Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 1. szám - Dr. Vida Sándor: Az EU Bíróságának Chiemsee-ítélete és ami utána következik, 2. rész
Az EU Bíróságának Chicmsce-ítélctc és arai utána következik 2. 53 6. A GUTE ZEITEN SCHLECHTE ZEITEN (jó idők rossz idők) megjelölést különféle árukra, mint kozmetikumok, számítógépes programok, íróeszközök, esernyők, háztartási eszközök, ruházati cikkek, valamint egyéb szolgáltatásokra, mint tv-programok sugárzása, fílmelőállítás, könyvkiadás stb. jelentették be védjegyként. A bejelentést a szabadalmi hivatal megkülönböztető képesség hiányára hivatkozással elutasította. A megváltoztatási kérelmet a Szabadalmi Bíróság ugyancsak elutasította. A Legfelsőbb Bírósági határozatában a Szabadalmi Bíróság határozatát részben megváltoztatta, a végzésnek az elsőfokú bíróság határozatát helybenhagyó részében a hanghordozók, a filmgyártás és az ehhez kapcsolódó áruk vonatkozásában ugyancsak a megkülönböztető képesség hiányát állapította meg. Ezzel szemben a naptárak, filmkölcsönzés, könyvkiadás tekintetében utalt az EU Bíróságának a CHIEMSEE- ügyben hozott ítéletére, amely szerint, ha az adott megjelölésnek rendeltetésjelzőként való használata még nem észlelhető ugyan, ez azonban bármikor bekövetkezhet (CHIEMSEE-ítélet 37. pontja), a védjegykénti bejegyzés megtagadható. Az említett áruk és szolgáltatások vonatkozásában azonban a bejelentett megjelölés nem leíró, s a Szabadalmi Bíróság végzése e vonatkozásban nem is szolgáltat támpontot, nevezetesen, hogy a megjelölés a jövőre nézve szabadjelzésnek fenntartandó volna, mondja a Legfelsőbb Bíróság határozata. Ebben az esetben a Legfelsőbb Bíróság a CHIEMSEE- ítéletet vízválasztóként alkalmazta: ha a jövőbeni széles körű felhasználás nem prognosztizálható, akkor az oltalom megtagadása sem indokolt. Figyelemre méltó ezenfelül az e határozatban is kifejezésre jutó törekvés, amely áruk és szolgáltatások szerint differenciál: milyen vonatkozásban állnak fenn a védjegykénti bejegyzés feltételei, s milyen vonatkozásban nem. Befejezésül álljanak itt az NSZK Legfelsőbb Bírósága tanács vezetője, Erdmann16 szavai, aki azt mondja, hogy hat évvel az új védjegytörvény elfogadása után (amely eurokonform - a szerző megjegyzése) még mindig a nekiindulás hangulata (Aufbruchstimmung) uralkodik: sok minden mozgásba jött, és nem került még nyugvópontra. Nem csak az új védj egyformák, hanem a védjegy oltalomképessége és a védjegy oltalmi köre is állandó újragondolást és tisztázást igényel... sok alapvető kérdésben. A változó jogértelmezés eredménye megváltoztatási és védjegybitorlási ügyekben a Legfelsőbb Bíróságnak eddig több mint 200 határozatában csapódott le, és nem ritkán az EU Bíróságának jogértelmező állásfoglalására is sor került - mondja. Ehhez csak annyi megjegyzést fűzünk, hogy az EU-hoz történő csatlakozást követően a Magyar Szabadalmi Hivatal, illetve a magyar bíróságok aligha lesznek jobb helyzetben. Hiszen ha az EU védjegyjoga egyik fő kiindulási pontjának, a német védjegyjognak17 alkalmazásánál ennyi probléma merül fel, akkor nálunk, akik még csak „tanulni” fogjuk az európai védjegyjog alkalmazását, kevesebb probléma aligha remélhető. 15 WRP2001, 10. szám, p. 1202, 0205. 16 W. Erdmann: Schwerpunkte der markenrechtlichen Rechtsprechung des Bundesgerichtshofes. GRUR 2001, 7. szám, p. 609.
