Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)

2002 / 1. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről

Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 75 A bíróság arra is kötelezte CINET-et, hogy 10 000jüant fizessen kártérítésként Rolex-nek. E) 2001. október 27-én a Nemzeti Kongresszus állandó bizottságának 24. ülésén határozatot fogadtak el a véd­jegytörvény módosításáról annak érdekében, hogy azt tel­jesen összhangba hozzák a Párizsi Uniós Egyezménnyel és a TRIPS-egyezménnyel. A módosított törvény, amely az előző törvény 43 szakaszával szemben 64 szakaszt tar­talmaz, 2001. december 1-jén lépett hatályba. A korábbi törvény szerint védjeggyel oltalmazhatok voltak a megkülönböztető jellegű szavak, eszközök vagy azok kombinációi. Az új törvény szerint oltalmazható bármilyen jel, amely vizuálisan felfogható, és alkalmas áruk és szolgáltatások megkülönböztetésére, ideértve szavakat, betűket, számokat, háromdimenziós szimbólu­mokat, színkombinációkat vagy a felsorolt elemek kom­binációit. A korábbi törvény nem vonatkozott külön a híres védje­gyekre, azokról csupán egy rendelet intézkedett. Mosta­náig formailag sem ismertek el külföldi védjegyet híres védjegyként. Az új törvény kimondottan intézkedik a hí­res védjegyek elismeréséről. A korábbi törvény szerint a Védjegyhivatal határozatá­nak felülvizsgálatát lehetett kérni a Védjegyfelülvizsgála­­ti Tanácstól, amelynek a döntése végleges volt. Az új tör­vény szerint ennek a szervnek a döntése ellen tovább lehet fellebbezni a bíróságnál. A korábbi törvény szerint egy védjegy lajstromozásától számított egy éven belül lehetett a védjegy törlését kérni, kivéve azt az esetet, amikor a védjegy eleve nem volt lajst­romozható, vagy pedig csalárd módon lajstromoztatták; az utóbbi esetekben nem volt időkorlátozás. Az új törvény az egyéves időtartamot általában 3 évre növeli, de ez a ha­táridő 5 év, amikor a törlési kereset híres védjegy sérelmén alapszik. A korábbi törvény szerint a jogtalanul használt véd­jeggyel ellátott termék eladása csak akkor minősült bitor­lásnak, ha az alperes tudatában volt annak, hogy a védjegy hamis. Az új törvény szerint a hamis védjegyet viselő ter­mék eladása bitorlásnak minősül, kivéve azt az esetet, ami­kor az alperes bizonyítani tudja az áru törvényes eredetét. 13. Litvánia Litvániában 2001. január 1-jén lépett hatályba a szellemi tulajdonjogok oltalma az importált és exportált áruk vo­natkozásában. A törvénnyel kapcsolatos eddigi tapaszta­latok megbeszélése és a szellemi tulajdonjogok oltalmá­nak megerősítése céljából Vilniusban tárgyalást folytatott a Pénzügyminisztérium Vámügyi Főhatósága, a Vámha­tóság és az AIPPI Litván Nemzeti Csoportja (LNCs). Jelenleg csak azoknak az áruknak a forgalmát ellenőr­zik az ország határain, amelyek Adidas, Bic, Dallas, Kangaroos, Nike vagy Polaroid védjeggyel vannak ellát­va, mert ezeknek a védjegyeknek a tulajdonosai kértek el­lenőrzést a Vámhivataltól. A tárgyalás eredményeként a résztvevők egyetértési nyilatkozatot írtak alá kölcsönös jogokról és kötelezettsé­gekről, amelynek alapján az alábbi lépéseket teszik meg a szellemi tulajdonjogok védelmének fokozására;- A vámhatóságok és az LNCs rendszeresen tartanak összejöveteleket, hogy megbeszéljék a szellemi tulaj­donjogok védelmének javítását a határokon.- A vámhatóságok értesíteni fogják az LNCs-t, amikor a vámhatóság leállítja szellemi tulajdonjogokat tartalma­zó, olyan gyanús áruk szállítását, amelyeket a vámható­ságnál nem lajstromoztak. A vámhatóság saját kezde­ményezésére három napig tarthatja vissza az árukat. Ennek az időtartamnak a meghosszabbítása - annak ér­dekében, hogy időt adjanak bírósági intézkedés elren­delésére az áruk lefoglalására és megsemmisítésére, - akkor lehetséges, ha a lefoglalástól számított három na­pon belül lajstromozási kérelmet nyújtanak be a vámha­tóságnál. Ennek elmulasztása esetén a vámhatóság megszünteti az áru lefoglalását.- Az LNCs a szellemi tulajdon jogosultját három napon belül felszólítja arra, hogy lajstromoztassa a vámható­ságnál szellemi tulajdonjogait és hogy tíz napon belül indítson bírósági keresetet a lefoglalt áruk elkobzása és megsemmisítése iránt. 14. Nagy-Britannia Az Európai Unió 98/71/EK irányelvében foglaltakkal való harmonizálás céljából Nagy-Britanniában 2001. ok­tóber 28-án új rendelkezés lépett hatályba a minták jogi ol­talmáról, ami fontos változásokat jelent az angol szellemi tulajdonjogra vonatkozó törvények egy jelentős területén, és lényeges eltéréseket küszöböl ki az angol törvény és az Európai Unió tagállamainak törvényei között. Az új ren­delkezés által bevezetett legfontosabb változásokat az alábbiakban foglaljuk össze. Jelentősen változtak a védhető minták lajstromozható­­ságával kapcsolatos követelmények. Az új szabályozás bevezette az „egyéni jelleg” fogalmát, amellyel egy mintá­nak rendelkeznie kell ahhoz, hogy lajstromozható legyen. Törölték a korábbi törvény esztétikai külsőre való uta­lását és a minta alkalmazását ipari eljárással készült ter­mékre. Bevezették a 12 hónapos türelmi időt, amely alatt a minta tulajdonosa felmérheti a piaci lehetőségeket anél­kül, hogy ezzel gátolná az érvényes lajstromozást. A lajstromozott minta tulajdonosa kizárólagos joggal rendelkezik a minta használatára. Az új törvény szerint egy alkatrészre vonatkozó lajstro­mozott mintát nem bitorol az, aki ezt az alkatrészt egy összetett termék javítására használja fel. Egy mintabejelentés elutasítási okai alapot képezhet­nek egy megsemmisítési eljárásra. Az új törvény nem tartalmaz kényszerengedélyre vo­natkozó előírásokat. 15. Németország A) 2001. október 18-án a német parlament törvényterve­zetet fogadott el a Német Szabadalmi Hivatal (NSzH) és a Német Szabadalmi Bíróság illetékeiről. Ez a törvényter­vezet alapvetően a DEM-ről az EUR-ra való áttérést sza­bályozza, és egyúttal korszerűsíti az NSzH adminisztráci­óját. A törvénytervezet parlamenti vitája alatt meglepő

Next

/
Oldalképek
Tartalom