Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 2. szám - Könyv- és folyóiratszemle
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 109. évfolyam 2. szám 2004. április Könyv- és folyóiratszemle Annette Kur: A New Framework for Intellectual Property Rights — Horizontal Issues. (A szellemitulaj don-jog új szerkezete — horizontális kérdések.) International Review of Intellectual Property and Competition Law, 2004, 1. sz. p. 1-21. A cikk összefoglalója annak a konferenciának, amelyet a Max Planck Institute szervezésében 2002 novemberében tartottak a bajor-alpokbeli Schloss Elmauban. A rendezvény témája a szellemitulajdon-jog horizontális kérdései volt - a regionális és nemzetközi szempontok, a gazdasági és technikai tényezők, az etikai, valamint a jogi kérdések -, amelyek mind hatással vannak a szellemi tulajdonjogának összes területére, megkérdőjelezik az ezek hatásairól szóló hagyományos feltételezéseket, és új kutatási megközelítést igényelnek. Ma már nem lehetséges, hogy a terület jogászai és kutatói izoláltan dolgozzanak, hanem kutatói hálózatokat kell kiépíteni egyéb tudományterületek képviselőinek bevonásával. Megkísérelték meghatározni azon területeket, ahol több kutatást kell végezni, hogy kialakuljon a szellemi tulajdon (IP) kiegyensúlyozott, hatékony és koherens rendszere. Regionális és nemzetközi szempontok Az EU-jogszabályokkal kapcsolatban általában a jelenlegi és jövőbeli harmonizáció kérdései merülnek fel, holott az anyagi jogok harmonizációja már évtizedek óta napirenden van. A figyelem azonban egyre inkább áttevődik az anyagi jog belső kérdéseiről olyanokra, amelyeket eddig kapcsolódó területként kezeltek, pl. a jogok kikényszerítésének intézkedései és eljárásai, a szerződésen kívüli viszonyokat szabályozó kérdések vagy a szerződési jog harmonizációja. Itt tehát a szellemi tulajdon védelme és az általános polgári, illetve eljárásjog kapcsolatáról van szó. Több figyelmet kell szentelni olyan, a szellemi tulajdon körén kívüli területeknek, amelyek igen fontosak működése szempontjából, mint például a cégjog, munkajog, adatok és személyiségi jogok védelme, környezetvédelmi szabályozás, valamint adózás és számvitel. Tanulmányozni érdemes a harmonizációjogi eszközeit szembeállítva az egységes jogi szabályozással, és azt, hogy van-e jogosultságuk és milyen mértékig az egyes nemzeti jogok további létezésének a közösségi jogrendszer mellett. További kutatást igényel az elsődleges és másodlagos közösségi jog viszonya, különös tekintettel az Európai Bíróság szerepére. Már most viták kereszttüzében áll az EU törvénykezési struktúrájának karcsúsítása, amelynek fő célja a rugalmasság növelése lenne. Különösen nehéz lesz ez olyan terülteken, ahol a harmonizáció mellett maga a jogi szabályozás is feladat, például a védjegyjog és a formatervezési minták területén. A szellemitulajdon-védelem nemzetközi kérdéseit tekintve olyan nagy politikai és gazdasági szakadékok mutatkozz nak kelet és nyugat, észak és dél között, hogy a harmonizáció lehetősége regionális szintre látszik korlátozódni. Azonban a globalizáció miatt egyre növekszik a nyomás is, hogy világméretekben alkalmazható megoldások szülessenek. Csak úgy érhető el vezető nemzetközi szerep, ha a jogi kutatások mindig tudatában vannak a globális kihívásoknak. A szellemitulajdon-védelem több hasznot hoz azon államok számára, amelyek környezetében kifej lesztették szabályait, mint az alulfejlett országok számára. A szellemi tulajdon joga maga is árucikké válik, amelynek értéke gyakran inkább alku tárgya, és nem saját belső értékeiből fakad. A szellemi tulajdon védelme feszült politikai kérdés is lehet, ha például a kizárólagos jogok, illetve ellentétes gazdasági érdekek egész országokban és régiókban - amelyeket például malária, tbc vagy AIDS súlyt - teremtenek egészségügyi krízist. Úgy tűnik, hogy a magas szintű szellemitulajdon-védelem szigorú kikényszerítése inkább aláássa a kereskedelmi kapcsolatokat olyan államok között, amelyek gazdasági fejlettsége nagymértékben különbözik. A globális piacok és a korlátlan kommunikációs lehetőségek következtében a területi elv eróziója tapasztalható. A szellemi tulajdon területén a jogsértések egyre inkább több államra kiterjedő vagy - még inkább - globális méreteket öltenek. Az összes érintett nemzeti jog együttes, párhuzamos alkalmazása azonban bármely bíróság számára lehetetlen feladat lenne, a javasolt megoldás tehát valamiféle kombinált megközelítés. Alternatív elképzelések tárgya például valamiféle hibrid közvetítő vagy döntőbírósági séma, amely a fennálló bírósági struktúra rugalmas kiegészítése lehetne. Gazdasági és technikai tényezők A műszaki fejlődés - egyre újabb oltalmi formák igényével — mély hatással van a szellemi tulajdon védelmére is, ezeket nem is annyira önmagában az új technológia, hanem annak piaci hatásai követelik meg. A hangsúly a technikai változásokról áttevődik arra, hogyan osszák fel a születő újabb piacokat. E vonatkozásban több nemzetközi kutatás szükséges, amelyek számba veszik mind a szociológiai vagy pszichológiai jelenségeket, mind a piaci szereplők (átalakuló) viselkedési mintáit. Alapvető kérdés, amely elemzést igényel, hogyan tud a jog irányító szerepet is játszani ahelyett, hogy csak reagál az aktuális fejleményekre. A piaci realitás egyre komplexebbé válik, különösen például a szerzői jog területén, ahol egy oltalmazott tétel végső felhasználása rendszerint egy sor köztes ténykedés végső elemét jelenti, amelyeket az előállítók, illetve a terjesztők egy komplex hierarchiáján belül hajtanak végre.
