Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 5. szám - Dr. Csutorás Lászlóné: „Product by process” igénypontokkal védett vegyi és gyógyszertermékek szabadalmazhatósága
„Product by process” igénypontokkal védett vegyi és gyógyszertermékek szabadalmazhatósága 23 A szabadalmi oltalom terjedelme és a jogok érvényesítése Az első — ebben a témában hozott - jogerős döntés 1996-ban született meg a DE 3021006 szabadalomra vonatkozólag a Német Szövetségi Köztársaságban. A kérdés az volt, hogy mikor állapítható meg a bitorlás egy „product by process” igényponttal védett találmány vonatkozásában. A szabadalom igénypontja egyrészt a készítmény alkotóelemeinek mennyiségi paramétereivel jellemezte a terméket, másrészt annak az előállítási eljárásnak a lépéseivel, amelyekkel a termék homogenizált és szuszpendált tüdőszövet extrahálása útján előállítható. A bitorlási perben a Düsseldorfi Bíróság leszögezte, hogy nem szükséges a szabadalom és a bitorlással vádolt megoldás minden megfelelő eljárási lépésének az összehasonlítása, mert különböző eljárási lépések alkalmazása nem szükségszerűen jelenti azt, hogy nem valósul meg a bitorlás. Azonban, ha az eljárási lépések az igényelt termék speciális jellemzőit eredményezik, az ilyen jellemzőket bele kell olvasni az igénypontba. Ezért a bíróság a „product by process” igénypont eljárási lépéseit helyettesítette a leírásban kifejezetten megemlített, de az igénypontban nem szereplő alkotórészekkel, illetve az alkotórészek egymáshoz viszonyított arányával. A bitorlással vádolt fél azt állította, hogy az általa előállított termék egy bizonyos tulajdonságában - bizonyos alkotórészek arányait illetőleg, amely arány meghatározza a készítmény farmakológiai tulajdonságait - a szabadalmas termékéhez viszonyítva jelentős eltérést mutat. Ezt arra vezette vissza, hogy ő az előállítási eljárása során a szabadalmassal ellentétben nem homogenizált tüdőszövetből indult ki, s így eljárásának eredményeképpen terméke bizonyos alkotórészek arányait tekintve csak a technika állásából ismert, hagyományos termékek tulajdonságait mutatja. S mivel a szabadalmas nem bizonyította be ennek ellenkezőjét, a bíróság elejtette a vádat, nem állapította meg a bitorlást. Tehát nem lehet megkerülni egy „product by process” igényponttal védett találmány oltalmi körét pusztán azáltal, hogy más eljárást használnak a termék előállítására. Minden olyan termék az oltalmi körbe tartozik, amelyet ugyan más eljárással állítanak elő, de az eljárás azonos tulajdonságú, azonos minőségű terméket eredményez, ütközés csak akkor nem áll fenn, ha a más eljárás a termék tulajdonságaiban is változást okoz. Az előzőeket összefoglalva a magyar szabadalmi jogalkalmazás és jogérvényesítés lényegében megegyezik az Európai Szabadalmi Hivatal jogalkalmazásával, az Európai Unió országaiban alkalmazott jogérvényesítési lehetőséggel. Ez még akkor is így van, ha az Európai Szabadalmi Egyezménnyel ellentétben az 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról úgy fogalmaz a 60. § (2) bekezdésében, hogy „Az igénypontban egyértelműen, a leírással összhangban kell meghatározni az igényelt szabadalmi oltalom terjedelmét.”
