Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)

2003 / 1. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, formatervezési minta- és védjegyjog területéről

106 Dr. Palágyi Tivadar rendszer” kifejezést olyan módszerként határozzák meg, amely gazdasági területen üzemet működtet, vagy pénz­ügyi vagy igazgatási adatok feldolgozására szolgál. Jelenleg Ausztráliában a szabadalmi hivatal joggyakor­lata nem zárja ki az üzleti rendszerre vonatkozó találmá­nyok szabadalmazását. Minthogy Európában ilyen találmá­nyokra nem engedélyeznek szabadalmi oltalmat, jelenleg élénk vita folyik arról, hogy milyen legyen az ausztrál sza­badalmi joggyakorlat. A jelenlegi ausztrál joggyakorlat szerint egy szabadalom tárgyának új gyártási módra vagy olyan módszerre kell vo­natkoznia, amely gazdasági területen a hasznosság mester­ségesen előidézett állapotához vezet. A vita résztvevőinek egyik része azzal érvel, hogy az ilyen találmányok kizárása igazságtalan lenne, mert a felta­lálókat jutalmazni kell munkájukért, hasonlóan más feltalá­lókhoz. Mások viszont azzal érvelnek, hogy az üzleti rend­szerek túl elvontak ahhoz, hogy a szabadalmi rendszer ke­retén belül szabályozni lehessen őket, és hogy az ilyen talál­mányok gátolják a versenyt. Az ausztrál szabadalmi ügyvivők véleménye szerint en­gedélyezni kell a szabadalmi oltalmat az olyan új és talál­mányi jellegű üzleti rendszerekre, amelyek kielégítik a sza­badalmazhatóság követelményeit. Az üzleti rendszerekre vonatkozó találmányoknak más típusú találmányoktól való megkülönböztetése a törvény útján arra az igazságtalan eredményre vezethetne, hogy a számítógépszoftveren ala­puló üzleti rendszerekre adnának szabadalmat, más üzleti rendszerekre azonban nem. Üzleti rendszerre vonatkozó szabadalmi bejelentéseket főleg kis- és középvállalatok nyújtanak be, és ez hozzájárul az ausztráliai üzleti élet élénkítéséhez. Egyébként 2000- ben Ausztráliában 230 üzleti rendszerre vonatkozó szaba­dalmi bejelentést nyújtottak be. Az ACIP jelenleg tanulmányozza az érdekelt felek részé­ről beérkezett véleményeket, és 2003 februárjában összefog­lalójelentést ad ki, majd 2003 júniusában készít végleges je­lentést, amelyben ajánlásokat fog adni a kormány számára, vagy pedig a kérdés további vizsgálatát fogja javasolni. 3. Brazília A Brazil Iparjogvédelmi Hivatalhoz multinacionális gyógyszergyártó cégektől számos panasz érkezett, hogy a hivatal reménytelenül el van maradva a gyógyszer tárgyú bejelentések feldolgozása terén, ami a gyakorlatban azt je­lenti, hogy Brazília nem ad szabadalmi oltalmat gyógyásza­ti termékekre. A hivatal elnöke, Luis Otavio Beakleni sajtó­­konferencián elismerte, hogy a hivatal el van maradva kül­földi gyógyszergyártó cégek 15 000 szabadalmi bejelenté­sének a feldolgozásával. Azt is közölte, hogy a hivatal je­lenleg kereken 50 000 szabadalmi bejelentéssel van hát­rányban - ezek közül 15 000 gyógyszeripari tárgyú. Ennek a hatalmas hátránynak a kezelésére csak 87 elővizsgálója van, akik közül 27-et ebben az évben vett fel. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a hivatal nincs számítógépekkel ellát­va. Három évvel ezelőtt bejelentették, hogy a hivatalt komputerizálni fogják, de a költségvetés többszörös korlá­tozása ezt megakadályozta, így az elővizsgálók papírdoku­mentumok halmai között kénytelenek dolgozni. 1994 előtt évente mintegy 10 000 szabadalmi bejelentés érkezett a hivatalhoz. 1994-ben a kormány új gazdasági programot hirdetett meg, amely véget vetett az inflációnak, és gazdasági stabilitást eredményezett. Egyúttal 1997-ben tágabb szabadalmi oltalmat adó új szabadalmi törvény lé­pett életbe. Ennek következtében viszont a szabadalmi be­jelentések száma átlagosan évi 23 000-re növekedett. A külföldi gyógyszergyártó cégeket képviselő Inter­­farma brazil cég szerint a gyógyszeripari tárgyú, függő be­jelentések száma 18 000, és az elmúlt évben csupán kettőre engedélyeztek szabadalmat. így a szabadalmi hivatal kép­telen az 1997-es szabadalmi törvény követelményeinek megfelelni. Beakleni elismerte, hogy hivatala még olyan gyógy­szeripari tárgyú szabadalmi bejelentésekkel foglalkozik, amelyeket 4 vagy 5 évvel ezelőtt nyújtottak be, de hozzátet­te, hogy ha egy cég arról tájékoztatja a hivatalt, hogy egy versenytárs olyan gyógyszer másolatát kívánja forgalomba hozni, amelyre vonatkozó szabadalmi bejelentés függőben van, az ügyet soron kívül elbírálják. Megjegyezte, hogy a hivatal nem kapott ilyen típusú kérelmet amerikai gyógy­szergyártó cégektől. A változtatásra vonatkozó igény főleg az Amerikai Gyógyszerkutatóktól és Gyártóktól (Pharmaceutical Re­search and Manufacturers of America, PhRMA) érkezik. Ez a társaság azt állítja, hogy a brazil szabadalmi törvény a gyógyszeripari tárgyú bejelentések területén nem működik, aminek következtében a nemzetközi cégek szabadalmait nem veszik figyelembe. Jelenleg a 2003. január 1-jén hivatalba lépett új elnöktől, Lula da Silvától várják, hogy megfelelő pénzügyi segitsé­­get nyújt a hivatalnak. Az Interfarma tárgyalást kíván foly­tatni az új kormánnyal a szabadalmi helyzetről. 4. Cseh Köztársaság A Cseh Köztársaság kormánya 2002. október 24-én letétbe helyezte az új növényfajták oltalmára vonatkozó UPOV- egyezményhez való csatlakozás okmányát. Ennek megfe­lelően ez az egyezmény a Cseh Köztársaságra nézve 2002. november 24-én lépett hatályba. 5. Dél-Korea A) A PCT módosított 22. szakaszának (1) bekezdésével összhangban Dél-Koreában 2003. március 11-i hatállyal 30 hónapra növelték nemzetközi bejelentések esetén a nemzeti szakasz megindításának határidejét. Az új szabály azokra a nemzetközi bejelentésekre vonat­kozik, amelyeknél az elsőbbség napjától számított 20 hóna­pos határidő 2003. február 1-jén még nem járt le. A módosított törvény szerint a hiányosan befizetett beje­lentési illetéket a 2003. január 1 -jétől kezdve benyújtott be­jelentések esetén pótolni lehet. Ilyen esetben a korábbi tör­vény hatálya alatt a szabadalmi bejelentést visszavontnak mondták ki. B) A Dél-koreai Szellemi Tulajdon Hivatal 2002. no­vember 25-én közzétett statisztikai jelentése szerint 2001-ben Koreában 145 000 szabadalmi bejelentést nyúj­tottak be, amivel Dél-Korea Japán (448 000) és az Egyesült

Next

/
Oldalképek
Tartalom