Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 1. szám - Hírek, események. Tidrenczel Béla: A Magyar Szabadalmi Hivatal Nemzetközi tevékenységének főbb jellemzői 2001 második felében
Hírek, események 43 a szabadalmi bírósági rendszer feladatait. A programban ténylegesen is aktív szerepet vállaló, kezdetben csehszlovák, majd cseh iparjogvédelmi hivatal korábbi elnöke, L. Jaki pedig röviden vázolta a program kezdeti szakaszában tett jelentős erőfeszítéseket, melyek révén később a program teljesítése zökkenőmentessé vált. Kiemelte a cseh, magyar és lengyel hivatal modernizációs terveinek EPO segédlettel történő megvalósulását és a szabadalmi vizsgálók szakképzettségének javítása terén a program kínálta jelentős hozzájárulásokat. Az. európai megközelítés Ebben a blokkban Hendrik van Maele megemlékezett az Európai Bizottság e téren létrehozott szakmai-politikai koncepciójáról, visszanyúlva a PHARE-program 1989. évi indítására, majd a műszaki segítségnyújtás történetének egyes fázisait és alapdöntéseit ismertetve vázolta a program jelenlegi hangsúlyeltolódásait: a „több országra kiterjedő” programok helyett egyre inkább a „nemzeti” programok és azok struktúráinak létrehozása, a közösségi vívmányok megvalósításával és a csatlakozással kapcsolatos ún. „Nemzeti Tervek” kialakítása, a Központi Pénzügyi és Szerződési Egységek és a Kiterjesztett Decentralizált Megvalósítási Egységek (EDIS) új szerepe, a független kapcsolattartó egységek, a nemzeti „aid coordinator”ok és a felelős nemzeti miniszterek szerepe stb. A nemzeti segítségnyújtások terén a tanácsadás már 60-70%-ban a „national twinning coordinator” közbeiktatásával valósul meg. Kiemelte, hogy a segítségnyújtás alapvető feltétele, hogy az országok részéről egyértelmű megvalósítási ütemterv álljon rendelkezésre, és a projekteket megfelelő módon leírják. Az EPO DG5 vezetője, Manuel Desantes elnökhelyettes az EPO e téren folytatott politikájáról beszélve kiemelte a „közös érdeklődés” motívumának szükségességét. Néhány főbb RIPP-adat kiemelése és a program „büszkeségeinek” (CS, PRECES-TRACES) megemlítése mellett különösen a program „globális vállalkozás” jellegét hangsúlyozta. Új prioritásként említette a tervezett „balkáni segítségnyújtási program” várható létrehozását (Horvátország, Jugoszlávia, Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Albánia). Az OHIM részéről Alberto Casado elnökhelyettes az utóbbi két évben az OHIM kelet- és közép-európai országok hivatalaival kialakított átfogó és intenzív együttműködési politikájának jellemzőit taglalta, kiemelve az MU-k (Memorandum of Understanding - Együttműködési Megállapodások) megkötésének jelentőségét az egyes országokkal. Az OHIM a „RIPP alvállalkozójaként” összesen kilenc jogérvényesítési szemináriumot tartott a közép- és kelet-európai országokban. A Brit Szabadalmi Hivatal képviseletében Ron Marchant stratégiai tervezési igazgató megerősítette, hogy a jelenlegi brit kormány nagyon aktív az Európai Unióval az iparjogvédelem területén folytatott együttműködés erősítése terén. Fontosnak ítélte a hivatalok szerepének növelését az önfinanszírozó működésre való áttérés, és a kis- és középvállalkozások iparjogvédelmi tudatosságának fokozása terén. Megítélése szerint a RIPP- program jelenlegi befejeződése nem „a vég kezdetét, hanem a kezdet végét” jelenti. Műszaki együttműködés a kelet- és közép-európai országokkal E blokk keretében kiértékelésre kerültek a RIPP legutóbbi programszakaszának eredményei. A főbb tevékenységek számbavételéről tartott beszámolójában David Sant, a programirányító egység vezetője utalt a „Facts and Figures of the RIPP Programme, Central and Eastern Europe 1993-2001 ” címmel az EPO által az esemény kapcsán kiadott füzetre. Értékelésében hangsúlyozta, hogy a program főbb célkitűzései teljesültek, nevezetesen: a bevont szakemberek szakmai ismeretanyaga jelentősen bővült, a hivatalok strukturális kapacitása nagymértékben javult, nőtt az országokban az iparjogvédelmi tudatosság, és a hivatalok megtették az előkészületeket az EPC-hez 2002. július 1 -jétől történő csatlakozásra. A. Strenc, az ŐSIM főigazgató-helyettese, a szokásos programkiértékelés keretében ismertette a RIPP 4. munkaszakasz 2000. szeptember 18.-2001. december 31. közötti időszakban lezajlott főbb eseményeit és adatait, mely a RIPP-országok részbeszámolói alapján készített összeállítás összegzését jelentette. Mit értünk el? Az ülés szakmai szempontból leginkább fajsúlyos előadásblokkja keretében négy hivatal felkért elnök-előadója — köztük dr. Bendzsel Miklós, az MSZH elnöke is - előadást tartott az EPO által előre javasolt és a hivatalok profiljába leginkább beleülő egyes témákban. K. Cada, a Cseh Iparjogvédelmi Hivatal elnöke a csehek által szervezett RIPP iparjogvédelmi szemináriumok tapasztalatairól, R. Naujokas, a Litván Szabadalmi Hivatal elnöke a vám- és rendőrtisztviselők számára szervezett litván hivatali tapasztalatokról, B. Borechievici fősztályvezető pedig a román ŐSIM számítástechnikai és adatfeldolgozási tapasztalatairól számolt be. A magyar hivatal értékelő' előadása Dr. Bendzsel Miklós elnök „A RIPP-program megvalósulása, különös tekintettel az MSZH-nak a PRECES és TRACES CD-ROM-ok gyártása területén folytatott tevékenységére" címmel tartott nagy érdeklődéssel fogadott beszámolót. Ebben hangsúlyozta, hogy a RlPP-továbbképzések keretében csaknem 120 munkatársunk és mintegy 50 egyéb magyar iparjogvédelmi szakember javíthatta szakmai tudását az EPO és fiókrészlegei különböző egységeinél. Hivatalunk mintegy 25 esetben adhatott helyszínt szakmai rendezvényeknek és 1996-ban RIPP koordinációs értekezletnek is. 1993-tól a program készítői jelentős szerepet szántak a CD-hordozón megjelenő publikációk PHARE-segélyből történő támogatásának. A RIPP II. költségvetésből a CD-ROM-okra eleinte 50 ezer ECU-t, majd a PRECES kifejlesztésére további 40 ezer ECU-t, 1996-tól 1999-ig további 300 ezer ECU-t szántak. Eleinte 5 ország, majd további 3 csatlakozásával megindult és sikeresen folyt az ESPACE PRECES gyártása. Az ACCESS PRECES fejlesz
