Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 3. szám - Hírek, események. A szellemi tulajdon világnapja Budapesten és a Millenniumi Díjak átadása
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértcsitő melléklete 109. évfolyam 3. szám 2004. június HÍREK, ESEMÉNYEK A szellemi tulajdon világnapja Budapesten és a Millenniumi Díjak átadása 2004. április 26. Az ENSZ genfi székhelyű Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) 2000. évi közgyűlésén döntött arról, hogy április 26-át a világ társadalmi fejlődéséhez és haladásához meghatározó módon hozzájáruló műszaki alkotók és művészek munkásságának és eredményei védelmének szentelt világnappá nyilvánítja, tisztelgéssé az emberi tudás és képzelőerő, a kreativitás előtt. Az elmúlt három esztendőben a világ iparjogvédelmi és szerzői jogi hatóságai - csakúgy, mint a Magyar Szabadalmi Hivatal - változatos programokkal, rendezvényekkel, akciókkal és kezdeményezésekkel valósították meg a közösen vállalt célkitűzést: az alkotóerő reflektorfénybe állítását, a szellemi tulajdon oltalmának népszerűsítését és fáradságos művelésének társadalmi figyelemmel való elismerését. Az MSZH kezdetektől fogva célul tűzte ki az ars és a techné összekapcsolását a magyar művészeti és technológiai kultúra örökségének ápolásában, közvetítésében és védelmében jeleskedő intézmények előtti tisztelgéssel — az ugyancsak 2000-ben alapított Millenniumi Díjával. A Magyar Szabadalmi Hivatal a hazánkat ezer szállal a nagyvilághoz kötő kulturális örökségben és jelen idejű nyugtalan alkotófolyamatban kiemelt felelősséggel bír: védelmi és ösztönzési funkcióival egyik letéteményese a hazai szellemi közbiztonságnak, toronyőr a tudomány- és technológiapolitikában, illetve biztonságos tájékozódást segítő világítótorony az akadémiai, felsőoktatási és ipari kutatók, kis- és középvállalkozó fejlesztők számára. Védjegyhatósági mivoltában és designoltalmi eszközeivel a kereskedelmi versenyben való helytállást támogatja. Összességében hazánk gazdasági és kulturális európai integrációjának egyik meghatározó „innovációs közműve”. Az előadóművészet előtti tisztelgésnek szentelt hazai világnapon a budapesti Thália Színházban Fodor István, a Magyar EU-bővítési Üzleti Tanács elnöke, Molnár Gál Péter színikritikus és Bendzsel Miklós köszöntője hangzott el, majd a 2004. évi Millenniumi Díjak átadására került sor. A díjat a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke alapította a magyar millennium évében a szellemi tulajdon védelmében fontos szerepet játszó intézmények elismerésére. A Millenniumi Díj Pataki Mátyás és Weichinger Miklós alkotása. A díjakat Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke adta át. Millenniumi Díj elismerésben részesült a Budapest Music Center, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete, a Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Vince Kiadó. VILÁGNAPI KÖSZÖNTŐK Molnár Gál Péter: Az ördög szerzői joga „Az ördög, akit Molnár Ferenc odafestett a világ majdnem minden színpadának fehér falára, ez az ördög csaknem szőröstől bőröstől elvitte a Molnár után feltámadt egész vígjáték irodalmat, vagy helyesebben a Molnár után támadt vígjáték irodalom vitte el Az ördög-öt elrészletezve, felaprózva, ki csak egy árva ötletet, ki meg egész oldalakat, a bátrabbak az egész alapeszmét...” — írta a két háború közt a színikritikus Pünkösti Andor. Molnár Az ördög című színdarab jogát eladja Savage impresszáriónak angol nyelvterületre. Savage színre viszi a darabot a londoni Adelphiben Henry Hamilton fordításában, vagy inkább átdolgozásában. Melodrámaként zárult a darab: lángok csaptak fel, mennydörgés-villámlás közben tűnt el az ördög a nézők szeme elől. Az értetlenség nem mentette meg a színházat. Az „illetlen kosztümök és illetlen színpadi helyzetek” miatt a cenzúra kifogásokat támasztott. Mr. Badford, a cenzor ellenőriztette a kritikák nyomán az előadást. Kiderült, hogy tévedett. Túlzottan óvatos volt. Molnár darabjának zaját azonban felhasználták, hogy megingassák az 1737 óta - a Koldusoperát folytató Polly politikai személyeskedése miatt - törvénybe iktatott cenzúratörvényt. Robert Harcourt képviselő a kínos botrányt követően javaslatot terjesztett be a képiviselőházban: fosszák meg a cenzúrát jogától. Korlátozottan, ruházzák át a cenzúra jogát a városi hatóságokra. A múlt századelőn tisztázatlan Magyarországon a szerzőijog-védelem. Keresett üzletág a jogbitorlás. Két élelmes magyar — az Amerikában új életet kezdő költő Rudnyánszky Gyula és a New York-i bankember Konta Sándor — a szerző tudta nélkül eladta Az ördögöt. Konta Sándor egyéb szépirodalmi munkássága nem ismeretes. A magyar—amerikai bróker előbb gróf Apponyi Albert, később Károlyi Mihály amerikai kortese, utolsó éveiben Monaco konzulja. Konta
