Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 1. szám - Dr. Munkácsi Péter: Félúton a rádió- és televízió-szervezetek szomszédos jogi védelmét érintő nemzetközi szerződéstervezet elfogadása felé – visszatekintés a 2002. évre
14 Dr. Munkácsi Péter nyilag korai lenne inkorporálni az internetes műsorszolgáltatók védelmét, arra leginkább egy elkülönült dokumentum lenne alkalmas. Hangsúlyozták az egyes szerzői és szomszédos jogi jogosultcsoportok közötti egyensúly jelentőségét. Az Orosz Föderáció küldöttsége osztotta az algériai álláspontot az internetes műsorszolgáltatók elkülönült dokumentumban történő szabályozási módja tekintetében. A vita tagállami szakaszát lezárandó, az ülés elnöke megállapította, hogy nem hangzott el egyetlen kormányzati küldöttségtől sem ajelvédelem kiterjesztése a tartalomra is, ebből következően a védelem csak a jelekre terjed ki, a tartalom érintetlenül hagyása mellett. Biztonsági klauzulákat és megfelelő utalásokat be lehet illeszteni, ha szükséges világosan körülhatárolni a jelek védelmét és elkerülni az átfedéseket a tartalomvédelemmel. E megállapítást támogatta hozzászólásában az UNESCO, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet és számos nem kormányzati szervezet is. Az ALAI, az Ázsiai-Csendes Óceáni Műsorsugárzó Szerverzetek Uniója (ABU), a CISAC nevében is a Rögzítési és Többszörözési Mechanikai Jogokat Kezelő Társaságok Nemzetközi Irodája (BIEM), a Színművészek Nemzetközi Szövetsége (FIA), a Hangfelvételipar Nemzetközi Szövetsége (IFPI), az Előadóművészi Közös Jogkezelés Európai Csoportjának Képviseleti Szervezetei (ARTIS GEIE), a Zenei Kiadók Nemzetközi Szövetsége (ICMP), az Ibériai-Latin-Amerikai Előadóművészek Szövetsége (FILAIE) a jelkalózkodás és az ellene való küzdelem fontosságára hívták fel a figyelmet. Gyakorlatilag az amerikai Digitális Média Egyesület (DiMA) kivételével a nem kormányzati szervezetek részéről sem nyert megerősítést a webcasting tervezett amerikai szabályozási módja. Az ülésszak elnöke a fentieket összegezte, majd vitára bocsátotta a jövőbeni dokumentumban biztosítandó, a májusi ülésszakon összefoglalt jogokat érintő második munkacsomagot. Több tagállam képviselői felhívták a figyelmet arra, hogy a szerződésben biztosítandó jogok (a felsorolás szerint) eltérő védelmet nyújtanának a jelenlegi védelmi szinthez képest. Az ülésszak elnöke a felvetett problémákra reflektálva a további hatékony munka elősegítése érdekében egy konferencia-munkaanyagot terjesztett elő, amelyben a védelem tárgyai, illetve a jogok vagy egyéb más cselekmények kerültek felsorolásra további felosztásban, érzékeltetve azt, hogy melyek azok a pontok, amelyben egyetértés, illetve javaslat született. A védelem tárgyai közül az alábbiakban jött létre előzetes egyetértés: 1. rádió- és televízióműsor közvetítése a légtéren keresztül; 2. műsorhordozójelek vezetékes eredetű közvetítése; 3. a műsorsugárzást megelőző jelek. Javasolt további elemek: 4. az 1.) és/vagy a 2. egyidejű műsorfolyamata („ simultaneous streaming”)', 5. interneten létrehozott műsorfolyamat. A jogokat vagy a korlátozott cselekményeket illetően az alábbi nyolc pontbanjött létre előzetes egyetértés: 1.) rögzítés; 2. rögzítések többszörözése; 3. rögzítések terjesztése; 4. továbbsugárzás; 5. vezetékes továbbközvetítés; 6. rögzített adások hozzáférhetővé tétele; 7. nyilvánossághoz való közvetítés (a közönség számára belépti díj ellenében hozzáférhető helyiségekben); 8. kötelezettségek a műszaki intézkedések