Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 1. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: A PCT-rendszer változásai és azok hatása az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatára
A PCT-rendszer változásai és azok hatása az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatára 17 Az EISR a jelenlegihez viszonyítva többletként tartalmaz egy első véleményt az újdonságról és a feltalálói tevékenységről. Ennek megfelelően pozitív vagy negatív véleményt ad a szabadalmazhatóság főbb szempontjairól az odavágó irodalmi anyagra vonatkozó hivatkozásokkal együtt. Ez a véleményt adó rész összehasonlítható a PCTII. szakaszában kiadott írott véleménnyel (written opinion, WO). Olyan bejelentések esetén, amelyekben a bejelentő csak nemzetközi újdonságvizsgálatot kér, az ESZH a nemzetközi kutatási jelentésnek (ISR) részét képező első írásbeli véleményt (WO) ad ki. Ha a kutatási jelentés nem nevez meg dokumentumot, a vélemény azt jelzi, hogy nincs kifogás az igényelt találmány újdonsága és feltalálói tevékenysége ellen. Ha a bejelentő nem nyújt be választ a hivatal által megadott határidőig, a nemzetközi elő vizsgálati jelentést az első írásbeli vélemény alapján adják ki. Ha azonban a bejelentő a bejelentés módosítását javasolja, vagy ha érveket sorakoztat fel az írásbeli véleményben található kifogásokkal kapcsolatban, ezt az ESZH figyelembe veszi a nemzetközi elővizsgálati jelentés kiadása előtt. A bejelentő kérhet részletes nemzetközi elővizsgálatot; ebben az esetben az ESZH első írásbeli véleménye részletesebb lesz, amelyre a nemzetközi elővizsgálati jelentés kiadása előtt lehet választ benyújtani. Az ESZH előnyben részesíti azt az eljárást, amikor az első lépésben számítógép által készített jelentést adhat ki. Ez pozitív abban az esetben, ha a kutatási jelentés nem tartalmaz X vagy Y jelű hivatkozást; ellenkező esetben a jelentés negatív. Az ESZH új gyakorlatának, amellyel igyekszik csökkenteni a PCT-bejelentések kutatása és elővizsgálata révén egyre súlyosbodó terhet, legfontosabb eleme, hogy a nemzetközi kutatás eredményét ésszerűsített nemzetközi elővizsgálat (rationalized international preliminary examination, RIPE) alapjaként használják fel anélkül, hogy az elővizsgáiét ismét terhelnék. Újra bevonják azonban az elővizsgáiét azokban az esetekben, amikor a bejelentő nyilatkozatot nyújt be és/vagy módosítást kér, vagy pedig kimondottan „részletes” (vagyis nem ésszerűsített) előzetes elővizsgálatot kér. Az ESZH-nak ez a gyakorlata, amely lényegileg egyesíti a kutatást és a vizsgálatot, és amelyet BEST („Bringing Examination and Search Together”) névvel illetnek, azt jelenti, hogy mind a kutatást, mind az érdemi elővizsgálatot ugyanaz az elővizsgáló végzi, aki egyébként már a nemzetközi kutatási szakaszban figyelembe veszi a nemzetközi elővizsgálat fő követelményeit, vagyis az újdonságot, a feltalálói tevékenységet és az ipari alkalmazhatóságot, és erre vonatkozó véleményét az első írásbeli véleményben (WO) és a nemzetközi elővizsgálati jelentésben is rögzíti. Az ESZH által kiadott írásbeli vélemények és elővizsgálati jelentések e három követelmény vizsgálatára fektetik a hangsúlyt. Egyéb követelményekre, így a bejelentés alakiságaira, tartalmára és világos szövegezésére csak abban az esetben térnek ki, ha ez lényeges az elővizsgálat szempontjából. A hagyományos európai eljárás első fázisa: kutatás egy kutató elővizsgáló (search examiner) által Hágában vagy Berlinben; második fázisa: érdemi elővizsgálat, amelyet Münchenben egy érdemi elővizsgáló (substantive examiner) végez. Ezzel szemben a BEST-eljárás első fázisa: kutatás és az első végzés kiadása egy BEST-elővizsgáló által Berlinben, Hágában vagy Münchenben; második fázisa: érdemi elővizsgálat és a második végzés kiadása ugyanazon elővizsgáló által ugyanazon a helyen. 