Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)

2003 / 1. szám - Dr. Svingor Ádám: Elsőbbség igénylése az ESZE szerint a Kibővített Fellebbezési Tanács két döntésének fényében

46 Dr. Svingor Ádám szabadalmi bejelentést amiatt, hogy... az egy vagy több el­sőbbséget igénylő bejelentés egy vagy több olyan elemet foglal magában, amely nem szerepel abban a bejelentésben, illetve bejelentésekben amelyek alapján az elsőbbséget igénylik, feltéve mindkét esetben, hogy a találmány az or­szág jogszabályai értelmében egységes.” A 4. cikk H) szakasza az elsőbbségi bejelentésben adott kitanítás szükséges és elégséges feltételét mondja ki, mely szerint „az elsőbbség nem tagadható meg amiatt, hogy a ta­lálmány egyes olyan elemei, amelyekre elsőbbséget igé­nyelnek, a származási országban tett bejelentés igénypont­jaiban nem szerepelnek, feltéve, hogy a bejelentés adatai együttesen ezeket az elemeket szabatosan meghatározzák. ” „Összeolvasva” a PUE idézett részeit és figyelembe véve különösen az - ESZE-ből hiányzó - B) szakaszt, azt a képet alakíthatjuk ki, hogy a PUE az elsőbbségi jogot az „első be­jelentés szemszögéből” határozza meg, és mindenekelőtt azt kívánja biztosítani, hogy egy ilyen bejelentés publikálá­sa (és más cselekmények) az uniós éven belül semmikép­pen se veszélyeztethessék a bejelentő jogait. Az ESZE ezzel szemben a következőképpen határozza meg- az elsőbbségi jogot: 87. cikk (1): „Azt, aki szabadalom...iránt szabályszerű bejelentést tett... a Párizsi Uniós Egyezményben részes ál­lamban..., elsőbbségi jog illeti meg arra, hogy ugyanazon találmány tekintetében európai szabadalmi bejelentést te­gyen az első bejelentés bejelentési napjától számított tizen­két hónapos időtartamon belül.”- az elsőbbségi jog hatályát (amelynek megfelő szabály a PUE-ban nem található): 89. cikk: „Az elsőbbségi jog hatása, hogy az európai sza­badalmi bejelentés bejelentési napjának az 54. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint a 60. cikk (2) bekezdése szempont­jából az elsőbbség napja számít.”- és a részleges és többszörös elsőbbség lehetőségét: 88. cikk (2): „Az európai szabadalmi bejelentés tekinte­tében több elsőbbség is igényelhető.... Ha erre mód van, bármelyik igénypontra több elsőbbség igényelhető....” 88. cikk (3): „Ha egy európai szabadalmi bejelentés te­kintetében egy vagy több elsőbbséget igényelnek, az el­sőbbségi jog az európai szabadalmi bejelentésnek csak azokra az elemeire terjed ki, amelyeket az elsőbbséget meg­alapozó bejelentés, illetve bejelentések is tartalmaznak.” A 88. cikk (4) bekezdése gyakorlatilag megegyezik a PUE 4. cikk H) szakaszával. Tehát, míg az elsőbbségi jogot magát a két egyezmény lényegében hasonlóan fogalmazza meg, annak hatályát egészen eltérően: míg a PUE az elsőbbségi bejelentésben foglaltakat „védi meg” egy későbbi bejelentés „céljára” [4. cikk B) szakasz], az ESZE a későbbi (európai) bejelentés bejelentési napját „terjeszti ki” visszafelé az időben a tech­nika állásának effektiv időpontja [54. cikk (2) és (3) bek.] és a szabadalmi igényjogosultság [60. cikk (2). bek.] vonatko­zásában, így az európai bejelentés bejelentőjét jutalmazza vagy nem jutalmazza meg bejelentésének korábbra datáló­dó újdonságával (89. cikk). Az elsőbbségi jog megfogalma­zásában is található azonban egy fontos különbség: az ESZE feltételül szabja, hogy a későbbi, európai bejelentés „ugyanarra a találmányra” vonatkozzon. Különbség mutatkozik a részleges elsőbbségekkel kap­csolatos