Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 3. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből 31 úgy az e jogszabályi rendelkezéssel ellentétes, abba ütköző valamennyi szerződéses kikötés érvénytelen, semmis. Másrészről, az Szjt. 35. § (7) bekezdésében foglalt szabály, amely megfelel az INFOSOC irányelv 5. cikk (2) d) pontjában foglalt európai uniós normának, szabad felhasználásként minősíti az efemer rögzítések közgyűjteményi célú archiválását, ennélfogva a műsorszolgáltatóknak külön szerzői jogosulti engedély beszerzésére amúgy sincs szükségük ahhoz, hogy efemer rögzítéseiket a közgyűjteménynek átadják. A megfelelő szabályozás érdekében a fentiek alapján indokoltnak látszik külön értelmező rendelkezés beillesztése a NAVA törvénytervezetbe, amely egyértelműen rögzíti, hogy a NAVA, illetve az egyes audiovizuális archívumok közgyűjteménynek minősülnek. Ezen túl megfontolandó, hogy a tervezet egyes rendelkezései ebből a szempontból újbóli áttekintésre kerüljenek, hiszen például már a törvény tárgya (vagy talán helyesebb lenne a törvény célja kifejezés használata; 1. §), illetve a törvény hatálya című rendelkezésben (2. §) is szükségesnek látszik a közgyűjteményi státuszra történő megfelelő hivatkozás. 4. Ki rendelkezik a NAVA törvény 2. számú mellékletében foglalt adatokkal? Ha a műsorszolgáltató adatbázisként adja át ezeket az információkat, akkor vajon nála maradnak-e az adatbázis-előállítói jogok? A NAVA megteheti-e azt, hogy kereskedelmi célból is hasznosítja ezeket az adatokat? Mi a jogi helyzet akkor, ha a NAVA továbbfejleszti, komolyabb adatbázisba szerkeszti ezeket az adatokat? Az adatokkal való rendelkezés, illetve az adatokkal való esetleges visszaélések elkerülése szempontjából először is azt kell vizsgálni, hogy az audiovizuális kötelespéldányként szolgáltatott müsorszám tartalmaz-e a Polgári Törvénykönyv, az adatvédelmi törvény, versenytörvény, illetve a vonatkozó egyéb jogszabályok szerint magántitoknak, üzleti titoknak minősülő adatokat, információkat, illetve, hogy az ilyen információk televízióműsor keretében történt sugárzása, közreadása jogszerű volt-e, azzal kapcsolatban a műsorszolgáltató rendelkezett-e az adatok közreadásának jogával. Ha nem, akkor az adott információval, adattal jogszerűen csak az a jogalany rendelkezhet, akire az vonatkozik. Bár személyiségi jogi, illetve üzleti titok védelme szempontjából jogszerűen sugárzott televízióműsorok esetében adatvédelmi kérdések többnyire nem merülnek fel, mégis célszerű lehet e kérdést külön adatvédelmi jogi szakemberek bevonásával áttekinteni és—ha szükséges - megfelelő védelmi rendelkezéseket illeszteni a tervezetbe. E kérdés elemzése meghaladja a Szerzői Jogi Szakértő Testület hatáskörét. Ami a tervezet 2. sz. mellékletében megjelölt adatokkal való rendelkezés szerzői jogi aspektusát illeti, ebből a szempontból elsősorban az Szjt. 60/A. §-ában és 84/A— 84/E. §-aiban foglalt rendelkezésekre kell figyelemmel lenni. Önmagában ezen adatok nem állnak szerzőijog-védelem alatt, sőt ezen adatok — vagy legalábbis azok egy részének — szerepeltetése szerzői műnek minősülő műsorszám esetében kifejezetten indokolt (pl. a szerzők, előadóművészek neve). Amennyiben az adatok az Szjt. hivatkozott rendelkezései értelmében adatbázisnak minősülő adatgyűjteményként kerülnek átadásra, amelyekkel kapcsolatban a televíziószervezetet mint az adatbázis előállítóját megilletik az Szjt.