megkerülésével szembeni védelemhez és a jogkezelési adatok védelméhez kapcsolódva. A négy további javasolt elem: 9. kódolt műsorsugárzások kódoldása; 10. továbbközvetítés az interneten keresztül; 11. rögzítések bérbeadása; 12. rögzítésen alapuló eltérő idejű műsorsugárzás/vezetékes közvetítés. A konferencia-munkaanyagot számos hozzászóló érdemi észrevételekkel egészítette ki. Svájc álláspontja szerint világos különbségtétel szükséges a védelem tárgyai és a jogok között. Nézetük szerint pl. a közvetítések nem értelmezhetők a védelem tárgyai között. A védelem tárgyai az adások vagy a jelek. Az olyan cselekményeket, mint a közvetítést vagy az adást inkább a „jogok” közé kellene csoportosítani, mint a „védelem tárgyaihoz”. A Japán által korábban beterjesztett javaslatban (SCCR/5/4) nem csak a rögzített, hanem a rögzítetlen adások internetes típusú hozzáféréssel történő felhasználásának jogát is belefoglalták. Tapasztalatuk szerint a rögzítetlen adások internetre történő feltöltése technikailag lehetségessé vált, és szokássá lett a jogosultak között, hogy jogaikat inkább a feltöltés idején gyakorolják, mint a közvetítés időpontjában. A japán szerzőijogi törvény legutolsó módosítása is ezzel a gyakorlattal áll összhangban. A küldöttség a továbbiakban a műsorsugárzást megelőző jelekkel kapcsolatos kalózkodást érintette. Japán osztotta a kialakult nézeteket a jelenségről, mindazonáltal hangoztatta, hogy a műsorsugárzást megelőző jelek nem a nyilvánosság számára szánt adásoknak tekinthetők, és ezért nem illeti meg azokat szomszédos jogi védelem. A releváns kérdés az, hogy vagy a folyamatot megelőző jelet, vagy a fejállomástól a helyi vagy az elosztó állomáshoz közvetített jelet kellene védelemben részesíteni. További kérdés, hogy a műsorsugárzást megelőző jelet kizárólagos jog, snigeneris jog, avagy a távközlési jog védje. Az Európai Közösség képviselője hangsúlyozta, hogy az interneten keresztül történő továbbközvetítésnek a védelem tárgyának fontos elemét kellene képeznie, amely egyenrangú a légtérben történő hagyományos műsorsugárzási tevékenységgel. Ez a nézet tükröződik az Európai Közösség javaslatának 6. cikkében, amely szerint a műsorsugárzó szervezetek kizárólagos joga, hogy engedélyezzék vagy megtiltsák sugárzásuk vezetéken vagy vezeték nélkül történő, akár egyidejű, akár rögzítésen alapuló továbbközvetítését. Ugyanígy a küldöttség nem látta értelmét a rögzítésen alapuló, eltérő idejű műsorsugárzás/vezetékes közvetítés megkülönböztetésének az egyidejű továbbsugárzástól vagy a vezetékes továbbközvetítéstől, valamint az eltérő idejű műsorsugárzástól/vezetékes közvetítéstől. Az amerikai küldöttség osztotta az Európai Közösség álláspontját az interneten keresztül történő továbbközvetítés fontosságáról, amelyet szintén megjelenítettek a saját javaslatukban. Svájc és Szingapúr nézetazonosságot képviselt abban, hogy a közvetítések vagy a műsorfolyamat ne a védelem tárgyai közé kerüljenek besorolásra. Az ülésszak elnöke ezt követően a harmadik, a „nemzeti elbánás és a kedvezményezettek” munkacsomag megvitatását javasolta az állandó bizottságnak. Megítélése szerint az eddig beérkezett szöveges javaslatokban a kedvezményezettek vonatkozásában több nézetazonosság van. Ugyancsak a legtöbb javaslat tartalmaz rendelkezéseket a nemzeti elbánás vonatkozásában. A svájci küldöttség felszólalásában jelezte, ahelyett, hogy a bizottság a védelem kedvezményezettjeinek új kategóriáit (pl. az internetes műsorszolgáltatók) hozná létre, in
