Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 6. szám - Évfordulónaptár
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 107. évfolyam 6. szám 2002. december E VF ORDULON APT AR 100 éve halt meg Péch József (Nagyváradolaszi, 1829. 01. 04. —Budapest, 1901. 11. 17.) vízimérnök, a magyar vízrajzi szolgálat megalapítója Tanulmányait a József Ipartanodában és a Mérnöki Intézetben végezte. Számos felmérési, folyószabályozási és vízrendezési munkában vett részt. Napjainkig alapvető jelentőségű az 1890-es években végrehajtott Duna- és Tisza-felvétele. 1886-tól az országos vízépítészeti igazgatóságon az általa létrehozott vízrajzi osztály vezetője volt. Nemzetközi viszonylatban is mintaszerű szervezet kiépítésével, a vízmérő és csapadékmérő állások megfelelő hálózatának felállításával lehetővé tette az árvíz-előrejelzés megszervezését. Gátvédelem, gyakorlati kézikönyv vízimérnökök és gátvédők részére címmel úttörő munkát irt. Ő rendszeresítette az 1895 óta naponta megjelenő Vízjárási térkép kiadását. Jelentős a német és francia nyelven is megjelent A vízállás előrejelzése című tanulmánya. 100 éve született Wigner Jenő (Budapest, 1902. 11. 17. - Princeton, 1995. 01. 01.) Nobel-díjas magyar származású amerikai fizikus 1930-ban Neumann Jánossal együtt meghívást kapott az Amerikai Egyesült Államokba, a princetoni egyetemre, hogy kvantummechanikát tanítson, majd kisebb megszakításokkal ott élt haláláig. Kezdeti kutatásai az atomfizikához kapcsolódtak, majd természetes módon vezettek a kvantummechnikához. Gondolataival, főként pedig rendkívüli matematikai tudásával hozzájárult a kor legnehezebb elméleti fizikai problémáinak megoldásához. Főként a láncreakció és felhasználása, a kémiai reakciók sebességének elmélete, a fémek szerkezete, a magszerkezet, az invariancia és a szimmetria a kvantummechanikában foglalkoztatták. Számottevőek kutatásai az atomenergia és a magreakciók körében. Az atom héj szerkezetét és az atomhéjban végbemenő folyamatokat a kvantummechanika lényegileg már az 1930-as évek táján tisztázta. Nagyobb nehézségekbe ütköztek az atommagra vonatkozó kutatások. Wigner érdeme volt a csoportelméleti módszerek alkalmazása a magfizikában. Gondolatai az elemi részecskékre vonatkozó kutatásokban is szerfölött gyümölcsözőek voltak. Egész életében érdekelte a természet törvényeiben előforduló szimmetriák felismerése, a magasabb rendű szimmetriák és a törvények közti összefüggések feltárása. Először az atomban fellépő elektromágneses erők, majd a magon belüli jelenségeknek a szimmetriái foglalkoztatták. Elméleti munkássága az atomerőművekben és az atombombában öltött testet. Az 1942 végén létrehozott legelső atomreaktorban elméleti téren Wignemek, kísérleti téren pedig az olasz Enrico Ferminek volt vezető szerepe. A fizikai Nobel-díjat 1963-ban kapta „az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért”. Többször járt Magyarországon, utoljára 1987-ben tartott előadást Budapesten. 60 éve halt meg Zipernowsky Károly (Bécs, 1953. 04. 04. - Budapest, 1942. 11. 29.), gépészmérnök, akadémikus, a magyar elektronikai ipar megalapozója Kezdetben az egyenáramú gépek és az eletronikus világítás (javított ívlámpa) tökéletesítésével foglalkozott. 1889-ben Déri Miksával többfázisú áramelosztó rendszerre kapott szabadalmat. Az elektrotechnika fejlődése szempontjából legjelentősebb találmánya (1885-ben) a Bláthy Ottó Titusszal és Dérivel közösen szabadalmaztatott tetszőleges áttételű, zárt vasmagos transzformátor és váltakozó áramú áramelosztó rendszer párhuzamosan kapcsolt transzformátorokkal. 1905-től 33 éven át a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnöke volt, emlékét az egyesület Zipemowsky-emlékérme őrzi. 30 éve halt meg Fonó Albert (Budapest, 1881. 07. 02. - Budapest, 1972. 11. 21.) Kossuth-díjas gépészmérnök, akadémikus 1909-1950 között önálló tervező és tanácsadó mérnökként több hazai vállalat gépészeti energetikai berendezését tervezte. 1950-től haláláig szaktanácsadó volt. Több találmánya közül a torló sugárhajtóművel - amelyet 1915-ben a hadvezetőségnek felajánlott - közel negyven évvel megelőzte a gyakorlati megvalósítást. Elgondolását - kompresszorral kombinált hajtóműre is kiterjesztve - 1928-ban szabadalmaztatta. Ezenkívül számos nagy jelentőségű találmánya volt a hőtechnika, a közlekedéstechnika, a kohászat és az elektrotechnika területén. Élete utolsó évtizedében az általános energetika, ezen belül az ipartelepek, kohóművek és bányák energiagazdálkodása foglalkoztatta. Tagja volt az angol International Academy of Astronautics-nak. 30 éve halt meg Gruber József (Korompa, 1915. 11. 05. — Budapest, 1972. 11. 26.) gépészmérnök, egyetemi tanár, az aerodinamika nemzetközi hírű szaktekintélye A Műegyetemen végzett, majd 1938-1940 között a Ganz-gyár mérnöke volt. Ezután az egyetemen tanított, 1951-től haláláig az áramlási tanszék vezetője volt, s 1961-1963-ban rektorként is dolgozott. O indította meg a
