Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 1. szám - Józsa Gábor: A számítógépes programok mint szellemi termékek védelmének lehetőségei és korlátai
32 Józsa Gábor délyezése, vagy a szabadalmazott eljárást megvalósító program engedély nélküli gyártásának és forgalmazásának jogszabállyal való megtiltása. Nem értett egyet az irányelv legfontosabb gondolatával, mivel szerinte a feltalálói tevékenységre vonatkozó vizsgálat nincs összhangban a számítógéppel megvalósított találmányok és egyéb találmányok esetében. Az általa felhozott példa a pénztárgép volt, amely megjelenése idején szabadalmazható volt, pedig egy jól ismert üzleti módszert, a pénz begyűjtését és regisztrálását valósította meg. Az üzleti tárgyú szoftverek a pénztárgéphez hasonlóan számítógépesítik az ismert vagy az új üzleti módszereket. Fritz Teufel, az IBM németországi iparjogvédelmi vezetője szerint kérdéses, hogy az irányelv elősegíti-e a szoftverfejlesztést, és hogy a meglévő, szoftver tárgyú szabadalmak túl fogják-e élni az irányelvet. Szerinte az irányelv 2. cikk (b) bekezdéséből el kellene hagyni a nem nyilvánvalóságra vonatkozó követelményt, mivel a 4. cikk (3) pontja szerint a technika állására vonatkozó hozzájárulást az igénypont egészére, műszaki és nem műszaki jellemzőire együtt kell vizsgálni. Jacques Combeau, európai szabadalmi ügyvivő a javaslat céljait az ESZE módosításában látja lehetségesnek, nem pedig az irányelvek bevezetésében. Összefoglaló gondolatok A számítógépi programok mint szellemi termékek védelmének a dolgozatban említett három módja kiegésziti egymást, a technikai védelem jellegétől függő hatékonyságú gátat szabva a felhasználók közötti másolatok terjedésének. A szerzői jog jogi eszközökkel igyekszik akadályozni a törvénytelen másolás sokféle formáját, és ezáltal a szoftvergyártó cégeket is önálló munkán alapuló termékek előállítására ösztönzi, de nem képes megvédeni a program alapját képező, találmány szintű megoldásokat. Az erre vonatkozó védelmet a szabadalom biztosítja. A számítógéppel megvalósított találmányok vonatkozásában az Európai Unión belüli, egymástól eltérő szabadalmazhatósági feltételek harmonizálására tett kísérlet a fentiekben bemutatott irányelvjavaslat. Az irányelvjavaslat lényege, hogy a feltalálói tevékenység vizsgálatánál csak a műszaki hozzájárulást tartalmazó találmány legyen szabadalmazható, és ahol a hozzájárulás nem műszaki jellegű, ott ne lehessen szabadalmat adni. A számítógéppel megvalósított találmány mint szellemi termék védelmének tehát korlátja van. Hiába új, nem nyilvánvaló és iparilag alkalmazható egy ilyen találmány, attól még nem feltétlenül szabadalmazható. A számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságának lehetőségeit döntő mértékben sikerült növelni a fellebbviteli és a bírósági gyakorlat tapasztalatai alapján az elmúlt harminc évben az USA-ban és Európában is. A szabadalmazhatóság feltételeinek alakulása és a bírósági gyakorlat kölcsönhatásának minden bizonnyal lesz még folytatása. Az irányelv megalkotói a szabadalmazhatósági feltételek harmonizációj át - mint fő célj ukat - valószínűleg elérik. Egy erős, átlátható szabályok alapján keletkezett kizárólagos joghoz lehet általuk jutni az irányelv alkalmazásával. Ez a helyzet remélhetőleg ösztönzést ad az innovációnak, a befektetéseknek és a versenynek. Az USA szoftveriparának sikereit tekintve azonban valószínű, hogy az irányelv nem fogja maradéktalanul beváltani a hozzá fűzött reményeket. Európa az iparág lemaradását feltehetőleg csak bátor kezdeményezésekkel lesz képes behozni. Minden bizonnyal szükség lenne olyan gyorsan megszerezhető, kizárólagos jogra a szoftvertermékek vonatkozásában, amelyik jobban igazodik - az oltalmi időt tekintve is - ezen termékek piacon eltöltött néhány esztendős keresettségi idejéhez. Ebben az oltalmi formában a használati mintához hasonlóan nem lenne szükség az újdonság vizsgálatára az oltalom megadása előtt, és a nem nyilvánvalóság kérdésében az irányelv szigorú technikai hozzájárulást követelő előírását is - a használati minta példája nyomán—valamivel enyhébb - az USA jogi felfogásával rokon - oltalmazhatósági szabályozásra lehetne felváltani, lehetővé téve ezzel - a TRIPS- egyezmény szellemében — globalizálódó világunkban a legerősebb gazdasággal rendelkező országhoz hasonló védelmet a számítógépi programok mint szellemi termékek számára, amennyiben ezek egy találmány részét képezik. A gyorsabb és könnyebb oltalomszerzés reményében minden bizonnyal - az US A-hoz hasonlóan — nagyobb mértékben növekednének Európában is a szoftveriparba áramló befektetések. Az oltalom idejének a 20 évnél lényegesen rövidebb időre történő változtatásával, a monopólium piackorlátozó, káros szerepét lehetne csökkenteni, megőrizve a monopólium befektetéseket ösztönző hatását. Az új oltalmi forma oltalmazhatósági feltételeinek és oltalmi idejének helyes megválasztása optimális helyzetet teremthet Európa szoftveripara számára, megnyitva ezzel a lehetőséget az iparág felzárkóztatásához. Felhasznált irodalom A szerzői jogi törvény magyarázata; szerk.: Gyertyánjy Péter, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2000 Dr. Ficsor Mihály. Szerzői jogi törvény; VIVA Média Holding, Budapest, 1999 Dr. Hajdú Tamásnér. A szoftverrel kapcsolatos találmányok szabadalmi oltalmának helyzete I.; Ipatjogvédclmi Szemle, 103. évf., 1. sz. 1998. p. 10-14. Dr. Hajdú Tamásnér. A szoftver - Erősebb szabadalmi oltalmat Európában; Ipatjogvédclmi Szemle, 103. évf., 2. sz. 1998. p. 25-26. Dr. Hajdú Tamásnér. A szoftverrel kapcsolatos találmányok szabadalmi oltalmának helyzete II.; Iparjogvédelmi Szemle, 103. évf., 6. sz. 1998. p. 14-19. Lontai Endre. Szellemi alkotások joga (Magyar polgári jog); Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 1998 Munkácsi Péter. Hatályba lepnek a WIPO „Internet-szerződései”; Ipatjogvédclmi és Szerzői Jogi Szemle, 107. évf., 2. sz. 2002. p. 59-60. Dr. Palágyi Tivadar. A szabadalmazhatóság megítélése az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatában; Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 107. évf., 2. sz. 2002. 43-49. Dr. Sili Dóra: A szoftver jogi szabályozása; Ipaijogvédelmi Szemle, 104. évf. 6. sz. 1999. p. 1-15. Commission of the European Communities; Proposal for a directive of the European Parlament and of the Council on the patentability of computer-implemented inventions; 2002/0047 (COD), Brussels, 20.02.2002. COM (2002) 92 final „The Economic Impact of Patentability of Computer Programs” 19 October 2001; Report to the European Commission by Robert Hart, Peter Halmes and John Reid on behalf of Intellectual Property Institute, London; http://europa.cu.int/comm/intcmal markct/en/indprop/studyintro.htm
