Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 3. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: Jogosultság bejelentés benyújtására és szabadalomra, valamint a feltaláló névfeltüntetési joga az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban
18 Dr. Palágyi Tivadar gendő, ha a jogosult a jogerős határozattal együtt egy kérelmet nyújt be. Ha a jogosult a bejelentővel szemben csak részben érvényesíthet jogot, vagyis mindketten közös feltalálók, és a találmány nem osztható meg, a megoldás elvileg abban állhat, hogy a további jogosultat mint további bejelentőt felveszik a folyó eljárásba, és az (1 jaj bekezdésben rögzített alapelvet megfelelően alkalmazzák. A részleges jogosultságról egyébként a 16. szabály részletesebben rendelkezik. A korábban említett G 3/92 sz. döntés alapján egy új bejelentés benyújtása az egyetlen lehetőség szabadalom megszerzésére megszűnt bejelentések esetén. Az új európai bejelentést a nemzeti szabadalmi hivataloknál is be lehet nyújtani, ami a 15. szabály (3) bekezdéséből következik. A 61. szakasz (2) bekezdése szerint egy új európai szabadalmi bejelentésre a 76. szakasz (1) bekezdését kell megfelelően alkalmazni, vagyis európai megosztott bejelentésként kell kezelni. Ez annyitjelent, hogy ennek az új bejelentésnek a tartalma nem lehet tágabb a korábbi európai szabadalmi bejelentésénél, és hogy ezt a bejelentést megilleti a korábbi bejelentés elsőbbsége. A 15. szabály (1) bekezdése szerint a korábbi európai szabadalmi bejelentés az új bejelentés benyújtásának napjával visszavontnak minősül. Ha az új bejelentést nemzeti hivatalnál nyújtják be, a 15. szabály (3) bekezdése szerint a bejelentést négy hónapon belül kell továbbítani az ESZH-nak. A 61. szakasz (1) bekezdésének szövegezéséből következik, hogy az új európai szabadalmi bejelentésben csak a korábbi bejelentésben megjelölt szerződő államokat lehet megjelölni. Aló. szabály (1) bekezdése szerint egy új európai szabadalmi bejelentést az eredeti bejelentésnek csak egy részére lehet benyújtani, ha a bírósági határozatból az tűnik ki, hogy a kérelmezőnek a nem jogosult által benyújtott európai szabadalmi bejelentés egy elkülöníthető részére van jogos igénye. A 16. szabály (2) bekezdése a különben egységes európai szabadalmi bejelentés megosztásáról rendelkezik. Erre akkor kerülhet sor, amikor a jogosult nem érdekelt az eredeti igénypontok fenntartásában azokban az államokban, amelyekben a nemzeti határozatot el kell ismemi, vagy amikor - fordítva - az eredeti bejelentő a számára megmaradó államokban korlátozottabb oltalmi körű igénypontokat kíván érvényesíteni. A 16. szabály (3) bekezdése a felszólalási eljárásban történő felosztást szabályozza. A VSZ nem tartalmaz külön szabályokat arra az esetre, amikor a jogosult a 61. szakasz (1) bekezdésének ej pontja alapján az európai szabadalmi bejelentés visszautasítását kivánja. Ez a jog csak nemzeti bírósági határozat keretében érvényesíthető, és csak azokra a szerződő államokra, amelyekre a határozat joghatállyal bír. A 2000. novemberi diplomáciai konferencián a 61. szakasz (1) bekezdésének szövegét egyszerűsítették, és a (3) bekezdést törölték. A feltaláló névfeltüntetési jogára vonatkozó 62. szakasz szövege a következő: „A feltalálót — a bejelentővel, illetve az európai szabadalomjogosultjával szemben-megilleti az a jog, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban őt e minőségében feltüntessék.” Ez a szakasz a feltaláló anyagi jogi igényét nyilvánítja ki az európai szabadalom bejelentőjével vagy tulajdonosával szemben arra, hogy őt az ESZH előtt feltalálóként megnevezzék. Ez a jogosultság a feltaláló személyiségi jogának része, amelyet a különböző szerződő államokban az általános személyiségi jog részének tekintenek. Az ESZH a 17. szabály (2) bekezdése szerint nem vizsgálja a feltaláló megnevezésének helyességét. A 17. szabály (1) bekezdése szerint meg kell adni a feltaláló család- és utónevét, valamint teljes címét. A 81. szakasz szerint ha a bejelentő nem azonos a feltalálóval, vagy nem ő az egyedüli feltaláló, a bejelentésben utalni kell az európai szabadalomra vonatkozó jog eredetére. A 17. szabály (3) bekezdése szerint ha a bejelentő nem azonos a feltalálóval, vagy nem ő az egyedüli feltaláló, az ESZH tájékoztatja a megnevezett feltalálót a feltaláló megnevezését tartalmazó iratban megadott, valamint a 128. szakasz (5) bekezdésében említett adatokról. Ha a bejelentő a feltaláló megnevezésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget a 91. szakasz (5) bekezdésében előírt, a bejelentés vagy az elsőbbség időpontjától számított 16 hónapon belül, az európai szabadalmi bejelentést visszavontnak tekintik. Jogállása alapján a bejelentő az a személy, akinek a feltalálót vagy a feltalálókat a 81. szakasz és a 17. szabály alapján meg kell neveznie. Ha a feltaláló(k) megnevezése helytelen vagy nem teljes, a helyesbítést a feltalálónak vagy a feltalálóknak a nemzeti bíróságoktól kell kérniük. Keresetüknek arra kell irányulnia, hogy a bíróság kötelezze a bejelentőt vagy a szabadalmast a feltaláló vagy feltalálók megnevezésére az ESZH-nál. Ha az ennek megfelelő határozat alapján a feltaláló jogerős határozatot nyújt be az ESZH- nál, ez utóbbi a határozat jogerősségének és tartalmának vizsgálata után a 18. szabálynak megfelelően köteles a feltaláló megnevezését közzétenni. Az ESZE nem szabályozza azoknak a nemzeti bíróságoknak az illetékességét, amelyeknek a jogerős határozatát az ESZH a 18. szabály (2) bekezdése szerint teljesíti. Minthogy a 61. szakasz (1) bekezdésében említett elismerési jegyzőkönyv csak az európai szabadalomra való jog vonatkozásában és nem a feltaláló megnevezése vonatkozásában szabályozza a bírósági illetékességet, az ebben a jegyzőkönyvben foglaltak elfogadhatónak tekinthetők a feltaláló megnevezésével kapcsolatos jogvitákat intéző bíróságok illetékessége tekintetében is. Európán kívüli bíróságok határozatait is el lehet ismertetni az ESZH-val. A 19. szabály (1) bekezdése szerint a feltaláló helytelen megnevezése csak kérelemre helyesbíthető, és a bejelentőnek vagy a szabadalmasnak kell a kérelmet benyújtania. A Jogi Fellebbezési Osztály J 8/82 (OJ 1984,155) sz. döntése szerint a már megnevezett feltaláló hozzájárulása egy további feltalálónak a megnevezéséhez nem szükséges. Ha azonban a már megnevezett feltalálók nem értenek egyet egy további feltaláló utólagos megnevezésével, ennek helyreigazítására vonatkozó keresetükkel egy nemzeti bírósághoz kell fordulniuk. Ha egy feltaláló a feltalálómegnevezés helyesbítését bírósági úton kívánja érvényesíteni, a bejelentőt vagy a sza