2001 végéig az eljárások 44%-át, 2002 végéig 61%-át végezték BEST-eljárással. 2005 végéig az elővizsgálatok 85%-át tervezik BEST-eljárással végezni. A bővített európai kutatási jelentés (EESR) készitése egy kísérleti eljárás része, amely beleillik a BEST-eljárásba, és amelynek keretében a szokásos kutatási jelentéshez véleményt csatolnak arról, hogy a bejelentés kielégíti-e az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) szabadalmazási követelményeit. 2003. július 1-jétől kezdve minden közvetlenül benyújtott európai bejelentés (European first filing) esetén a kutatási jelentéssel együtt megküldik az EESR-t a bejelentőnek ingyenes szolgáltatásként, amely jogilag nem kötelező, és a bejelentőnek joga van arra, hogy kilépjen az eljárásból. Ebben az esetben az eljárás pontosan megegyezik a korábbival, vagyis a kutatási jelentést vélemény nélkül küldik meg. Ha az EESR nem tartalmaz kifogásokat, és a bejelentés engedélyezésre kész, továbbá az elsőbbségi év vége után végzett kutatás sem tár fel újdonságrontó nyomtatványt, a bejelentő befizetheti a vizsgálati díjat, és azonnal kézhez kapja az 51(4) szabály szerinti közlést az engedélyezésre javasolt szöveggel. Az EESR-re vonatkozó kísérleti terv kapcsán 2003 augusztusa és 2004 márciusa között egybevetik a kapott adatokat. 2003 októberében az eredményeket felülvizsgálták, majd ezt 2004 áprilisában megismétlik. A végleges kiértékelést 2004 júniusában fogják végezni. A kísérleti terv befejezése után véglegesítik az EESR-eljárást. Ennek megfelelően a tapasztalatok alapján módosítják az EESR-t, és az eljárást kiterjesztik a másodlagos európai bejelentésekre (European second filings), vagyis az eljárást az összes európai bejelentés esetén alkalmazni fogják. A cél, hogy ez 2005-ben történjen meg. Ha egy bejelentő nyilatkozatot nyújt be és/vagy módosítást kér, vagy pedig kimondottan „részletes” előzetes vizsgálatot kér a vizsgálati kérelem benyújtásakor vagy később, a nemzetközi bejelentéssel mindig ugyanaz az elővizsgáló foglalkozik. így a bejelentő határozza meg, hogy a nemzetközi kutatás az ésszerűsített nemzetközi elővizsgálat alapját képezi-e, vagy pedig részletesebb elővizsgálatot kell végezni. Ha az ESZH ésszerűsített IPER-t ad ki a PCT II. fejezete szerint, az ESZE 2002. január 3-án módosított illetékszabályzatának megfelelően a bejelentő számára az IPER továbbításával egyidejűleg visszautalják a nemzetközi elővizsgálat illetékének kétharmadát. Ez érvényes mindazokra a nemzetközi bejelentésekre, amelyek kapcsán az ESZH 2002. január 3-ától kezdve ad ki ésszerűsített IPER-t. Ha azonban a nemzetközi szakaszban ilyen visszafizetés történt, a nemzeti szakaszban az ESZH-nál mint kiválasztott hivatalnál a teljes vizsgálati illetéket kell befizetni. Az ESZH a PCT 66.2 (d) szabálya alapján a lehető legrövidebb határidőket adja az első írott vélemény megválaszolására, és a PCT 66.6 szabálya által lehetővé tett szóbeli tár