-ben foglalt speciális jogok, akkor az adatbázis egészével és annak jelentős részével a szolgáltató rendelkezik, sőt ismételt és rendszeres adatkinyerés (kimásolás) esetén a szolgáltatót, mint adatbázis-előállítót bizonyos feltételek esetén védelem illeti meg az adatbázis tartalmának jelentéktelen részén is [Szjt. 84. § (1)—(5) bekezdésekben foglalt szabályok]. A kérdés további vizsgálata szempontjából figyelemmel kell lenni arra, hogy a NAVA által őrzött és továbbfeldolgozni kívánt, adatbázisként szolgáltatott adatállományok tekintetében megvalósul-e az Szjt. 84/A. § (1) bekezdés a), illetve b) pontjai szerint minősülő kimásolás, illetve újrahasznosítás, továbbá ha igen, akkor e releváns hasznosítási módok beleesnek-e valamelyik, az Szjt. 84/B. és 84/C. §okban foglalt szabad felhasználási esetkörbe. A kérdésben felvetett hasznosítási módok mindenképpen feltételezik az adatbázis tartalmának másolatkészítés útján történő többszörözését (kimásolás). Ezen túlmenően, ha az adatok kereskedelmi hasznosítása alatt esetlegesen on-line adattovábbítást is érteni kell, úgy megvalósul az Szjt. 84/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti újrahasznosítás is (nyilvánossághoz közvetítés). A kimásolás az Szjt. 84/C. § (2) bekezdése szerinti esetben, azaz, ha a kimásolás tudományos kutatás céljára történik, szabad felhasználásnak minősül. Ha tehát a NAVA törvénytervezet szerint megvalósított archiválás keretében az adatfeldolgozás érdekében történik meg az adatok kimásolása, úgy ez - az előzőekben már kifejtett álláspontnak megfelelően- tudományos kutatási célnak minősül, és az adatbázis előállítójának külön engedélye nélkül megengedett A testület álláspontja szerint az adatoknak az eredetileg szolgáltatott adatbázisból közvetlenül történő (jelentős mértékű vagy jelentéktelen részt érintő, de ismételt, rendszeres) kimásolása kereskedelmi célra az adatbázisjogokkal rendelkező előállító külön írásbeli engedélye nélkül nem megengedett. Ugyancsak nem megengedett az eredetileg ugyan tudományos célra kimásolt, de ezt követően kereskedelmi célból (tehát az eredeti céltól eltérő célra) történő értékesítés sem. Az adatbázis előállítójának külön írásbeli kifejezett engedélye nélkül történő kereskedelmi célú újrahasznosítás szintén nem megengedett. Az új adatbázisba szerkesztés nem képzelhető el az adatok (legalábbis digitális módon történő) másolása nélkül. Amennyiben ez az újraszerkesztés az eredetileg szolgáltatott adatbázis jelentős részének kimásolásával jár (az adatbázisban foglalt adatok egészének vagy jelentős részének újraszerkesztését jelenti), úgy az ilyen hasznosítás sem megengedett az előállító kifejezett írásbeli engedélye nélkül. Az Szjt. felhívott rendelkezései szerint továbbá az ilyen kimásolások, illetve újrahasznosítások után az adatbázis előállítóját díjazás illeti meg. Az adatbázisjogokkal kapcsolatos nehézségek elkerülése érdekében javasolható, hogy ne a szolgáltató által szerkeszt tett (analóg vagy elektronikus) adatbázis formájában kérjék be az audiovizuális kötelespéldányok kísérőadatait, hanem kizárólag a NAVA által külön erre a célra kifejlesztett adatbázisrendszert alkalmazzanak, és ehhez kapcsolják közvetlenül az adatszolgáltatást, illetve közvetlenül ehhez a rendszerhez készítsenek esetenként megfelelő számítógépes in
