Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)

2003 / 5. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről

Külföldi hírek az iparjogvédelem területéről 71 azonban úgy ítélkezett, hogy az áruknak Kínában való gyártása a Kínában lajstromozott NIKE védjegybe ütközik. Egy kínai szakember véleménye szerint az ítélet támad­ható, mert Hollandiában egy azonos ügyben a bíróság a spa­nyol cég javára döntött. 21. Kolumbia A Kolumbiai Szabadalmi és Védjegyhivatal által kiadott tá­jékoztató szerint egy védjegyjogot akkor lehet megadott­nak tekinteni, amikor a hivatal kiadja a lajstromozást enge­délyező határozatot, nem pedig akkor, amikor jó pár hónap­pal később kiadja a lajstromozási bizonylatot. 22. Nagy-Britannia A) A Daesang Corporation and Daesang Europe (BV) v. Ajinomoto Co. Inc. ügy azt bizonyítja, hogy az angol szaba­dalmi bíróság a kézenfekvőség megítélésekor hajlandó másodlagos bizonyítékokat is figyelembe venni. A japán Ajinotomo cégnek európai szabadalma van aszpartám „ipari méretekben” való előállítási eljárására. Az aszpartám egy kis kalóriatartalmú édesítőszer, amelyet szá­mos élelmiszerben és italban használnak. A találmány az aszpartám tisztítására vonatkozik ipari méretekben végzett statikus kristályosítási eljárással. Az Aj inotomo holland és európai szabadalma alapján bi­­torlási keresetet indított a holland Daesang cég ellen. A Daesang az európai szabadalom alapján engedélyezett an­gol szabadalom (a továbbiakban: szabadalom) ellen meg­semmisítési keresetet nyújtott be hiányos kinyilvánításra, újdonsághiányra és kézenfekvőségre hivatkozva. A Daesang érvelése szerint az igénypontokban szereplő „ipari méretekben” kifejezés kétértelmű, és ennek alapján a találmány ismertetése nem kielégítő mértékű. Laddie bíró megállapította, hogy bár a használt különbö­ző kifejezések nem voltak pontosak, egyetlen szakember számára sem jelenthetett nehézséget azok jelentésének megállapítása. Nézete szerint az igényelt eljárás rendkívül egyszerű, nevezetesen statikus kristályosítási eljárás alkal­mazása keveréses kristályosítási eljárás helyett. A bíró arra figyelmeztetett, hogy az újdonság megítélésénél kerülni kell a találmány megítélését a találmány ismeretében (synthesis ex post facto), majd megállapította: „Minél ki­sebb egy találmány, annál könnyebb azt elemezni, magya­rázni és rossz hírét kelteni”. Ezért nem fogadta el a hiányos kitanításra vonatkozó hivatkozást. A Daesang mind újdonsághiány, mind feltalálói tevé­kenység hiánya kapcsán egyetlen anterioritásra, egy japán közrebocsátási iratra (JP ’267) hivatkozott, amely aszpar­tám többféle módszer kombinálásával végzett tisztítási el­járására vonatkozott, ahol a módszerek mindegyike magá­ban foglalt kristályosítási lépést. A japán leírás szerint az el­járás célja aszpartám tisztítása volt ipari módszerrel. A JP ’267 általános kitanítása semmit nem mondott a kristályosítási módszerről; a Daesang azonban azt állította, hogy a statikus kristályosításra a leírás alapján legalább kö­vetkeztetni lehetett. Laddie bíró azon a véleményen volt, hogy a japán irat nem nyújtott világos és egyértelmű útmutatást statikus kris­tályosítás alkalmazására, és még ha nyújtott is, nem adott kitanítást arra, hogy ezt hogyan kell ipari méretekben vé­gezni. A japán irat összes példája laboratóriumi méretekre vonatkozott. Ezért a bíró az újdonságrontásra való hivatko­zást megalapozatlannak minősítette. A feltalálói tevékenység hiányára vonatkozó, a Daesang általi hivatkozás kapcsán a bíró megállapította, hogy az „ipari méretekben” határozó csupán a kereskedelmi és a la­boratóriumi tevékenység közötti különbségtételt szolgálta. Szerinte az ipari méretű kristályosítás általánosan ismert módszerének a keveréses kristályosítási eljárás tekinthető. Azt is megállapította, hogy a bejelentés időpontjában a sta­tikus kristályosítási eljárást olyannak ismerték, mint amely számos komoly hátránnyal jár. A JP ’267 nem tartalmazott olyan megállapítást, hogy a keveréses módszer nem alkalmazható, és nem tartalmazott olyan utalást, hogy statikus rendszert kell alkalmazni ipari megvalósítás esetén. Valójában tehát semmilyen műszaki ok nem volt ismert, amelynek alapján statikus kristályosítá­si eljárást kellett volna alkalmazni. ítéletében Laddie bíró súlyt helyezett arra a tényre, hogy az aszpartámot a szabadalom elsőbbségi napja előtt mint­egy 16 évvel fedezték fel, és ennek ellenére senki sem gon­dolt arra, hogy kereskedelmi mennyiségű aszpartámot stati­kus kristályosítási eljárással tisztítson. Az Ajinomoto szakértője azt a nézetet hangoztatta, hogy az igényelt eljárás „intúicióellenes és az adott időpontban az elfo­gadott tudástól távoli” volt. A bíró elfogadta ezt a nézetet, és megállapította, hogy a szabadalom nem volt kézenfekvő. B) A Société des Produits Nestlé SA v. Mars UK Ltd. ügyben a Felső Bíróság (High Court) helybenhagyta a Véd­jegyhivatalnak azt a döntését, hogy elutasította a Nestlé HAVE A BREAK védjegyének lajstromozási kérelmét. A bíróság a döntést arra alapozta, hogy a védjegy a használat révén nem szerzett megkülönböztető jelleget. 23. Németország Egy düsseldorfi bíróság elutasította a „BigBen.de” doménnevek egy olyan cégre való átruházását, amely a „Big Ben” kifejezést cégnevének rövidített változataként használja, és a Big Ben lajstromozott védjegy tulajdonosa. A bíróság ugyanis megállapította, hogy az alperes jóhisze­műen lajstromoztatta a doménnevet, még mielőtt a felperes céget a cégbíróság bejegyezte volna. 24. Olaszország A Playboy Enterprises Inc. v. Giannattasio ügyben a Nápo­lyi Bíróság elrendelte a „playboy.it” interneteimnek a Play­boy számára való átadását. Az ítéletben a bíróság a védje­gyek és a doménnevek olasz törvény szerinti viszonyával kapcsolatban megállapította, hogy a doménnevek - sajátos jellegükből következően - nem elemezhetők ugyanolyan módon, mint a védjegyek. 25. Pápua Új-Guinea Pápua Új-Guinea kormánya 2003. március 14-én letétbe helyezte a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez való

Next

/
Oldalképek
Tartalom