Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)

2003 / 1. szám - Dr. Svingor Ádám: Elsőbbség igénylése az ESZE szerint a Kibővített Fellebbezési Tanács két döntésének fényében

Elsőbbség igénylése az ESZE szerint a Kibővített Fellebbezési Tanács két döntésének fényében

49

Néhány gyakorlati következmény

Úgy véljük, célszerű a fentieket figyelembe venni magyar (esetleg a jövőben egyéb külföldi) megbízók európai bejelentéseinek megfogalmazásánál, illetve, amennyiben lehetséges, a külföldi szabadalmaztatási stratégia kidolgozásánál.

A fenti döntések (G3/93, G2/98, T77/97) az elsőbbségi igény jogosságát - a jogbiztonság érdekében - bevallottan sokkal formálisabban vizsgálják, mint a „liberális” joggyakorlat szerintiek (T73/88 és - bizonyos fokig - T301/87). A legtöbb feltalálótól, sőt műszaki végzettségű embertől nagyon távol áll ez a fajta formális (talán „túl jogászi”) gondolkozás. A kialakulóban lévő európai joggyakorlat tehát fokozott felelősséget ró a bejelentést elkészítő ügyvivőre. Mindenesetre a szóba jöhető megvalósítási módokat minden elképzelhető kombinációban érdemes konkrétan felsorolni a leírásban. Sajnos ez a terjedelem növekedésével járhat.

Egy találmány az elsőbbségi év alatt többnyire folyamatosan fejlődik. Továbbá, a bejelentők gyakran nagyon erős „publikációs nyomás” alatt állnak. Mindezek következtében az elsőbbségi bejelentés - esetleg minden gondosság ellenére is - gyakran kidolgozatlan a későbbi, „végleges” bejelentéshez képest. Amennyiben ilyen esetben a későbbi, például PCT-bejelentésbe lényeges új anyag került, különös óvatossággal kell eljárni az igénypontsorozat és még inkább a leírásnak az oltalom megalapozása szempontjából lényeges részei elkészítésénél. Esetleg, ha erre lehetőség van, megfontolandó lehet az európai út kikerülése is, hiszen az egyes tagállamokban érvényben van a PUE, és az elsőbbségi igény jogosságát ilyen esetben az határozza meg.

Felhasznált irodalom

ALBIHNS „G 2/98 Enlarged Board of Appeal Opinion - Basis for priority, same invention” EPC TODAY, 2001, 14. sz., július Bodenhausen, G. H. C: Guide to the application of the Paris Convention for the Protection of Industrial Property; BIRP1, Genf, 1968 G2/98, OJEPO, p. 413. 2001 G3/93, OJ EPO, p. 18. 1995

Harrison, Mike, ALBIHNS GmbH, Személyes közlés (2001. október 31.)

Hellfeld, Axel vom Welche Wirkung hat die Inanspruchnahme einer Priorität? Mitteilungen der deutschen Patentanwälte, 1997. 88. sz. p. 294-298.

Palägyi Tivadar. Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről: 7. Európai Szabadalmi Hivatal, Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 106. évf., 5. sz., 2001, p. 54.

T301/87, OJ EPO, p. 335. (BIOGEN/Hepatitis B virus), 1990 T73/88, OJ EPO p. 557. (HOWARD/Snackfood), 1992 T77/97, E.P.O.R, p. 256. (RHONE-POULENC/Taxoids), 1998 Tyrell, Bill. Hot topics before the Enlarged Board of Appeal of the EPO and the Implications for Biotech Patenting, A Koppenhágai „Patenting and Exploiting Biotechnology Inventions” konferencián elhangzott előadás (2000. szeptember 24-25.)

Ullmann, Eike: Die Pariser Verbandsübereinkunft - PVÜ, a „Beck’sche Kurzkommentare: Band 4, Patentgesetz, Gebrauchsmustergesetz” c. műben, C.H.Beck’sche Verlagsbuchhandlung, München, 1981

Wietzorek, Reinhard. Die Unionspriorität im Patentrecht, Carl Heymans Verlag KG, Köln, Berlin, Bonn, München, 1975 Williams, John: Enlarged Board of Appeal decides question of claims to priority, Word Intellectual Property Report, 2001,15. sz. p. 29.