Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 3. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: Jogosultság bejelentés benyújtására és szabadalomra, valamint a feltaláló névfeltüntetési joga az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban
16 Dr. Palágyi Tivadar és csak az európai szabadalmi bejelentésben megjelölt azon Szerződő Államok tekintetében, amelyekben a határozatot hozták, illetőleg elismerték, vagy amelyekben az ehhez az Egyezményhez csatolt, a határozatok elismeréséről szóló jegyzőkönyv alapján a határozatot el kell ismemi. (2) Az (1) bekezdés alapján benyújtott új bejelentésre megfelelően alkalmazni kell a 76. cikk (1) bekezdésének rendelkezéseit. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásakor követendő eljárást, az (1) bekezdés alapján benyújtott új bejelentésre vonatkozó különleges feltételeket, valamint az ilyen bejelentéssel kapcsolatos bejelentési, kutatási és megjelölési díjak megfizetésének határidejét a Végrehajtási Szabályzat állapítja meg.” Ez a szakasz az elismerési jegyzőkönyvvel és a VSZ szabályaival együtt lehetővé teszi, hogy az ESZH mentes maradjon a szabadalmi jogosultsággal kapcsolatos vitáktól, amelyekben így a döntés az illetékes nemzeti bíróságoknak van átengedve. A szakasz rögzíti azokat a követelményeket, amelyeket teljesíteni kell ahhoz, hogy az európai szabadalomra vonatkozó jog tényleges tulajdonosa a korábbi bejelentő helyett- vagy együttes feltalálás esetén mellette - jogosult legyen az ESZH előtt eljárni. Egyúttal ez a szakasz az új jogosult számára három lehetőséget nyújt jogainak megőrzésére, de nem adja meg a valódi jogosult számára az alapot igényének érvényesítéséhez, hanem a nemzeti jogra hagyja az ilyen vonatkozású kérelem jogi részleteinek közelebbi meghatározását. Csak két állam: Nagy-Britannia és Németország dolgozott ki saját előirásokat a 61. szakasz (1) bekezdésének alkalmazására. A 61. szakasz szerint jogosult személyek a 60. szakasz (1) bekezdésében vannak megnevezve. így ez az előírás nemcsak arra a klasszikus esetre vonatkozik, amikor egy jogellenesen szerzett, vagyis lopott találmányt jelentenek be, hanem arra az esetre is, amikor a munkavállaló és a munkaadó között van vita az európai szabadalom engedélyezése iránti jogról, valamint amikor egy jogszerű feltaláló olyan társfeltaláló vagy társfeltalálók ellen lép fel, aki vagy akik a bejelentéskor őt kihagyták. Az (1) bekezdésben említett elismerési jegyzőkönyv (Protocol on Recognition', Anerkennungsprotokoll; Protocole surla reconnaissance) a 164. szakasz (1) bekezdése szerint része az ESZE-nek. Ez a jegyzőkönyv 11 szakaszból áll, és a nyolc szakaszt tartalmazó 1. fejezete a nemzeti bíróságok illetékességét, míg a három szakaszt tartalmazó 2. fejezete a nemzeti bíróságok jogerős határozatainak az elismerését szabályozza. A jegyzőkönyv 1. szakasza szerint a bejelentővel szemben indított olyan keresetek ügyében, amelyekkel az európai szabadalmi bejelentésben megjelölt egy vagy több szerződő államban igényt támasztanak egy európai szabadalom megadására, a bíróságok mellett olyan hatóságok is jogosultak eljárni, amelyek egy szerződő állam nemzeti joga szerint illetékesek ilyen keresetek ügyében dönteni. A 2. szakasz megállapítja, hogy egy olyan bejelentő ellen, akinek egy szerződő államban van lakhelye vagy székhelye, ennek az államnak a bírósága előtt kell keresetet indítani. A 3. szakasz szerint abban az esetben, amikor a bejelentő a szerződő államokon kívüli lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik, és az a személy, aki az európai szabadalom engedélyezésére igényt támaszt, egy szerződő államban lakik vagy rendelkezik székhellyel, az utóbbi állam bíróságai illetékesek. A 4. szakasz megállapítja, hogy ha az európai szabadalmi bejelentés tárgya egy munkavállaló találmánya, a munkavállaló és a munkaadó közötti jogvitát kizárólag annak a szerződő államnak a bírósága előtt kell lefolytatni, amelynek a joga a 60. szakasz (1) bekezdésének második mondata szerint irányadó. Az 5. szakasz szerint amikor az európai szabadalomra vonatkozó igény fölötti vitában a felek írásban megállapodnak arról, hogy egy meghatározott szerződő állam bírósága döntsön, ebben a jogvitában kizárólag ez a bíróság illetékes dönteni. A 6. szakasz leszögezi, hogy a Német Szövetségi Köztársaság bíróságai kizárólagos illetékességgel bírnak az előző szakaszokban nem szabályozott esetekben. A 9. szakasz szerint az egyik szerződő államban egy európai szabadalomra vonatkozó igény ügyében jogerősen meghozott határozatot a többi szerződő államban is el kell ismerni anélkül, hogy ehhez külön eljárásra lenne szükség. All. szakasz megállapítja, hogy ennek a jegyzőkönyvnek elsőbbsége van a jogi illetékességet vagy döntések elismerését szabályozó egyéb megállapodások ellentmondó előírásaival szemben. Ez a jegyzőkönyv mint legfontosabb elismerési eszköz az ESZH szerződő államai számára megkönnyíti a 61. szakasz alkalmazását. Az elismerési jegyzőkönyv szerint nem kell elismerni az olyan szerződő államok határozatait, amelyek a 167. szakasz (2)d) bekezdése szerint fenntartási nyilatkozatot tettek. Ha az európai szabadalmat engedélyezték, a 61. szakasz szerint az ESZH hatásköre megszűn ik. Ezt követően a tényleges jogosultnak kell minden megnevezett szerződő államban, amelyre az európai szabadalmat engedélyezték, az illető ország nemzeti joga szerint kérelmezni az európai szabadalom megerősítését. A döntő határ a szabadalomengedélyezés meghirdetésének időpontja az Európai Szabadalmi Közlönyben. A VSZ 13. szabálya szerint eddig az időpontig még a határozat megszövegezésének lezárása után is lehetőség van az eljárás felfüggesztésére és a 14. szabály szerint az európai szabadalmi bejelentés visszavonásának korlátozására. A 13. szabály (1) bekezdése kimondja, hogy az ESZH felfüggeszti az engedélyezési eljárást, ha harmadik személy igazolja előtte, hogy a bejelentővel szemben eljárást indított annak az igényének az érvényesítésére, hogy jogot formál az európai szabadalom engedélyezésére. Az ESZH nem függeszti fel az eljárást, ha a harmadik személy beleegyezik az eljárás folytatásába. Ezt a beleegyezést, amely visszavonhatatlan, írásban kell közölni az ESZH-val. Az engedélyezési eljárás azonban az európai szabadalmi bejelentés közzététele előtt nem függeszthető fel. A 13. szabály (2) bekezdése szerint ha az ESZH előtt igazolják, hogy az európai szabadalom megadása iránti igény érvényesítésére irányuló eljárásban jogerős határozatot hoztak, az ESZH közli a bejelentővel és adott esetben a felekkel, hogy az engedélyezési eljárás a közlésben említett naptól folytatódik. Ha a határozat a harmadik fél javára szü
