Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 2. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: Az Európai Szabadalmi Hivatal szervezete, nyelvei és eljáró szervezeti egységei
54 Dr. Palágyi Tivadar Emellett azok a jelentős költségek is szerepet játszottak, amelyeket egy nemzetközi bíróság okozott volna. Annak érdekében, hogy a fellebbezési tanácsok döntései teljesen függetlenek legyenek attól a szervezettől, amelyhez igazgatásilag tartoznak, a fellebbezési tanácsokat egy független és utasításoktól mentes bíróság tulajdonságaival ruházták fel. A T 34/90 (OJ 1992,454) sz. döntés megállapítja, hogy a fellebbezési eljárás teljesen elkülönített és független az elsőfokú eljárástól. A fellebbezési tanácsok jogi szempontból bírálják felül egy különálló korábbi elsőfokú határozat helyességét. A Kibővített Fellebbezési Tanács G 1/86 (OJ 1987,447) sz. döntése megerősítette, hogy a fellebbezési tanácsok bíróságokként működnek. A fellebbezési tanácsok döntései jogerősek. Az ESZE nem irányoz elő további jogorvoslatot. A Jogi Fellebbezési Tanács J 3/95 (OJ 1997, 493) sz. döntésében - utalva a különböző szerződő államokban rendelkezésre álló felülvizsgálati lehetőségekre - a Kibővített Fellebbezési Tanácsnak tette fel azt a kérdést, hogy milyen módon lehetne lényeges eljárási alapelvek megsértése esetén felülvizsgálni a fellebbezési tanácsok döntéseit. G 1/97 sz. döntésében azonban a Kibővített Fellebbezési Tanács megerősítette a fellebbezési tanácsok döntéseinek véglegességét. Az ügymegosztással másodfokon és a másodfokú eljárás rendjével a VSZ 10. és 11. szabálya foglalkozik megállapítva, hogy az ügyeket a fellebbezési tanácsok között az elnökség osztja el, amely az ESZF1 elnökéből, a fellebbezési tanácsok tevékenységéért felelős alelnökből, továbbá a fellebbezési tanácsok elnökeiből és három további tagjából áll. Ez az elnökség bocsátja ki a fellebbezési tanácsok eljárási rendjét, míg a Kibővített Fellebbezési Tanács maga készíti el a saját eljárási rendjét. A fellebbezési tanácsokra vonatkozó 21. szakasz szövege a következő: „( 1) A fellebbezési tanácsok feladata az Átvevő Iroda, a vizsgálati osztályok, a felszólalási osztályok, valamint a Jogi Osztály határozatai ellen irányuló fellebbezés elbírálása. (2) Az Átvevő Iroda, valamint a Jogi Osztály határozata ellen irányuló fellebbezés esetén a fellebbezési tanács három jogi képzettségű tagból áll. (3) Valamely vizsgálati osztály határozata ellen irányuló fellebbezés esetén a fellebbezési tanács összetétele: a) két műszaki és egy jogi képzettségű tag, ha a határozat az európai szabadalmi bejelentés elutasítására vagy az európai szabadalom megadására vonatkozik, és azt négynél kevesebb tagból álló vizsgálati osztály hozta; b) három műszaki és két jogi képzettségű tanácstag, ha a fellebbezés négy tagból álló vizsgálati osztály határozata ellen irányul, vagy ha a fellebbezési tanács megítélése szerint ez a fellebbezés jellegére tekintettel indokolt; c) három jogi képzettségű tanácstag minden más esetben. (4) Valamely felszólalási osztály határozata ellen irányuló fellebbezés esetén a fellebbezési tanács összetétele: a) két műszaki és egy jogi képzettségű tag, ha a határozatot három tagból álló felszólalási osztály hozta; b) három műszaki és két jogi képzettségű tag, ha a határozatot négy tagból álló felszólalási osztály hozta, vagy ha a