Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)

2003 / 2. szám - Dr. Bendzsel Miklós: A magyar szabadalmi rendszer jövője az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozást követően

46 Dr. Bendzsel Miklós Az egyezményhez korábban csatlakozó országok példá­ja is azt mutatja, hogy az ESZE-hez való csatlakozás két­ségtelenül általában az adott országra vonatkozó szabadal­mi bejelentések számának emelkedését hozza magával. A bejelentések számának ez a várható növekedése azonban egyfelől nagyobb mértékű, mint a valós oltalmi igények, il­letve a végül hatályossá váló szabadalmak számának emel­kedése, másfelől pedig csak annak tükrében, ahhoz viszo­nyítva értékelhető reálisan, hogy az ESZE-hez való csatla­kozás elmaradása esetén - azaz ESZE-tagság nélkül - mi­lyen mértékben nőne a PCT alapján benyújtott, hazánkat is megjelölő nemzetközi szabadalmi bejelentések, illetve az ilyen bejelentések közül is az úgynevezett nemzeti szakasz­ba lépők száma. Mivel az európai szabadalmi bejelentés megtételekor ál­talában az ESZE valamennyi szerződő államát megjelölt­nek tekintik, a tényleges jogszerzési szándékra csak akkor lehet majd következtetni, amikor az ESZE előtti eljárásban közzétett európai szabadalmi bejelentés igénypontjainak magyar nyelvű fordítását a bejelentő az MSZH-hoz be­nyújtja. Ez az ügyek többségénél időben nagyjából egybe­esik azzal az időponttal, amikor a PCT szerinti eljárás ese­tén a nemzeti szakaszba lépéshez szükséges cselekmények teljesítésére (köztük a fordítás benyújtására) sor kerül. A két rendszer tehát hasonló függő jogi helyzetet eredmé­nyez. Különbséget az jelenthet, hogy míg a PCT alapján a nemzeti szakaszba való belépés biztos jelzésként értékelhe­tő a jogszerzési szándékot illetően, addig az ESZE rendsze­rében az igénypontok fordításának benyújtása ezt általában csupán valószínűsíti, az igénypont-fordítás benyújtásának elmaradása pedig egyáltalán nem értékelhető a tényleges jogszerzési szándék hiányára utaló körülményként. Nagy eltérés jelentkezik a két rendszer között a teljes ma­gyar nyelvű szabadalmi leírás hozzáférhetővé válásának időpontját illetően. A PCT szerint folyó eljárásban a ma­gyar nyelvű leírás közzététele az elsőbbség napjától számí­tott mintegy három év elteltével megtörténik, míg a Ma­gyarországon is hatályossá váló európai szabadalmak ma­gyar fordításának benyújtására csak az európai szabadalom megadását követően, átlagosan a bejelentés napjától számí­tott négy-öt, vagyis az elsőbbség időpontjától számított öt-hat év elteltével kerül majd sor. A függő jogi helyzet az európai szabadalmi rendszerben tehát később zárni le ab­ban a kérdésben, hogy a külföldi bejelentő jogszerzési szándéka valós-e, vagyis ténylegesen kívánja-e érvénye­síteni oltalmi igényét hazánk területére vonatkozóan is. A magyar vállalkozók és szakemberek pedig a jelenlegi helyzethez képest több évvel később juthatnak majd hoz­zá magyar nyelven a szabadalmi leírásokban foglalt infor­mációkhoz, azaz csak később ismerhetik meg anyanyelvü­kön a szabadalmazott találmányokat. Az ESZE-hez való csatlakozás egyetlen számottevő hátránya csupán ez lehet, mivel - a felmérések szerint - semmi nem támasztja alá azt a feltételezést, hogy a külföldiek által hazánkra kiterje­dően szerzett szabadalmak száma a csatlakozás folytán je­lentősen meghaladná azt a nagy valószínűséggel becsülhe­tő