Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 1. szám - Könyv- és folyóiratszemle
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 107. évfolyam 1. 2002. február KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATSZEMLE Torsten B rohan, ThomasBerg: A formatervezés klasszikusai. 1880-1930, Taschen GmbH, Köln. 2001. -ISBN 3-8228-6876-0 A reprezentatív kiállítású kötet a formatervezés 1880— 1930 közötti, ma már klasszikusnak számító alkotóit és alkotásait mutatja be egyformán közérthető módon az érdeklődő nagyközönség és az iparművészet, formatervezés művelői számára. A modem formatervezés története a 19. századi Angliába nyúlik vissza. Az iparosodás és a társadalmi átalakulás az élet és a művészet egymásra hatása révén új művészeti ágat hívott életre. Ennek a mozgalomnak vezető személyiségei közé tartozott John Ruskin, az író, és William Morris a társadalomkritikus. Ez utóbbi művész volt az, aki elsőként tette meg a döntő lépést a festőművészettől az iparművészet és a formatervezés felé. A William Morris által elindított Arts and Crafts mozgalom sok fiatal művészt és iparművészt vonzott, akik nagyban hozzájárultak az új reformstílus kialakításához. Ennek a csoportnak, melyhez olyan kiemelkedő formatervezők tartoztak, mint Charles Robert Ashbee és Archibald Knox, legjelentősebb alakja kétségkívül Christopher Dresser volt. Ót tekinthetjük az első európai ipari formatervezőnek, Peter Behrens előfutárának. Dresser lelkiismeretesen beépítette formaterveibe az ipar igényeit, ezzel is hozzájárult az ipari termelés által létrehozott termékek esztétikai és műszaki fejlesztéséhez. Ha összehasonlítjuk Dresser dekantálóját a majd’ egy évszázaddal későbbi teafőzővel, Herbert Schulze, korunk kiváló ezüslművesének alkotásával, szembeötlővé válnak Dresser korát megelőző formatervezési eredményei. A két tárgyat összehasonlítva alig hihető, hogy megalkotásuk között majd egy évszázad telt el. Minden egyéni különbözőség ellenére hasonlóság is felfedezhető: a forma maximális egyszerűsítése, redukciója, a maximális esztétikai hatás elérése érdekében. A legfeltűnőbb ezeken a formaterveken a funkciónak megfelelő legegyszerűbb forma. Az Arts and Crafts mozgalom a neves skót építészre, Charles Rennie Mackintosh-ra is hatással volt. Az ő nevéhez fűződik az ún. Glasgow-stílus létrehozása. Nála is, miként Dressemél, felfedezhető az orientális stílusjegyek alkalmazása, pl. a Glasgow-i Teaházba tervezett szék megjelenésén. A Mackintoshnál megfigyelhető kifinomult purizmus hatással volt az osztrák stílusreformra, és elősegítette a Wiener Werkstätte létrejöttét. Josef Hoffmann és barátai 1903 júliusában indították a Bécsi Műhelyt, és ez az esemény tekinthető egyben a modernista mozgalom születésének a kontinentális Európában. A századfordulón Bécs egy olyan formanyelv kifejlődésének volt tanúja, amely geometrikus elemekre vezethető vissza: kör, négyszög, háromszög, nyolcszög. A formatervezés e rendkívül innovatív időszaka, a Bécsi Műhely és a Modernista mozgalom keretében neves alkotók híres formatervei valósultak meg, köztük Adolf Loos, Josef Hoffmann vagy Koloman Moser alkotásai. Az üvegművészet terén Otto Putscher nevéhez fűződik a formatervezési elvek kidolgozása. A Bécsi Műhely alapítása előtt hét évvel jött létre Münchenben az Iparművészeti Egyesült Műhely. Ez az iparművészeti csoport magas művészi színvonalú termékek elérhető áron való létrehozását tűzte ki célul. Henry van de Velde 1906-ban Weimarban alapította meg a reformmozgalomhoz csatlakozó iparművészeti iskoláját. A századforduló környékén azonban a leghíresebb művésztelep Darmstadtban, a Mathildenhöhe-n jött létre, melyet Ernst Ludwig hesseni nagyherceg alapított 1899-ben. Bár a reformmozgalom a századfordulón új stílust alakított ki, ez többnyire csak a drága egyedi, vagy a korlátozott számban megjelenő kézműipari tárgyakon jelent meg. A tömegáru termelése során az új stílust többnyire csak imitálták. A társadalmi változások valamint a technikai fejlődés hatására a középosztálybeli kézműiparosok az egyedi luxustárgyak előállítása helyett a szélesebb rétegek számára elérhető tárgyakon is megjelenő stíluskultúra kialakítását tűzték ki célul. Peter Behrens volt a művészek, építészek, iparművészek és formatervezők új egyesülésének legjelentősebb művészképviselője. Az általa a német AEG elektromos társaság számára tervezett turbinacsamok nemcsak úttörő a design e területén, de megje
