Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 1. szám - Tanulmányok. Dr. Kiss Zoltán: A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításának főbb kérdései
Ipaijogvcdelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 109. évfolyam 1. szám 2004. február TANULMÁNYOK DR. KISS ZOLTÁN A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításának főbb kérdései 1. Bevezetés 1.1. A kormány jogharmonizációs programjával1 összhangban 2003. november 25-én fogadta el az országgyűlés az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló 2003. évi CII. törvényt. Ennek keretében, illetve ennek részeként került sor a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) újabb - immár harmadik - módosítására. A két korábbi módosítás kevesebb érdemi változást eredményezett: az első csak a nem kötelező szabványok szerzői jogi védelméről gondoskodott,2 míg a második az adatbázisokjogi védelméről szóló 96/9/EK irányelvnek a szerzői jogi védelemhez megkövetelt eredetiséggel nem rendelkező adatbázisok ún. sui generis jogi védelmére vonatkozó szabályaival való teljes összhang megteremtését célozta.3 1.2. A jelenleg hatályos Szjt. megalkotásának egyik fő célja és vezérlő elve az volt, hogy az Európai Közösség szerzői jogi irányelveiben foglaltakkal a lehető legnagyobb mértékben összeegyeztesse a hazai szabályozást. A törvény ezt a célkitűzést megvalósította.4 Időközben, vagyis az Szjt. A jogharmonizációs programról és a program végrehajtásával összefüggő feladatokról szóló 2072/2003. (IV. 9.) Korm. határozat 2003. I. félévi feladatként írta elő a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997.évi XI. törvény, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény és a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény módosítását. Ezt a 2002. január 1-jétől élő módosítást a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIil. törvény iktatta be az Szjt.-bc. Ezeket a rendelkezéseket az Szjt. módosításáról szóló 2001. évi 4 LXXVII. törvény vezette be ugyancsak 2002. január 1-jei hatállyal. Az Szjt. a következő európai közösségi irányelvekkel tartalmaz túlnyomórészt összhangban álló szabályozást:- a Tanács 91/250/EGK irányelve a számítógépi programok jogi védelméről (szoftver-irányelv);- a Tanács 92/100/EGK irányelve a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joghoz kapcsolódó egyes jogokról (bérleti jog-irányelv);- a Tanács 93/83/EGK irányelve a műholdas műsorsugárzásra és a vezeték útján történő továbbközvetítésre alkalmazandó szerzői jogra és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokra vonatkozó egyes szabályok összehangolásáról (műhold-irányelv);- a Tanács 93/98/EGK irányelve a szerzői jog és egyes kapcsolódó jogok védelmi idejének összehangolásáról (védelmi időről szóló irányelv);- az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve az adatbázisok jogi védelméről (adatbázis-irányelv). hatálybalépése után került elfogadásra az Európai Unió két új szerzői jogi irányelve: az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve az információs társadalomban érvényesülő szerzői és kapcsolódó jogok egyes kérdésekben történő összehangolásáról5 (INFOSOC-irányelv), valamint az Európai Parlament és a Tanács 2001/84/EK irányelve az eredeti képzőművészeti alkotás szerzőjének javára szóló követő jogról (követő jogi irányelv). A követő jogi irányelv végrehajtása nem képezte tárgyát a törvénymódosításnak, mivel ennek átültetésére a tagállamok 2006. január 1-jéig kaptak határidőt.6 1.3. Mindezek alapján ebben az írásban az INFOSOC- irányelvvel való teljes összhang megteremtését célzó Szjt.módosítás fontosabb elemeit, mozgatórugóit foglaljuk össze. 2. Az Szjt. módosítása az INFOSOC-irányelv szabályaira és más közösségi normákra figyelemmel 2.1. Az INFOSOC-irányelv az információs társadalom viszonyaira figyelemmel hangolja össze a tagállamok jogszabályait a szerzői joggal és egyes kapcsolódó jogokkal összefüggő alapvető kérdésekben. Az irányelv megalkotása egyben azt is célozta, hogy lehetővé tegye az Európai Közösség, illetve a tagállamok számára a WIPO Szerzői Jogi Szerződésének7 (WCT) és az előadásokról és a hangfelvételekről szóló Szerződésének8 (WPPT) ratifikálását.9 * * Az INFOSOC-irányelv szabályozza a szerzők és egyes kapcsolódó jogok jogosultjainak a többszörözéshez, a nyilvánossághoz való közvetítéshez (ezen belül különösképpen a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételhez) és a terjesztéshez fűződő jogait. Meghatározza továbbá az említett jogok tekintetében megengedhető kivételeket és korlátozásokat, illetve az egyetlen kötelező esetét e kivé5 Directive 2001/29/EC of the European Parliament and of the Council on the harmonization of certain aspects of copyright and related rights in the information society. A hatályos jogharmonizációs program e kérdéskörben 2004II. félévére irányozza elő az Szjt. módosítását. 7 WIPO Copyright Treaty, WCT. 9 WIPO Performances and Phonograms Treaty, WPPT. Magyarország az 56/1998. (IX. 29.) OGY határozattal erősítette meg a WCT-t és a WPPT-t; törvény által történő kihirdetésük folyamatban van.
