Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 4. szám - Tanulmányok. Dr. Szigeti Éva: A közösségi védjegy Magyarország uniós csatlakozása küszöbén
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 108. évfolyam 4. szám 2003. augusztus TANULMÁNYOK DR. SZIGETI ÉVA* A közösségi védjegy Magyarország uniós csatlakozása küszöbén Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása sokéves előkészület és felkészülés után most már egyre közeledik. 2004. május 1-jéig már kevesebb, mint egy év áll előttünk. A védjegyjog területén is jelentős változás várható, hiszen az új védjegytörvény lép hatályba a jövő évben, és ez mind a jogalkalmazók, mind a védjegyjogosultak számára jelentős új feladatot jelent. „Új” jogintézmények kerülnek bevezetésre, pl. a felszólalási rendszer, a közösségi jogkimerülés, amely a hazai gyakorlatban ez ideig ismeretlen volt. Ezen cikk megírásával az volt a célunk, hogy a 2004. május 1 -jén hatályba lépő közösségi védjegyrendszer egyes átmeneti rendelkezéseit, valamint egy-két „friss” európai bírósági döntést mutassunk be. 2004. május 1-jén a következő tíz állam csatlakozik az Európai Unióhoz: Ciprus, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia és Magyarország. Az EU tagállamainak száma ekkor huszonötre nő, népessége körülbelül 450 millió fő lesz. A csatlakozás kilenc új hivatalos nyelvet is bevezet a meglévő tizenegy mellé. Az Európai Unió új hivatalos nyelvei az uniós csatlakozás után a cseh, észt, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, szlovák és szlovén. (A török nyelv egyelőre nem lesz az Európai Unió hivatalos nyelve a ciprusi kérdés megoldatlansága miatt.) Ez a jelentős változás természetesen nem hagyja érintetlenül a közösségi védjegy (CTM1) rendszerét sem, és komoly következményei lesznek a Közösségi Védjegyhivatal (angol rövidítéssel OHIM2), valamint az egyes nemzeti hivatalok számára is. A Közösségi Védjegyhivatal a közelmúltban tette közzé,3 hogy milyen módon rendezi azokat a kérdéseket, amelyeket a bővítés felvet. A legfontosabb kérdéseket - a teljesség igénye nélkül - az alábbiakban ismertetjük. Minden olyan közösségi védjegy vagy védjegybejelentés hatálya, amelyet 2004. május 1 -je előtt lajstromoztak, jelentettek be, illetve e dátumnál korábbi elsőbbséggel rendelkezik, a tíz új tagállam csatlakozásának napjától automatikusan kiterjed a új tagállamok területére is. E kiterjesztés automatikus és díjmentes. * DANUBIA Szabadalmi cs Védjegy Iroda Kft., ügyvezető ^ Community Trade Mark " Office for Harmonization in The Internal Market www.oami.eu.int/en/enlargemcnt Az egy vagy több tagállamban korábbi joggal rendelkező jogosultak felszólalással élhetnek korábbi joguk alapján a tagállam felvételét megelőző hat hónapban tett, illetve ilyen elsőbbséggel rendelkező közösségivédjegy-bejelentések ellen, azaz a 2003. november 1 -je és 2004. április 30-a között tett (vagy erre az időszakra vonatkozó elsőbbséggel rendelkező) közösségivédjegy-bejelentések ellen. A 2003. november 1 -je előtt tett vagy ilyen elsőbbségű közösségivédj egy-bejelentésekkel szemben ilyen jog nem érvényesíthető. Az automatikusan kiterjesztett közösségi védjegy-oltalmat nem lehet kizárólag az új tagállamokban felmerülő akár feltétlen, akár viszonylagos kizáró okok alapján töröltetni. Az egyetlen kivétel e szabály alól olyan feltétlen kizáró ok létezése, mint például egy csatlakozó államban korábban használt földrajzi árujelző, ugyanis ez alapján a 2004. május 1 -je előtt lajstromozott vagy ilyen elsőbbségű közösségi védjegyet is töröltetni lehet. Ezzel szemben a 2004. május 1 -je előtt lajstromozott közösségi védjegy nem törölhető például:- ha a lengyel stb. nyelv szerinti leíró jellegű vagy- korábbi magyar stb. védjegyjogosultság alapján. A fentiekben bemutatott szabályok alapján a közösségivédjegyek jogosultjait esetlegesen érő hátrányokat a Közösségi Védjegyrendelet4 rendelkezései segítségével lehet elhárítani. így például ha egy automatikusan kiterjesztett közösségi védjegy az új tagállamok egyikének nyelvén leíró jellegűnek minősül, e rendelet 12. cikke értelmében a közösségivédjegy-jogosult nem tilthatja meg a védjegy harmadik fél általi használatát az érintett tagállamban. Továbbá, amennyiben a közösségi védjegy bármelyik új tagállamban közrendbe ütközőnek minősül, a rendelet 106. cikk (2) bekezdése alapján az érintett állam területén meg lehet tiltani a közösségi védjegy használatát. Ezenfelül, egy korábbi védjegyjogosultja a rendelet 106. cikke alapján például Lettországban vagy Magyarországon megkísérelheti megtiltani az automatikusan kiteijesztett közösségi védjegy használatát Lettországban vagy Magyarországon. Ahhoz, hogy az automatikusan kiterjesztett hatályú közösségi védjegy ellen fel lehessen lépni, nem szükséges, Az Európai Tanács 40/94 EK rendeleté a közösségi védjegyről (a továbbiakban: rendelet)