növekményt, amely ESZE-tagság híján is bekövetkezne a külföldiek magyarországi — többnyire a PCT szerinti eljá­rás közbejöttével megszerzett - szabadalmainak számában. A valós oltalmi igények száma ugyanis sokkal inkább függ a magyar nemzetgazdaság és a hazai piac iránti külföldi be­fektetői és egyéb üzleti érdeklődéstől, mint az oltalomszer­zésre nyitva álló eljárási lehetőségektől. Ezt támasztják alá a szabadalmi statisztika magyarországi adatai is. 5. A hazai tudásipar iparjogvédelmi mérlege az ezredforduló után A szabadalmi bejelentések száma évek óta egyenletesen és nagymértékben emelkedik az MSZH-nál. Kiugró növeke­dést mutat a PCT rendszerében tett, Magyarországot is megjelölő nemzetközi szabadalmi bejelentések mennyisé­ge: az 1997. évi 28 443-hoz képest 2001-ben 83 021, 2002-ben pedig közel 90 ezer bejelentésben jelölték meg Magyarországot is célországként. Ez azt is jelenti, hogy a nemzetközi szabadalmi bejelentések mintegy nyolcvan százalékában Magyarországot is megjelölik. A nemzeti szakaszba lépő PCT-bejelentések száma az MSZH-nál 1997- ben 2564, 2000-ben 3476, 2001-ben 3925, 2002-ben pedig 4579 volt; ezzel együtt a tényleges oltalmi igényt je­lentő külföldi szabadalmi bejelentések száma a következő­képpen alakult: 1997: 3452; 2000: 4070; 2001: 4532; 2002:5064. A hazai eredetű szabadalmi bejelentések száma 1989-től 1998- ig folyamatosan csökkent (2657-ről 694-re); az elem­zések mindazonáltal ezzel kapcsolatban arra is felhívták a figyelmet, hogy eközben a hazai eredetű bejelentésekre egyre nagyobb hányadban szereztek szabadalmat, vagyis nőtt a szabadalommegadások aránya, ami azt jelzi, hogy az 1990-es években a hazai bejelentők magatartása megfon­toltabbá vált. (E megállapítást a hazai eredetű szabadalmi bejelentések nemzetközi sorsának alakulása is alátámaszta­ni látszik). A hazai bejelentőktől származó bejelentések száma másfelől — a tavalyi kisebb megtorpanást (842) meg­előzően - három éven át növekvő tendenciát mutatott (1999:727; 2000: 810; 2001:919). Ebből azonban viszony­lag szerény mértékben (223 bejelentéssel) részesedtek a magyar intézményi bejelentők - a többi bejelentés egyéni feltalálóktól származott. Intő jel az is, amire egyes elemzé­sek már rámutattak: a kis és közepes méretű cégek, vala­mint a kutatóintézetek szinte teljesen eltűntek a hazai sza­badalmi bejelentők sorából. Ez is azt jelzi, hogy szükség van a tudomány- és technológiapolitika további fejlesztésé­re, a szabadalmi és egyéb iparjogvédelmi ismeretek minél szélesebb körű terjesztésére, a kis- és középvállalkozások tájékozottságának erősítésére. Kedvező fejleménynek számít, hogy a Magyarországról származó, külföldre irányuló nemzetközi szabadalmi beje­lentések száma emelkedett az elmúlt években (1994-ben 62, 1997-ben 90, 2000-ben 132, 2001-ben 153, 2002-ben pedig 178 hazai eredetű PCT-bejelentést nyújtottak be). A legutóbbi három évben a magyarországi eredetű - közvet­lenül vagy a PCT rendszerében benyújtott - európai szaba­dalmi bejelentések mennyisége félszáz körül alakult. Ezek az adatok is azt a feltevést látszanak igazolni, hogy a hazai bejelentések műszaki tartalma erősödött, üzleti értéke pe­dig nőtt. Az ESZE-hez való csatlakozás talán még a jelenleginél is élesebben veti fel azt a kérdést, hogy a magyar nemzetgaz­daság - különösen a hazai kutatás-fejlesztés, valamint a kis-

Next

/
Oldalképek
Tartalom