szemléletmódban is: míg a PUE - az elsőbbségi bejelentés tartalmát „védő” alapszemléletével összhangban - azt hangsúlyozza, hogy ilyen esetben nem tagadható meg az elsőbbségi igény, az ESZE inkább annak korlátáit fogal­mazza meg, hogy az elsőbbségi jog mire terjedhet ki. Ilyen tekintetben érdemes összehasonlítani a PUE 4. cikk F) sza­kasza és az ESZE 88. cikk (3) bekezdése szóhasználatát. Előbbié inkább a hatóságok, míg utóbbié inkább a bejelen­tők számára állít fel korlátokat. (A témával kapcsolatban részletesen lásd: Hellfeld, 1997.) A Kibővített Fellebbezési Tanács a G3/93-as döntésben mindezek ellenére arra a következtetésre jutott, hogy az ESZE a PUE-val összhangban szabályozza az elsőbbség jogintézményét. Érvei azonban csupán arra korlátozódtak, hogy megállapította: az ESZE mely cikkei a PUE mely cik­keinek felelnek meg; utóbbiakat azonban nem értelmezte. Ezért a Tanács azon állítása, hogy döntése nem ellentétes a PUE-val, nem meggyőző. A Tanács ugyanakkor határozot­tan szembeszállt a Műszaki Fellebbezési Tanács egy koráb­bi döntésben (T301/87) adott értelmezésével, amely azáltal kísérelte meg összhangba hozni az ESZE 87. cikkét a PUE-val, hogy az „azonos találmány” követelményét libe­rálisan értelmezte, azaz a találmány működésének és hatá­sának azonosságát vizsgálta. G2/98: A Kibővített Fellebbezési Tanács szigorú értelme­zése az „azonos találmány” követelménye tekintetében A G3/93-as döntés ellenére kialakuló ellentmondásos jog­­gyakorlat — és talán egyben a döntésben magában rejlő bi­zonytalanság — sarkallta az ESZH elnökét arra, hogy 1998. július 8-án az ESZE egységes alkalmazásának érdekében újra kérdésekkel forduljon a Kibővített Fellebbezési Ta­nácshoz. A G2/98-as, Palágyi Tivadar cikkében röviden is­mertetett döntés [Palágyi, (2001)], amely kifejezetten az ESZE 87. cikk (1) bekezdés szerinti „azonos találmány” ér­telmezésével foglakozik, a fogalmat formálisan, szűkén ér­telmező (ún. „kemény vonalas” Tyrell, 2000) korábbi dön­tésekkel van összhangban.* 1 2 3 2 Az Európai Szabadalmi Hivatal elnökének kérdése a Kibővített Fellebbezési Tanácshoz teljes tcijedclmcben a következő volt: 1. (a) Jclenti-c a találmány azonosságának ESZE 87. cikk (1) bek. sze­rinti követelménye azt, hogy egy későbbi bejelentésre nézve egy koráb­bi, a későbbi bejelentésben igényelt elsőbbségű bejelentés alapján leve­zethető elsőbbségi jog kiterjedését a korábbi bejelentésben - legalábbis implicite - feltártak határozzák meg, egyben korlátozva is az elsőbbségi jogot? 1 .(b) Másképpen, egy ennél kisebb mértékű megfelelés a korábbi beje­lentés és a későbbi bejelentésben igényeltek között elégséges lehet-e eb­ben a tekintetben, és az elsőbbségi jog megalapozott marad-e? 2. Amennyiben az 1 .(b) pontban feltett kérdésre a válasz igen, milyen kritériumokat kell alkalmazni annak megállapítására, hogy a későbbi bejelentésben megfogalmazott oltalmi igény a korábbi bejelentésben feltárt azonos találmányra vonatkozik-e? 3. Különösen azokban az esetekben, amikor a korábbi bejelentésben még implicite sem feltárt jellemzőket szerepeltettek a későbbi bejelen­tés releváns igénypontjaiban, vagy amikor a korábbi bejelentésben álta­lánosabb módon meghatározott jellemzőket a későbbi bejelentésben pontositottak vagy szűkebben határoztak meg, levezethető-e ennek el­lenére elsőbbségi jog a korábbi bejelentésből, és amennyiben igen, mi­lyen kritériumokat kell teljesíteni az elsőbbség megalapozásához?

Next

/
Oldalképek
Tartalom