Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 3. szám - Tanulmányok. Farkas Szabolcs, Touréné Ágoston Erika: Az őssejtkutatás helyzete napjainkban és az őssejtek szabadalmazhatóságának kérdései
Iparjogvédelmi es Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 109. évfolyam 3. szám 2004. június TANULMÁNYOK FARKAS SZABOLCS - TOURÉNÉ ÁGOSTON ERIKA Az őssejtkutatás helyzete napjainkban és az őssejtek szabadalmazhatóságának kérdései Világszerte közel ötszáz szabadalmi bejelentés született a humán embrionális őssejtekkel kapcsolatban, amelyek közül közel százat adtak már meg. Humán embrionális őssejteket izoláltak és tenyésztettek az USA-ban, Ausztráliában, Indiában, Szingapúrban, Izraelben és Svédországban. Az embrionális őssejtekre vonatkozó bejelentések általában a következő találmánytípusok valamelyikét foglalják magukban:- sejtkiválasztási és tenyésztési eljárások,- per se az embrionális őssejtek,- differenciálódott embrionális őssejtek,- genetikailag módosított embrionális őssejtek,- az őssejtekből nyert szövetek és/vagy szervek,- az őssejtek alkalmazásai, például terápiás célokra,- humán őssejteket magukban foglaló egyéb eljárások. Az Amerikai Egyesült Államokban jelenleg mind a módosított, mind a módosítatlan embrionális őssejtek szabadalmazhatok. Európában eltérő a gyakorlat, így például bizonyos korlátozásokkal az Egyesült Királyságban szabadalmazhatok az őssejtek, míg a legtöbb európai országban nem szabadalmazhatok. Az Európai Szabadalmi Hivatal álláspontja szerint embrionális őssejt nem nyerhető ki az embrió elpusztítása, vagyis az embrió alkalmazása nélkül, így mivel a 98/44/EK Irányelvnek megfelelően a humán embrió alkalmazása ipari és kereskedelmi célból ki van zárva a szabadalmazhatóságból, ezért a humán embrionális őssejtek sem szabadalmazhatok. Az élő szervezetek, így a sejtek szabadalmazhatóságában mérföldkövet jelentett az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Bíróságának Diamond v. Chakrabarty döntése [100 S. Ct. 2204,2208 (1980)], amelynek értelmében a genetikailag módosított mikroorganizmusok szabadalmazhatóvá váltak. Megnyílt tehát az út a monoklonális antitestek, antibiotikumok, plazmidok és vektorok, sejtvonalak, növényi és állati sejtek, valamint hibridóma sejtek, a tágan értelmezett mikroorganizmusok, így a növényi magvak és nem humán embriók, a sejtszintű szervezetek, így a protozoák, baktériumok, gombák, a nem sejtes szervezetek, így a vírusok, viroidok, továbbá a szövettenyészetek szabadalmazhatósága előtt. A felsorolásból kitűnik, hogy az őssejtek önmagukban, mint sejtes elemek szabadalmazhatok lennének. Az őssejtek alkalmazásával és kinyerésével kapcsolatban etikai problémák merülnek fel. Az őssejt az élő szervezetek azon egyedüli sejttípusa, amely az önmegújító szaporodáson kívül egy- vagy többféle speciális sejtté való átalakulásra is képes. Ez az irányitott differenciálódás hozza létre, döntően az embrionális szakaszban, a fejlődő egyed különböző rendeltetésű és funkciójú szöveteit. Az őssejteket differenciálódási lehetőségeik, illetve származéksejtjeik típusainak száma szerint osztják fel. Ily módon az őssejttípusok a következők:- unipotens, egyetlen sejtfajtát termelő,- multipotens, amelyekből több, de korlátozott számú sejtfajta képződhet,- pluripotens, illetve totipotens, amelyekből kialakulhatnak az új egyed bármely szövetének sejtjei azzal a különbséggel, hogy a totipotens őssejtekből a teljes emberi test is „előállítható”. Az eredményorientált kutatás és a rendszeralkotó emberi elme egyaránt igényli az új tudományos terepen az általános törvényeket és a közös szabályozást, de az igen különböző őssejtfajták sokasága erre aligha ad módot. Néhány típus - bőr, csontvelő - már gyógyászati használatban van, másokkal - magzati agyvelősejtek, Parkinson-kór és a hasnyálmirigy-vezeték sejtjei cukorbaj eseteiben - kísérleti eredményeket értek el. Egyesek egyszerűen szaporíthatok, mások tenyészthetősége megoldhatatlannak látszik. A pluripotencia mibenléte és változatos megjelenési formája egyelőre szintén rejtélyes. Mivel a pluripotens őssejtek virtuálisan a test bármely sejtfajtájává átalakulhatnak, alkalmasak lehetnek olyan degeneratív betegségek kezelésére mint- az Alzheimer- és a Parkinson-kór, neuronok és neuronhüvelyek,- az izomsorvadás és szívizom-elégtelenség, izomsejtek,- a leukémia és AIDS, vérképző őssejtek termelésével, és szervezetbe juttatásával, és- a sor nyilvánvalóan bővíthető. Az őssejtek gyógyító alkalmazásának a következő biztonsági problémái vetődnek fel:- a szövetkompatibilitás minden kezelt személyre vonatkozóan, vagyis a transzplantátum kivetésének kizárása,- a beültetett őssejtek lehetséges rákkeltése vagy más nem kívánt differenciálódása,- a fertőző anyagok esetleges jelenléte az implantátumban.