Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 6. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, formatervezési minta- és védjegyjog területéről
70 Dr. Palágyi Tivadar csülni az innovációs szabadalmak által nyújtott oltalom erősségét. Ezért az ausztrál szabadalmi ügyvivők és jogászok kíváncsian várják az Ítéletet. 4. Belgium 2002. június 12-én a genti elsőfokú bíróság ítéletet hozott egy bitorlási perben, amelyet az olasz SKA S.p.A. cég folytatott a belgiumi ROXELL N. V. cég ellen. Az SKA egy olyan európai szabadalom tulajdonosa, amely fiatal madarak, különösen kis pulykák etetésére szolgáló tálba beilleszthető, küllőkkel ellátott kisméretű lemezre vonatkozik. Az eszköz lehetővé teszi a fiatal madarak számára, hogy a lemez alján levő friss ételt elérhessék anélkül, hogy a tálra lépnének. ROXELL olyan etetőtálat forgalmazott, amelybe be lehet helyezni egy kis lemezt, de az összeszereléshez négy olyan összekötő elem használatára van szükség, amelyek a lemezhez és az alátámasztó karokhoz vannak erősítve. Az SKA szerint ez a szerkezet szabadalmának bitorlását jelentette, és ezért bitorlási pert indított. A ROXELL felszólalást nyújtott be az SKA szabadalma ellen az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) Felszólalási Osztályánál, amely azonban fenntartotta a szabadalmat, de az igénypontokat olyan módon értelmezte, hogy ezzel szűkítette a találmány oltalmi körét, megállapítva, hogy „az utóbbi jellemző: »az említett lemez küllőkkel van ellátva«, csak úgy értelmezhető, hogy »az emlitett lemez olyan küllőkkel rendelkezik, amelyek a lemez szerves részét képezik«”. Az SKA fő érve az volt, hogy a ROXELL által a kisméretű lemez és a keresztmerevítő közötti távolság áthidalására használt küllők a lemez szerves részét képezik, mert megerősítésük után a szerkezet stabillá válik; ezért ROXELL szerkezete az SKA szabadalmába ütközik vagy közvetlenül, vagy műszaki ekvivalencia alapján. Érvelésének alátámasztására az SKA arra a tényre is utalt, hogy a Felszólalási Osztály szabadalmát az igénypontok módosítása nélkül tartotta fenn. A bíróság véleménye szerint nem történt bitorlás. A bíró az ESZH Felszólalási Osztályának határozatára és a korábban készített szakértői véleményre hivatkozott. Megállapította, hogy a ROXELL áthidaló elemeit nem lehet a lemezhez rögzítettnek tekinteni, és ezért a ROXELL eszköze nem esik a szabadalom oltalmi köre alá. A bíróság a műszaki ekvivalencia révén történő bitorlásra vonatkozó állítást is elutasította, megállapítva, hogy a szabadalmas nem használhatja az ekvivalencia-elvet szabadalma oltalmi körének a kiterjesztésére, illetve arra, hogy szabadalmának olyan oltalmat tulajdonítson, amelyet eredetileg nem szándékolt igényelni. Ezért a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az alperes nem másolta le a találmány egyik lényeges elemét sem. 5. Brazília A brazil kormány 2002. szeptember 13-án rendeletet bocsátott ki, amely megszünteti azt a korábbi követelményt, hogy az olyan külföldi cégek, amelyeknek szellemi tulajdonjoga, például szabadalma vagy védjegye van Brazíliában, a pénzügyi hatóságoknál bejegyeztessék magukat. 6. Bulgária Bulgáriának 2002. július 1-jén az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozására tekintettel módosították a szabadalmi törvényt. Az új törvény 2002. július 9-én lépett hatályba. Az új törvény legfontosabb változása, hogy kizárja az emberi vagy állati test sebészeti, gyógyászati vagy diagnosztikia módszerekkel való kezelését a szabadalmazható találmányok köréből. Az ilyen eljárásokban alkalmazott termékek, különösen anyagok vagy kompozíciók azonban szabadalmazhatok. A módosított törvény a 2002. július 9-én még függő bejelentésekre, valamint az e naptól benyújtott új bejelentésekre vonatkozik. A PCT 22. szakaszának módosított (1) bekezdése Bulgáriában szintén 2002. július 19-én lépett hatályba. Ennek megfelelően az olyan bejelentések esetében, amelyek nemzeti szakaszát Bulgáriában ezt az időpontot követően indítják meg, nem kell 19 hónapon belül kérni a bejelentés nemzetközi elővizsgálatát, és a nemzeti szakaszt 31 hónapon belül kell megindítani. 7. Dánia A Tengeri és Kereskedelmi Bíróság egy újabb döntése szerint egy védjegy egyetlen használata a védjegytörvény 25. szakasza alapján valódi használatnak minősül. A bíróság azt is megállapította, hogy egy védjegy használatának nem kell széles körűnek lennie. 8. Dél-Korea A) A Dél-koreai Szabadalmi Hivatal 2002. október 18-án nyilvános meghallgatást tartott a szabadalmazási eljárással kapcsolatos kérdésekről és a szabadalmi törvény fejlesztési lehetőségeiről. A meghallgatás célja az volt, hogy rögzítsék Dél-Korea helyzetét „a szabadalmi terület expanziója” terén, és hogy ezzel kapcsolatban meghallgassák mind a kormány, mind az ipari körök véleményét. A TRIPS-egyez^ mény a szabadalmazható találmányok területét műszaki megoldásokra korlátozza; Dél-Korea ki kívánja terjeszteni ezt a kört valamennyi emberi tevékenységre, így a számítógépprogramokra, az üzleti módszerekre és a pszichológiai vizsgálati módszerekre is. Arra számítanak, hogy a meghallgatás eredményei tükröződni fognak a Szellemi Tulajdon Hivatal által kidolgozandó törvénymódositás eredményeiben. B) Mióta a Koreai Szabadalmi Bíróság 1998. március 1-jén megkezdte működését olyan bíróságként, amelynek kizárólagos hatásköre van a Koreai Szellemi Tulajdon Hivatal Fellebbezési Tanácsa által hozott döntések elbírálásában, többször felmerült a kérdés azzal kapcsolatban, hogy egy fél a Szabadalmi Bíróság előtt folyó fellebbezési ügyben jogosult-e új bizonyító anyagot és érveket benyújtani, jóllehet azokat már a Fellebbezési Tanácsnak is benyújthatta volna. Ebben a kérdésben a Legfelsőbb Bíróság nemrég olyan állásfoglalást közölt egy szabadalommegsemmisítési ügyben, hogy a Szabadalmi Bíróság előtt folyó ügyekben új bizonyítékok és érvek is benyújthatók, és azok figyelembevételével hozható ítélet.
