Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)

2004 / 3. szám - Hámoriné Gál Éva: A számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatósága

A számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatósága 9 mányok szabadalmi védelme alapvető eleme a belső piac sikeres működtetésének. A számítógéppel meg­valósított találmányok hatékony, világos és össze­hangolt védelme lényeges a területen megvalósuló befektetések támogatása és bátorítása érdekében. (2) Különbségek mutatkoznak a különböző tagországok adminisztratív és joggyakorlatában a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmi védelme te­rületén. Az ilyen eltérések akadályozhatják a keres­kedelmet, és így gátolhatják a belső piac előnyös mű­ködését. (3) Ilyen eltérések mutatkozhatnak és fokozódhatnak, ha a tagországok új és különböző adminisztratív gyakorlatot alkalmaznak, vagy ha a jelenlegi tör­vénykezést a nemzeti jogszabályok különbözően értelmezik. (4) A számítógépi programok a technika minden terüle­tén való terjedésének és felhasználásának, valamint internetes, világméretű terjesztésének állandó foko­zódása a technológiai innováció meghatározó ténye­zője. Ennélfogva gondoskodni kell arról, hogy a szá­mítógépek fejlesztői és felhasználói számára optimá­lis feltételek uralkodjanak az Európai Unióban. (5) Ezért a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmi védelmét meghatározó jogszabályokat össze kell hangolni, hogy a jogbiztonság és a szaba­dalmazáshoz szükséges követelmények szintje mi­nél kedvezőbbé tegye az innovatív vállalkozások számára az innováció megvalósítását, valamint ösz­tönözze a beruházásokat és az innovációt. A jogbiz­tonságot növelheti az is, hogy a direktíva értelmezé­sében való bármely bizonytalanság esetén a nemzeti bíróságok az Unió Bíróságához fordulhatnak jogér­telmezésért. (6) Az Európai Uniót és tagországait kötelezi a szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozásaira vonatkozó egyezmény (TRIPS), amelyet a Tanács 94/800/EC számú, 1994. december 22-én hozott határozata foga­dott el az Európai Közösség nevében, az uruguayi ke­­rekasztal-megbeszélések (1986-1994) által elfoga­dott megállapodások alapján. A TRIPS-egyezmény 27 (1) cikkelye előírja, hogy szabadalmat kell adni minden találmányra, legyen annak tárgya termék vagy eljárás, a technika minden területén, ha a találmány új, feltalálói tevékenységen alapul és iparilag alkalmazz ható. Emellett, a TRIPS-egyezmény szerint, a szaba­dalmi jog elnyerésének, illetve birtoklásának függet­lennek kell lennie a találmány technikai területétől. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni a számítógéppel megvalósított találmányok esetére is. (7) Az Európai Szabadalmi Egyezmény szerint, amelyet 1973. október 5-én Münchenben írtak alá, a számító­gépi programok a felfedezésekkel, tudományos el­méletekkel, matematikai módszerekkel, esztétikai alkotásokkal, tervezetekkel, szabályokkal és elméle­ti úton véghezvihető módszerekkel, játékszabályok­kal és üzleti tervekkel, információ megjelenítésével együtt önmagukban nem minősülnek találmánynak, és ezért ki vannak zárva a szabadalmaztatásból. Ez a kizárás azonban csak azokra az esetekre terjed ki, amely esetekben a szabadalmi bejelentés a felsorolt tárgyakra és cselekményekre mint olyanokra vonat­kozik, mivel a felsorolt tárgyak és cselekmények mint olyanok nem tartoznak a technika területéhez. (Iá) Törölve (7b) A direktíva célja, hogy megakadályozza az Európai Szabadalmi Egyezmény intézkedéseinek különböző értelmezését a szabadalmazhatóság korlátáit illető­en. A következetes jogbiztonság elősegíti a beruhá­zások és innováció ösztönzését a szoftver területén. (8) A szabadalmi védelem biztosítja a feltalálók számára kreativitásuk hasznosítását. Mivel a szabadalmi jog az innovációt a társadalom egészének érdekében vé­delmezi, nem használható versenyellenes módon. (9) A Tanács 1991-ben hozott, a számítógépi progra­mokra vonatkozó 91/250/EEC számú direktívája ér­telmében az eredeti számítógépi programok minden formában való kifejezését szerzői jog védi, mint az irodalmi műveket. Azonban az ötletek és szabályok, amelyek megalapozzák a számítógépi program vala­mely elemét, nem tartoznak szerzői jogi védelem alá. (10) Bármely szabadalmazható találmánynak műszaki jellegűnek kell lennie, és a technika valamely terüle­téhez kell tartoznia. (11) Ahhoz, hogy általában egy találmány feltalálói tevé­kenységen alapuljon, műszaki hozzájárulást kell tar­talmaznia a technika állásához. (12) Következésképp ha egy számítógéppel megvalósí­tott találmány a technika valamely területéhez tarto­zik is, amennyiben nem tartalmaz műszaki jellegű hozzájárulást a technika állásához, például abban az esetben, ha hozzájárulása a technika állásához nem tartalmaz műszaki jellemzőt, akkor nem alapul felta­lálói tevékenységen és nem szabadalmazható. (13) Törölve (13a) Azonban egy különben nem szabadalmazható eljá­rásnak egy berendezésen, egy számítógépen való megvalósítása önmagában nem elegendő annak iga­zolására, hogy a megoldás műszaki jellegű hozzájá­rulást tartalmaz a technika állásához. Következés­képp egy számítógéppel megvalósított üzleti mód­szer, adatfeldolgozási vagy más eljárás, amelyben a technika állásához való hozzájárulás nem műszaki jellegű, nem lehet szabadalmazható találmány. (13Z>) Ha a technika állásához való hozzájárulás nem sza­badalmazható témájú, a találmány nem szabadal­mazható, függetlenül attól, hogyan van megfogal­mazva az igénypont. Például a technika állásához való műszaki jellegű hozzájárulás követelménye nem kerülhető meg műszaki jellemzőknek az igény­pontban való szerepeltetésével. (13c) Egy algoritmus természeténél fogva nem műszaki jellegű, ennélfogva nem alkothat műszaki jellegű ta­lálmányt. Mindazonáltal egy eljárás, amely egy algo­ritmus felhasználását is tartalmazza szabadalmazha­tó lehet, feltételezve, hogy az eljárás műszaki jellegű probléma megoldására szolgál. Azonban egy ilyen eljárásra adott szabadalom nem jogosít fel az algorit­mus kizárólagos használatára olyan összefüggésben, amely a szabadalomból nem következik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom