Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)

2004 / 3. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: Jogosultság bejelentés benyújtására és szabadalomra, valamint a feltaláló névfeltüntetési joga az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban

Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 109. évfolyam 3. szám 2004. június EURÓPAI JOGI FIGYELŐ DR. PALÁGYI TIVADAR Jogosultság bejelentés benyújtására és szabadalomra, valamint a feltaláló névfeltüntetési joga az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban A jelen tanulmányban az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) 58-62. szakasza alapján az európai szabadalmi be­­j elentés beny új tására és az európai szabadalomra való j ogo­­sultságról, valamint a feltaláló névfeltüntetési jogáról adunk tájékoztatást. A jogesetek ismertetésekor- hasonlóan az előző tanulmá­nyokban követett gyakorlathoz - hivatkozni fogunk a döntés aktaszámára, amely egy betűből és utána egy törtszámból áll: G a Kibővített Fellebbezési Tanács, J a Jogi Fellebbezési Ta­nács és T a műszaki fellebbezési tanácsok határozataira vo­natkozik; a törtszám második száma a fellebbezés benyújtási évének utolsó két számjegyét, első száma pedig az illető év­ben a fellebbezés sorszámát adja meg. Az Európai Szabadal­mi Hivatal (ESZH) hivatalos lapjában (Official Journal of the EPO) megjelent döntéseknél az OJ betűk után utalunk a megjelenés évére és az oldalszámra (például OJ 1990,93) is. A VSZ rövidítés a Végrehajtási Szabályzatra, míg a VI rövi­dítés a Vizsgálati Irányelvekre utal. Az európai szabadalmi bejelentés benyújtására való jo­gosultságot tárgyaló 58. szakasz szövege a következő: „Európai szabadalmi bejelentés benyújtására jogosult bármely természetes személy, jogi személy vagy a reá irányadó jog szerint jogi személlyel egyenértékűnek minő­sülő bármely szervezet.” Ez a szakasz tehát az európai szabadalmi bejelentések benyújtásához való korlátlan jogosultság alapelvét szögezi le. Ez a jogosultság független az állampolgárságtól, a lakó­helytől vagy a székhelytől és attól is, hogy a bejelentő a Pá­rizsi Uniós Egyezmény tagországának állampolgára-e. így az ESZE a lehető legliberálisabb módon szabályozza a be­jelentési jogot. Az ESZH előtt a bejelentő jogosult az európai szabadal­mi bejelentés benyújtására és megszerzésére. Az európai szabadalomra vonatkozó anyagi jog azonban a feltalálót vagy jogutódját illeti meg, amit a 60. szakasz (1) bekezdése rögzít. Az ESZH nem vizsgálja, hogy ez a jog megilleti-e a bejelentőt, akit a 60. szakasz (3) bekezdése alapján az euró­pai szabadalomra vonatkozó jog tulajdonosaként kezelnek. A feltaláló a 61. szakasz (1) bekezdése szerint a nemzeti jog útján tudja érvényesíteni a bejelentővel szemben az európai szabadalomra vonatkozó jogát. A bejelentési jog minden természetes és jogi személyt megillet. Egy természetes személy bejelentési jogosultsága attól függetlenül fennáll, hogy az illető cselekvésképtelen vagy csak korlátozottan cselekvőképes. Bejelentésre jogo­sult minden jogi személy mind a magánjog, mind a közjog területén. A 26. szabály (2)c) bekezdése szerint az európai szaba­dalom megadására irányuló kérelemben meg kell adni a be­jelentő nevét és címét, állampolgárságát, valamint lakhe­lyét vagy székhelyét, jogi személyeknek és társaságoknak pedig hivatalos megjelölésüket is. Ha nincs kétségre ok, a hivatal a bejelentő által közölt adatokból indul ki. Miként a 80. szakaszból kitűnik, a bejelentési nap elis­meréséhez elegendő, ha az európai szabadalmi bejelentés az európai szabadalom iránti igényre vonatkozó utalás és legalább egy szerződő állam megjelölése mellett egyértel­műen azonosítja a bejelentőt. A több bejelentőre vonatkozó 59. szakasz szövege a kö­vetkező: „Európai szabadalmi bejelentést több bejelentő vagy kö­zösen, vagy úgy nyújthat be, hogy az egyes bejelentők kü­lönböző Szerződő Államokat jelölnek meg.” Ez a szakasz arról rendelkezik, hogy egy európai szaba­dalmi bejelentést több személy együtt is benyújthat, és hogy ezek különböző szerződő államokat is megnevezhet­nek. Egy bejelentés közös benyújtása egységes eljárást in­dít meg az ESZH előtt, amely akkor is egységes marad, ha a szerződő államokat több bejelentő között osztják fel. Kivé­telt képez a felszólalási eljárás, amelyben, ha valaki a 99. szakasz (5) bekezdése szerint igazolja, hogy egy szerződő államban a korábbi tulajdonos helyett jogerős határozat alapján őt jegyezték be a szabadalmi lajstromba, kérésére ő lép az adott állam tekintetében a korábbi szabadalomtulaj­donos helyébe. A VSZ 52. szabálya szerint abban az esetben, ha külön­böző szerződő államokra vonatkozóan különböző szemé­lyeket jegyeznek be az európai szabadalmi lajstromba beje­lentőként, a vizsgálati osztály az európai szabadalmat a kü­lönböző bejelentőknek mindig az őket illető szerződő álla­mokra adja meg. Itt jegyezzük meg, hogy a Szabadalmi Együttműködési Szerződés 4.5. szabálya szerint is meg le­het adni különböző bejelentőket a nemzetközi bejelentési kérelemben megjelölt különböző országokra. A VI A-II, 2.2. pontja is rámutat, hogy a bejelentést két vagy több bejelentő úgy is benyújthatja, hogy különböző

Next

/
Oldalképek
Tartalom