Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 6. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
36 Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből önmagukban nem védik az európai kontinentális nemzeti szerzői vagy ipariminta-oltalmi jogok. Sajátos nemzetközi jogvédelmük bevezetésére történt ugyan kísérlet 1973-ban, a tipografált betűk védelméről és letétbe helyezéséről akkor megszövegezett Bécsi Egyezmény azonban nem került megerősítésre. Az angol jog is csupán a kiadványok tipografált elrendezését védi, szükségképpen csak „facsimile” másolásukkal szemben. A szóban forgó esetben egyébként a magyar szöveg nagyobb részt olyan betűket alkalmaz, amelyek az angol címben nem is szerepelnek. Megjegyzendő, hogy a fenti szabályozás nem zárja ki betüformákra építő eredeti grafikai alkotás lehetőségét (pl. sajátos iniciálé formájában), adott esetben azonban nincs ilyenről szó. A nagy- és kisbetűk egymáshoz képest való elhelyezkedése (a szókezdő nagybetűknek a kiskapitálisok alá- és fölényújtása) sem tekinthető eredetinek, mivel ez a reklámgrafikában szokványos megoldás, így éppen a sérelmezett plakáton az üdítőital csomagolásán alkalmazott „Torna” jelölés esetében is. Ad 2.: A gyümölcsipari reklámszlogen nem minősül a filmcím szerzői jogot sértő felhasználásának vagy adaptációjának. Már az angol cím sem tekinthető a jelzett műtől függetlenül is eredeti írói alkotásnak, és annak magyar fordítása szükségképpen még kevésbé az. Egyszerű birtokos - és számnévi jelzős kapcsolatok alkalmazása valamely eredeti mű tartalmára utalás céljából igen elterjedt (pl. „A legyek ura”, „Két szomszédvár”). A szóban forgó esetben ráadásul nem az eredeti cím átvételéről és megjelenítéséről, hanem az abban kifejezésre jutó, önmagában nem védett szövegezési fordulat új összefüggésben és eltérő tartalommal való alkalmazásáról van szó. Ad. 3.: A szerzői jogi címvédelem lehetőségének elestével felmerülhet a kérdés, hogy a nagy sikerű filmre emlékeztető reklámszlogen alkalmazása nem ütközik-e tisztességtelen piaci magatartás tilalmába és nem sérti-e a filmszerzők és filmet forgalmazók jó hírnévhez fűződő érdekeit. Valamely mű címének bitorlása akkor is jogszabályba ütközhet, ha szerzői jogilag nem védett ugyan, de más műre vonatkozó alkalmazása valamely versenytárs vagy áruja vonatkozásában összetéveszthetőséget, ajelölt műre nézve a fogyasztók megtévesztését eredményezheti. Jelen esetben azonban a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1996. évi CXXXVIII. törvény (Tpvt.) sem pótolhatja a szerzőijog-védelem hiányát, sem a Tpvt. 2. §-a (generálklauzula), sem 6. §-ának különös szabálya útján. A játékfilm forgalmazói és a Torna-termékek terjesztője nem állnak versenyben, és nem is azonos termékfajtáról van szó. Noha az üdítőital-plakát szövegfordulata a fogyasztók nagy részében felidézheti a „Gyűrűk ura” című filmterméket is, egyrészt nem annak a címét veszi át, másrészt kifejezetten gyümölcstermékekre utal, és egyéb vonatkozásban sem alkalmas arra, hogy a három Torna-termék, illetőleg a közismert játékfilm fogalmazójának azonosságát sugallja, vagy hogy akár az utóbbi, akár a fogyasztók törvényes érdekeit veszélyeztethesse. Háromdimenziós Budapest City körpanoráma képeslappal kapcsolatos bitorlás bűntette SZJSZT-2 7/03 A Budapesti II. és III. kerületi Bíróság megkeresése A Budapesti II. és III. kerületi Bíróság által feltett kérdések 1. Az eljárás tárgyát képező háromdimenziós budapesti körpanoráma-képeslap A. C. vádlott, avagy M. K. sértett szellemi alkotásának tekinthető-e? 2. Amennyiben az M. K. szellemi alkotása, akkor annak a Szerzői Jogvédői Hivatalhoz történő benyújtásával a vádlott okozott-e vagyoni hátrányt M. K.-nak? 3. Ha okozott, mennyiben? Az eljáró tanács megállapításai A bíróság által rendelkezésre bocsátott iratokból - szerzői jogi szempontból - a következő tényállás állapítható meg. A H. Kft. 1997. április 1. napján írásban megbízást adott M. K.-nak a megbízó által hozott ötlet és minta alapján az iratokhoz csatolt háromdimenziós Budapest City körpanoráma-képeslap elkészítésére. A megbízás „kialkudott munkadíjra” utal, de ennek összegét nem határozza meg. A megbízás szerint, amely felhasználási szerződésnek tekintendő, a megbízás tárgyát képező grafikai munka teljes körű (korlátlan és kizárólagos) felhasználási joga a megbízót illeti meg. A megbízást a megbízó képviseletében A. C. ügyvezető igazgató írta alá. Az iratokból megállapítható, hogy a levelezőlap elkészítésében az előkészítő munkálatok tekintetében (lásd: fotózás) A. C. is részt vett, de a grafikai alkotótevékenységet M. K. végezte, a mű M. K. szellemi alkotásának tekintendő. A H. Kft. az ART1SJUS Szerzői Jogvédő Hivatalhoz 1997. május 7. napján jelentette be jogvédelmi bejegyzés céljából a háromdimenziós körpanoráma-képeslapot. A bejelentést megvizsgálva annak 2. pontja rögzíti, hogy az egyedi tervezésű grafikai kivitelezést M. K. főiskolai hallgató végezte. A bejelentés 5. pontja a kizárólagos felhasználóról szól, amely a H. Kft. vagy annak megszűnte esetén A. C. és A. Z. A vádlott e bejelentést az iratok közt fellelhető példány szerint nem is írta alá, azon csak a másodrendű, idő közben elhunyt A. Z. aláírása szerepel. Ezt követően állította ki az ARTISJUS a tanúsítványt, amelyen szerzőként - helytelenül, nem a bejelentésnek megfelelően — A. C. és A. Z. került rögzítésre. A korlátlan és kizárólagos felhasználás díjazásának kérdésében M. K. és a megbízó között polgári jogi vita keletkezett, ebben az ügyben a Budapesti II. és III. kerületi Bíróság később jogerőssé vált ítéletet hozott, és ezzel a felek közötti jogdíjigényt rendezte. A fentiekből az eljáró tanács számára az állapítható meg, hogy a kérdéses Budapest színes panoráma szerzője M. K., de e körülményt A. C. nem vonta kétségbe, az ARTISJUS
