Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 2. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről
84 Dr. Palágyi Tivadar A Geely Tianjinben a Toyotától szerzett licencia alapján gyártott motorokat, és széles körben hirdette, hogy a Geely-kocsik Toyota- motorral működnek, majd a kocsikat olyan lógóval kezdte forgalmazni, amely abban különbözött a Toyota két eltérő méretű vízszintes és egy függőleges ellipszist magában foglaló lógójától, hogy a függőleges ellipszis két oldala mellé még egy-egy körívet iktatott be, és a Toyota függőleges ellipszise helyett felül nyitott, vagyis nem körívben záruló ellipszist alkalmazott. A Toyota 2003. január 2-án indított polgári pert a Geely ellen, és kérte a bíróságot, hogy tiltsa el a Geelyt lógójának használatától. Emellett a Toyota kb. 1,7 millió USD-nek megfelelő kártérítés megítélését is kérte. Kérelmét arra alapozta, hogy védjegye közismert az egész világon, és ezért a Geely és annak kereskedői visszaéltek a Toyota kereskedelmi nevével, és a tisztességtelen versenyt tiltó törvénybe ütköztek. A bíróság elutasította a Toyota keresetét. A 32 oldalas döntésben megállapította, hogy a két védjegy eltérő, és valószínűtlen, hogy a Geely lógója megtévesztésre adna okot az érdekelt közönség körében. Véleményének alátámasztására a bíróság elsősorban arra hivatkozott, hogy a szóban forgó termékek ára magas, és az érdekelt közönség speciális összetételű; ezért a gépkocsik vevői rendszerint saját kutatásaik és/vagy a termékek használata alapján általános ismeretekkel rendelkeznek. Mindez segít elkerülni a fogyasztók megtévesztését. Emellett az érdekelt közönség a két lógót bizonyos hasonlóságok ellenére sem téveszti össze. A bíróság elismerte, hogy a Toyota lógója jóhírü, ami azonban nem növeli meg az összetévesztés valószínűségét, különös tekintettel az érdekelt közönség ismereteire a gépkocsiiparban. Ilyen szempontból a két cég termékeinek ára és minősége terén fennálló különbség miatt sem kell tartani a fogyasztók megtévesztésétől. A bíróság nem foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a Toyota lógója közismert védjegyként további oltalomra jogosult-e, mert a kínai védjegytörvény szerint a „közismert” státus csak eltérő árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos viták esetén vehető figyelembe. A bíróság arra is hivatkozott, hogy a Geely 1996-ban lajstromoztatta védjegyeit a Kínai Szabadalmi Hivatalnál. A fenti érvek alapján a bíróság elutasította a Toyota keresetét. A Toyota a döntés ellen fellebbezést nyújtott be a pekingi Felsőfokú Népbíróságnál. B) A japán Honda cég pert nyert a kínai kormánnyal szemben. A Honda egy robogóra vonatkozó mintaszabadalmi bejelentésére 1994-ben kapott szabadalmat. Ezt követően megállapította, hogy három kínai társaság bitorolta a szabadalmát, mert olyan robogókat gyártott, amelyek nagymértékben hasonlítottak a szabadalmazott mintára. E három társaság az Állami Szellemi Tulajdon Hivatal Felülvizsgálati Tanácsánál megsemmisítési eljárást indított azt állítva, hogy hasonló mintákat már publikáltak képes folyóiratokban, és már használtak Kínában. A tanács helyt adott a keresetnek, ami ellen a Honda 2001 decemberében az 1. sz. Közbenső Népbíróságnál fellebbezést nyújtott be. Ez a bíróság megerősítette az Állami Szellemi Tulajdon Hivatalnak a Honda szabadalmát érvénytelenítő döntését, de végül a pekingi Felső Népbíróság 2002 szeptemberében a Honda javára ítélkezett. 16. Lengyelország Lengyelország 2003. december 30-án letétbe helyezte az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozás okmányát. így az egyezmény Lengyelországra nézve 2004. március 1 -jén lépett hatályba. Ennek következtében a 2004. március 1-jén vagy ezt követően benyújtott nemzetközi bejelentések a nemzeti megjelölés mellett önműködően megjelölik Lengyelországot is mint az Európai Szabadalmi Egyezmény tagját. Egyúttal ettől az időponttól kezdve Lengyelország állampolgárai és lakói nemzetközi bejelentéseiket a Lengyel Szabadalmi Hivatal és a Nemzetközi Iroda mellett az Európai Szabadalmi Hivatalnál is benyújthatják. 17. Litvánia Litvánia 2003. augusztus 10-én letétbe helyezte az új növényfajták oltalmára vonatkozó Nemzetközi Unióhoz (UPOV) való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően ez az egyezmény Litvániára nézve 2003. november 10-én lépett hatályba. 18. Malajzia A) A malajziai szabadalmi törvény 2003. évi módosítása szerint a Malajziai Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatal elfogadja a Dél-Koreai vagy a Japán Szabadalmi Hivatal által kiadott kutatási vagy elővizsgálati eredményeket, és így a bejelentő dönthet, hogy az engedélyezett japán vagy dél-koreai szabadalomnak megfelelően kivánja módosítani malajziai bejelentését. Ilyen eljárás választása esetén a bejelentőnek csatolnia kell az engedélyezett dél-koreai vagy japán szabadalom másolatát a dél-koreai vagy japán igénypontok angol fordításával együtt. B) A Malajziai Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatal vezérigazgatója bejelentette, hogy országa egyelőre nem szándékozik csatlakozni a Madridi Jegyzőkönyvhöz. 19. Nagy-Britannia Az Egyesült Királyság Szabadalmi Hivatala és a Kereskedelmi és Iparügyi Minisztérium illetékes főosztálya 2002 novemberében nyilvános konzultációt indított a szabadalmi törvény módosítására vonatkozó javaslatokról, ezekről és a kormány következtetéseiről a hivatal 2003. november 14-én összefoglalást készített. A tervezett fontosabb módosításokat az alábbiakban foglaljuk össze. Jelenleg egy szabadalmas, ha szabadalmát engedélyezés után módosítani kívánja, bizonyitani köteles, hogy nem szándékosan tartotta fenn érvénytelen szabadalmát. A bíróságnak vagy a szabadalmi hivatalnak jogában áll elutasítani egy ilyen kérelmet, ha a szabadalmas magatartása nem elégíti ki. A javaslat szerint a szabadalmas viselkedése nem befolyásolhatja a módosítási kérelem engedélyezését. Lehetővé kívánják tenni, hogy a hivatal a szabadalom engedélyezése után újbóli vizsgálatot végezhessen, aminek az a célja, hogy mielőtt pert indítanának, elősegítse a
