Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 2. szám - A Magyar Szabadalmi Hivatal tevékenységi jelentése a 2002. évről
34 A Magyar Szabadalmi Hivatal tevékenységi jelentése a 2002. évről adódik, és egyebek közt a hirdetési piac beszűkülésére enged következtetni. A hangszerek, akusztika szakterület elsősorban a német Siemens AG néhány beszédanalízis, -szintézis, -felismerés jellegű bejelentése miatt érdemel figyelmet. Az információtárolásra vonatkozó bejelentések száma a 2001. évi csúcs után a 2000. év számait közelíti, az elsősorban optikai típusú tárolókra vonatkozó találmányok fő fejlesztői a holland Philips Electronics N.V. mellett a német Robert Bosch GmbH és az amerikai IBM Corp. Ezen a szakterületen magyar bejelentés nem érkezett. A villamos alapelemek területén a visszaesés folytatódott, a külföldi aktivitás csökkenése mellett a hazai bejelentések száma is jelentősen kevesebb volt, mint 2001-ben. Tovább csökkent, szinte meg is szűnt a kisülési lámpák bejelentése, ezzel szemben a félvezető eszközök területén a már említett Bosch cég jelentős számban nyújtott be új szabadalmi kérelmeket. A villamos energia fejlesztése, átalakítása és elosztása területén a külföldi bejelentések elmaradása zuhanásszerű bejelentésszám-csökkenést okozott, míg a hazai bejelentések száma lényegében változatlan. A bejelentések tárgya sok esetben dinamoelektromos gép. Az elektronikus alapáramkörökre vonatkozó találmányok száma alacsony, bejelentői a korábbi éveknek megfelelően főleg európai cégek; a Siemens AG emelhető ki közülük. A villamos híradástechnika területe az előző évi tendenciát folytató erős visszaesés mellett is a legjelentősebb ágazat maradt. A legfőbb területek: átvitel, különösen digitális információátvitel, továbbá távbeszélő-összeköttetés és képösszeköttetés, például televízió, valamint elektroakusztikai átalakítók. A magyar magánbejelentők mellett a bejelentések zömét (általában PCT-úton) nagy világcégek, elsősorban a fent említett német Siemens és Bosch, valamint az amerikai IBM tették, de a bejelentők között találhatók a japán Sony Corp., a már ugyancsak említett holland Philips, a francia Canal+ és a brit New Transducers cégek is. Az egyéb villamos eljárásokra vonatkozó bejelentések száma az előző évinek mintegy felére esett vissza, az európai cégek mellett az amerikai IBM említhető meg nagyobb bejelentőként. Gyógyszeripar A gyógyszeripari tárgyú szabadalmi bejelentések száma a 2001. évi kiugróan magas értékhez viszonyítva csökkenést mutat, és a korábbi évek megszokott ügyszámához közelít. A bejelentések döntő hányada, mintegy 90%-a továbbra is a PCT útján érkezett; a magyar bejelentések számaránya lényegében állandó, mintegy 4% körüli. A bejelentőket tekintve a cégfúziók folyamata folytatódni látszik, ezzel a piaci profilok még markánsabb felosztása körvonalazódik. A legnagyobb bejelentőknek a Pfizer Products Inc., az AstraZeneca AB, a Glaxo-SmithKline, az Aventis, a Warner-Lambert, az Eli Lilly and Co., a Novartis AG és a Sanofi-Synthelabo cégek mutatkoztak. A magyar bejelentők is többségükben az ismert tradicionális gyógyszergyárak (Richter Gedeon Rt., EGIS Gyógyszergyár Rt., CHINOIN Rt.), a magánbejelentők száma változatlanul alacsony. A bejelentések mintegy 65%-a vonatkozik új vegyületek és azokat tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására, illetve gyógyszerhatóanyagként való alkalmazására. Körülbelül 25%-ot képviselnek az ismert vegyületek új terápiás hatásának felismerését, és további 10%-ot az ismert vegyületek előállítására szolgáló új eljárásokat leíró szabadalmi bejelentések. Az új hatóanyagok kifej lesztése mellett jelentős aktivitás tapasztalható gyógyszer-technológiai megoldások fejlesztésében is, amelyek tárgyára jellemző, hogy a késleltetett hatóanyag-leadást biztosító készítmények - elsősorban fájdalomcsillapítók - és a több hatóanyagot tartalmazó kombinációs készítmények területe tekinthető vezető profilnak. Jelentős számú bejelentés vonatkozik transzdermális hatóanyag-beviteli rendszerekre, főként a hormonterápiában. A bejelentésekben szereplő vegyületek hatásspektruma meglehetősen széles, a leggyakoribb indikációk: idegrendszeri rendellenességek elleni hatás (19%), anyagcserezavarok elleni hatás (13%), daganatellenes hatás (10%), a szív és érrendszeri rendellenességek elleni hatás (10%), antibiotikumok (9%), fájdalomcsillapító, nem szteroid gyulladáscsökkentő hatás (7%). A szteroidok körében - az előző évek tendenciáihoz hasonlóan - az új vegyületekre vonatkozó bejelentések száma csökkent, így főleg a már ismert szteroid vegyületek második vagy további gyógyászati indikációs területre történő alkalmazása, illetve az ismert vegyületek új kombinációira vonatkozó bejelentések dominálnak. Ezen belül elsősorban afogamzásgátlás és a hormonpótló terápia céljaira szolgáló, korszerű gyógyszerformálású (elnyújtott és/vagy szabályozható hatóanyag-leadású) készítmények vezetik a rangsort. Az antibiotikumok kutatása területén a hagyományos penicillin- és cefalosporinvázas vegyületek egyre inkább háttérbe szorulnak, míg helyüket a szélesebb hatásspektrumú naftiridin- és kinolinvázas antibiotikumok veszik át, amelyeknél a gyógyszerrel szembeni rezisztencia kialakulásának veszélye kisebb, mint a penicillineknél. Gyakoriak a kiválasztási találmányok. Ezek egyre specifikusabb célokra irányulnak, mint például egy ismert gyógyszer felhasználása páciensek új csoportjának (pl. hemofíliás betegek, terhes anyák) gyógyítására, vagy egy készítményben a hatásos dózis jelentős csökkentése, a szervezetben a hatóanyag biológiai hasznosulásának javítása útján. A génkutatás fejlődésének eredményeképpen lehetővé vált a különféle receptorok és azok alfajainak klónozása, aminek következtében megindult, részben a nagy teljesítményű vizsgálati módszereknek is köszönhetően, a kizárólag az egyes receptorfajtákon, illetve alfajokon ható gyógyszermolekulák fejlesztése. így a hagyományos bejelentési típusokon (mint a hatóanyagok új kristályformái, a gyógyszerkészítmények, az optikailag aktív izomerek stb.) túlmenően az új vegyületekre vonatkozó bejelentések elsősorban a hatékonyabb és kevesebb mellékhatású gyógyszerhatóanyagokra vonatkoznak. Például a krónikus fájdalom kezelésére alkalmas specifikus kináz (pl.: MEK) inhibitorok, amelyek igen fontosak a rákos és egyéb súlyos megbetegedésekkel járó fájdalom enyhítésére a hozzászokás veszélye nélkül; poli(ADP-ribóz) polimeráz inhibitorok, amelyek a rák terápiájában, valamint a stroke, az agyi trauma és egyéb