fellebbezési tanács megítélése szerint ez a fellebbezés jellegére tekintettel indokolt.” Ez a szakasz a fellebbezési tanácsok illetékességét állapítja meg az ESZH bizonyos szerveinek határozatai ellen benyújtott fellebbezések ügyében, és szabályozza a különböző fellebbezési tanácsok összetételét. A VSZ 12. szabályának (2) bekezdése szerint a fellebbezési tanácsok a 3. főigazgatósághoz tartoznak. A tanácsoknak legalább három tagjuk van, és minden egyes fellebbezési tanácshoz legalább egy jogi képzettségű tag tartozik. A jogi és a műszaki fellebbezési tanácsok ügyelosztását minden egyes üzleti év tervében rögzítik. A fellebbezési tanácsok tagjait nem az elnök, hanem az igazgatótanács nevezi ki. A kinevezettek nevét közlik az ESZH hivatalos lapjában. AZ ESZH elsőfokú szerveinek határozatait — kivéve a kutatási osztályéit - fellebbezéssel lehet megtámadni. Az ESZE az ESZH-val szemben támasztott követelésekkel kapcsolatban a fellebbezési tanácsok számára nem állapít meg további illetékességet. A Jogi Fellebbezési Tanács J 14/87 (OJ 1988, 295) sz. döntése megerősíti, hogy a fellebbezési tanácsok nem jogosultak ítélkezni az ESZH által egy szabadalomengedélyezési eljárásban állítólag okozott kárral kapcsolatos kártérítési igény ügyében. A fellebbezés azt a kérdést vetette fel, hogy egy európai szabadalom megadásának a hiányos publikálása, vagyis az engedélyezésre vonatkozó fontos részletek elhagyása hatálytalaníthatja-e a szabadalmat. A tanács azon a véleményen volt, hogy az Európai Szabadalmi Közlönyben az engedélyezés publikálásával kapcsolatos hiányosságok elvileg nem teszik szükségszerűen hatálytalanná az engedélyezési határozatot. A Jogi Fellebbezési Tanács jogi képzettségű tagokból, míg a műszaki fellebbezési tanácsok műszaki képzettségű és jogi képzettségű tagokból állnak. A Jogi Fellebbezési Tanács az Átvevő Iroda vagy a Jogi Osztály határozatai, valamint a három tagból álló vizsgálati osztályok olyan határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket bírálja el, amelyek nem bejelentés elutasítására vagy szabadalom engedélyezésére vonatkoznak. Az európai szabadalom megadásával vagy az európai bejelentés elutasításával kapcsolatos határozatok ellen benyújtott fellebbezések ügyében mindig műszaki fellebbezési tanácsok illetékesek. Jelenleg 16 ilyen tanács működik, mégpedig öt a mechanikai, hat a kémiai, három a fizikai és kettő az elektrotechnikai tárgyú találmányokkal kapcsolatos fellebbezések elbírálására. A műszaki fellebbezési tanácsok két műszaki és egy jogi képzettségű szakemberből állnak, ha a fellebbezés alapját képező határozatot három vizsgálóból álló vizsgálati vagy felszólalási osztály hozta, míg három műszaki és két jogi képzettségű szakemberből állnak, ha a fellebbezés négytagú vizsgálati vagy felszólalási osztály határozata ellen irányul, vagy ha a fellebbezési tanács véleménye szerint a fellebbezés természete ezt megköveteli. A fellebbezési tanácsok utolsó fórumként illetékesek dönteni olyan ügyekben, amikor egy bejelentő kifogásolja az ESZH-nak mint nemzetközi kutatási szervnek vagy mint nemzetközi elővizsgáló szervnek a határozatát a bejelentett találmány egységességének kérdésében. Ilyen ügyekben a fellebbezési tanácsok összetétele ugyanaz, mint a tisztán európai fellebbezési eljárásokban, vagyis rendszerint két műszaki és egy jogi képzettségű tagból állnak.
