Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 2. szám - Dr. Bendzsel Miklós: A magyar szabadalmi rendszer jövője az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozást követően
46 Dr. Bendzsel Miklós Az egyezményhez korábban csatlakozó országok példája is azt mutatja, hogy az ESZE-hez való csatlakozás kétségtelenül általában az adott országra vonatkozó szabadalmi bejelentések számának emelkedését hozza magával. A bejelentések számának ez a várható növekedése azonban egyfelől nagyobb mértékű, mint a valós oltalmi igények, illetve a végül hatályossá váló szabadalmak számának emelkedése, másfelől pedig csak annak tükrében, ahhoz viszonyítva értékelhető reálisan, hogy az ESZE-hez való csatlakozás elmaradása esetén - azaz ESZE-tagság nélkül - milyen mértékben nőne a PCT alapján benyújtott, hazánkat is megjelölő nemzetközi szabadalmi bejelentések, illetve az ilyen bejelentések közül is az úgynevezett nemzeti szakaszba lépők száma. Mivel az európai szabadalmi bejelentés megtételekor általában az ESZE valamennyi szerződő államát megjelöltnek tekintik, a tényleges jogszerzési szándékra csak akkor lehet majd következtetni, amikor az ESZE előtti eljárásban közzétett európai szabadalmi bejelentés igénypontjainak magyar nyelvű fordítását a bejelentő az MSZH-hoz benyújtja. Ez az ügyek többségénél időben nagyjából egybeesik azzal az időponttal, amikor a PCT szerinti eljárás esetén a nemzeti szakaszba lépéshez szükséges cselekmények teljesítésére (köztük a fordítás benyújtására) sor kerül. A két rendszer tehát hasonló függő jogi helyzetet eredményez. Különbséget az jelenthet, hogy míg a PCT alapján a nemzeti szakaszba való belépés biztos jelzésként értékelhető a jogszerzési szándékot illetően, addig az ESZE rendszerében az igénypontok fordításának benyújtása ezt általában csupán valószínűsíti, az igénypont-fordítás benyújtásának elmaradása pedig egyáltalán nem értékelhető a tényleges jogszerzési szándék hiányára utaló körülményként. Nagy eltérés jelentkezik a két rendszer között a teljes magyar nyelvű szabadalmi leírás hozzáférhetővé válásának időpontját illetően. A PCT szerint folyó eljárásban a magyar nyelvű leírás közzététele az elsőbbség napjától számított mintegy három év elteltével megtörténik, míg a Magyarországon is hatályossá váló európai szabadalmak magyar fordításának benyújtására csak az európai szabadalom megadását követően, átlagosan a bejelentés napjától számított négy-öt, vagyis az elsőbbség időpontjától számított öt-hat év elteltével kerül majd sor. A függő jogi helyzet az európai szabadalmi rendszerben tehát később zárni le abban a kérdésben, hogy a külföldi bejelentő jogszerzési szándéka valós-e, vagyis ténylegesen kívánja-e érvényesíteni oltalmi igényét hazánk területére vonatkozóan is. A magyar vállalkozók és szakemberek pedig a jelenlegi helyzethez képest több évvel később juthatnak majd hozzá magyar nyelven a szabadalmi leírásokban foglalt információkhoz, azaz csak később ismerhetik meg anyanyelvükön a szabadalmazott találmányokat. Az ESZE-hez való csatlakozás egyetlen számottevő hátránya csupán ez lehet, mivel - a felmérések szerint - semmi nem támasztja alá azt a feltételezést, hogy a külföldiek által hazánkra kiterjedően szerzett szabadalmak száma a csatlakozás folytán jelentősen meghaladná azt a nagy valószínűséggel becsülhető növekményt, amely ESZE-tagság híján is bekövetkezne a külföldiek magyarországi — többnyire a PCT szerinti eljárás közbejöttével megszerzett - szabadalmainak számában. A valós oltalmi igények száma ugyanis sokkal inkább függ a magyar nemzetgazdaság és a hazai piac iránti külföldi befektetői és egyéb üzleti érdeklődéstől, mint az oltalomszerzésre nyitva álló eljárási lehetőségektől. Ezt támasztják alá a szabadalmi statisztika magyarországi adatai is. 5. A hazai tudásipar iparjogvédelmi mérlege az ezredforduló után A szabadalmi bejelentések száma évek óta egyenletesen és nagymértékben emelkedik az MSZH-nál. Kiugró növekedést mutat a PCT rendszerében tett, Magyarországot is megjelölő nemzetközi szabadalmi bejelentések mennyisége: az 1997. évi 28 443-hoz képest 2001-ben 83 021, 2002-ben pedig közel 90 ezer bejelentésben jelölték meg Magyarországot is célországként. Ez azt is jelenti, hogy a nemzetközi szabadalmi bejelentések mintegy nyolcvan százalékában Magyarországot is megjelölik. A nemzeti szakaszba lépő PCT-bejelentések száma az MSZH-nál 1997- ben 2564, 2000-ben 3476, 2001-ben 3925, 2002-ben pedig 4579 volt; ezzel együtt a tényleges oltalmi igényt jelentő külföldi szabadalmi bejelentések száma a következőképpen alakult: 1997: 3452; 2000: 4070; 2001: 4532; 2002:5064. A hazai eredetű szabadalmi bejelentések száma 1989-től 1998- ig folyamatosan csökkent (2657-ről 694-re); az elemzések mindazonáltal ezzel kapcsolatban arra is felhívták a figyelmet, hogy eközben a hazai eredetű bejelentésekre egyre nagyobb hányadban szereztek szabadalmat, vagyis nőtt a szabadalommegadások aránya, ami azt jelzi, hogy az 1990-es években a hazai bejelentők magatartása megfontoltabbá vált. (E megállapítást a hazai eredetű szabadalmi bejelentések nemzetközi sorsának alakulása is alátámasztani látszik). A hazai bejelentőktől származó bejelentések száma másfelől — a tavalyi kisebb megtorpanást (842) megelőzően - három éven át növekvő tendenciát mutatott (1999:727; 2000: 810; 2001:919). Ebből azonban viszonylag szerény mértékben (223 bejelentéssel) részesedtek a magyar intézményi bejelentők - a többi bejelentés egyéni feltalálóktól származott. Intő jel az is, amire egyes elemzések már rámutattak: a kis és közepes méretű cégek, valamint a kutatóintézetek szinte teljesen eltűntek a hazai szabadalmi bejelentők sorából. Ez is azt jelzi, hogy szükség van a tudomány- és technológiapolitika további fejlesztésére, a szabadalmi és egyéb iparjogvédelmi ismeretek minél szélesebb körű terjesztésére, a kis- és középvállalkozások tájékozottságának erősítésére. Kedvező fejleménynek számít, hogy a Magyarországról származó, külföldre irányuló nemzetközi szabadalmi bejelentések száma emelkedett az elmúlt években (1994-ben 62, 1997-ben 90, 2000-ben 132, 2001-ben 153, 2002-ben pedig 178 hazai eredetű PCT-bejelentést nyújtottak be). A legutóbbi három évben a magyarországi eredetű - közvetlenül vagy a PCT rendszerében benyújtott - európai szabadalmi bejelentések mennyisége félszáz körül alakult. Ezek az adatok is azt a feltevést látszanak igazolni, hogy a hazai bejelentések műszaki tartalma erősödött, üzleti értéke pedig nőtt. Az ESZE-hez való csatlakozás talán még a jelenleginél is élesebben veti fel azt a kérdést, hogy a magyar nemzetgazdaság - különösen a hazai kutatás-fejlesztés, valamint a kis-
