Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Molnár István: Versenykorlátozó kikötések a licenciaszerződésekben: a közösségi és hazai versenyjogi szabályozás kérdései
Versenykorlátozó kikötések a liccnciaszerződcsckben: a közösségi és hazai versenyjogi szabályozás kérdései 13 nak jelentősége van, az EK-rendelet által a szabadalmi licenciaszerződések egyes kikötéseire jogszabályilag kirótt időtartambeli korlátozásokat nehéz meghatározni és alkalmazni. Ami a szerződések tárgyává tett szellemi tulajdonjogok típusát illeti, a gyakorlat azt mutatja, hogy a licenciaszerződésekbe leggyakrabban szabadalmakat és knowhow-t foglalnak. A szerzői jogi védelem alá eső szellemi alkotások hasznosításának engedélyezése is gyakori, különösen a számítógépprogramok és a számítógéppel megvalósítható találmányok esetében. A formatervezési mintaoltalomban részesülő alkotások hasznosítása engedélyezésének bizonyos szektorokban nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, másokban kisebbet. Az a tény, hogy az EK-rendelet a nem szabadalom jellegű szellemi tulajdonjogokat, így például a szerzői jog hatálya alá tartozó szellemi alkotásokat, a formatervezési mintaoltalom és a védjegyoltalom alá tartozó szellemi alkotásokat csak akkor tekinti hatálya alá tartozónak, ha azok járulékos jelleggel szerepelnek a szabadalmi licencia mellett, sok szerződést (különösen a szoftverek felhasználási szerződéseit) a jogbizonytalanság állapotába taszít. Ilyen esetekben a jogalkalmazók az EK-rendeletet a nem szabadalmi típusú licenciaszerződések versenyjogi megítélése tekintetében útmutatónak tekintik. A fentiek alapján a jogalkalmazók többsége úgy véli, hogy az EK-rendelet csak korlátozott mértékig teljesíti célkitűzését. Ahol a feleknek sikerül szerződésüket úgy kialakítaniuk, hogy az illeszkedjék a csoportmentesítés keretébe, az EK-rendelet által biztosított jogbiztonság pozitív hatással van a technológia fejlesztésére és terjesztésére. Azonban formálisságuk következtében a jelenlegi szabályok nem bátorítják a licenciaszerződések új formáit és a technológiaátadás új módjait. Az EK-rendelet bonyolultsága és körülményessége szintén nem kedvez a licenciaszerződés-kötésnek. Ezért egy gazdasági alapú megközelítés a licenciaszerződések szabályozásának kevésbé merev rendszerére és ennek következtében a technológia szélesebb körű elterjedésére vezethetne. Összefoglalva: a jogalkalmazók úgy vélik, hogy a 2006-ban hatályát veszítő és új csoportmentesítési rendelet által felváltandó EK-rendelet megérett egy átfogó felülvizsgálatra. A fenti tanulságok egy része a magyar jogalkalmazás számára is hasznosítható lehet. Mások - például a Korm. rendelet hatálya alá tartozó terület és piacméret következtében — kevésbé használhatók. A Korm. rendelet hatályba lépése óta mindenesetre a magyarországi licenciaszerződés-kötési aktivitás nem olyan nagy, hogy az a Korm. rendelethez fűződő, széles körben kiterjedt joggyakorlatot alapozhatna meg. Végül, Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása után az EK-rendelet területi hatálya hazánkra is kiterjed majd. A hazai versenyjog e részterületének szabályozása természetesen nem lehet ellentétes a közösségi versenyjoggal, de a jelenlegi Korm. rendelet az EK-rendelettel párhuzamosan hatályában fennmaradhat. Mivel mind a jelenlegi Korm. rendelet hatályon kívül helyezése és az EK-rendelettel való felváltása, mind a két említett rendelet egyidejű létezése mellett szólhatnak érvek, egyelőre azt nagyon nehéz megjósolni, hogy a jogalkotó melyik utat fogja választani. 6. Felhasznált irodalom Commission of the European Communities: Commission Evaluation Report on the Transfer of Technology Block Exemption Regulation No. 240/96, Brussels, 2001 Lontai Endre: Licenciaszerződések, Budapest, 1978 Rácz László-Boytha Györgyné: A technológiaátadási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítése, Iparjogvédelmi Szemle, 104. évf. V. szám, 1999. október Dr. Sárközy Tamás (szerk.): Gazdasági törvények kommentárjai, Versenyjog, HVG Orac, Budapest, 2001 Tóth Tihamér. Az Európai Közösség versenyjoga, Szeged, 1996 Török Adám: A verseny- és K+F politika keresztútján. Bevezetés a csoportmentességi szabályozás elméletébe, Közgazdasági Szemle, 1999. július 7. Jogforrások Római Szerződés az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról, 1957 A Bizottság 1996. január 31-i 240/96/EK-rendelete a Szerződés 85. cikke (3) bekezdésének a technológiaátadási megállapodások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról 86/1999. (VI. 11.) Kormányrendelet a technológiaátadási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentesítéséről
