Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 5. szám - Dr. Csutorás Lászlóné: „Product by process” igénypontokkal védett vegyi és gyógyszertermékek szabadalmazhatósága
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 107. évfolyam 5. szám 2002. október DR. CSUTORÁS LÁSZLÓNÉ „Product by process” igénypontokkal védett vegyi és gyógyszertermékek szabadalmazhatósága A gyógyszerek, a vegyi úton előállított termékek és az élelmiszerek szabadalmi oltalmának formája az egyes országok gazdaságpolitikai céljának, lehetőségeinek, az ipar sajátosságainak íüggvénye. Magyarország a nemzetközi tendenciákat követve biztosít termékoltalmat ezen termékekre vonatkozólag is. Az 1994. évi VII. törvény (Sztn.) vezette be a vegyi, gyógyszer- és élelmiszertermékek oltalmát és tette lehetővé - bizonyos korlátozásokkal - a folyamatban lévő ügyekben az áttérést a termékoltalomra, valamint bevezette az ún. átmeneti szabadalmi oltalmat. A kapcsolódó jogszabály - a szabadalmi bejelentések elkészítésére vonatkozó rendelet - tette lehetővé az alkalmazási igénypontformát, valamint előírta az egyrészes igénypont használatát az új vegyületekre és keverékekre, valamint a vegyületek és keverékek alkalmazására vonatkozó találmányok esetén. Az átmeneti szabadalmi oltalmak engedélyezési eljárása során találkoztak először a hivatal elbírálói a gyógyszertermékekre vonatkozó, különleges formájú igényponttal, az ún. „product by process”, azaz eljárással jellemzett termékigényponttal. Egy dél-afrikai szabadalom alapján engedélyezett átmeneti szabadalom ellen indult megsemmisítési eljárás pedig szükségszerűvé tette kémiai eljárással előállított termék lehetséges jellemzésének, a „product by process” igénypont értelmezésének és az ilyen igényponttal védett termékek szabadalmazhatósági feltételeinek, továbbá a szabadalmi oltalom terjedelmének tanulmányozását. A kérdéskörök tanulmányozása nyilvánvalóan az Európai Szabadalmi Hivatal jogalkalmazási gyakorlatának, Módszertani útmutatójának, az Európai Szabadalmi Hivatal Fellebbezési Tanácsa döntéseinek a megismerésével kezdődött. Ez a nyilvánvalóság egyrészt az Európai Szabadalmi Egyezményhez (ESZE) történő közeli csatlakozásból, illetve az arra történő felkészülésből, másrészt a már korábban bevezetett termékoltalom nagyszámú esetjogán alapult. Másként nem lehet jellemezni a terméket Az egyik első, Fellebbviteli Tanács által hozott döntés ebben a témakörben a T/l 50/82 (OJ 1984,309) számú döntés. A vitatott igénypontok a követezőek voltak: „9. Egy termék, amelyet az 1. igénypont szerinti eljárással állítottak elő. 17. Az 1. igénypont szerinti eljárás lényegében, ahogy leírták előzőleg az I. példában.” A Tanács leszögezte, hogy a „product by process” igénypontok csak akkor fogadhatóak el, ha a termékek maguk megfelelnek a szabadalmazhatóság feltételeinek, és nincs más olyan információ a szabadalmi leírásban, amely alapján a bejelentő megfelelően meg tudja határozni a terméket annak szerkezetével, összetételével vagy más mérhető tulajdonságával. Az ún. „omnibus” igénypontokkal kapcsolatban pedig kinyilvánította, hogy azok ellentétesek a Végrehajtási szabályzat 29. szabályának (6) bekezdésével, amely szerint a szabadalmi igénypontokban, hacsak az feltétlenül nem szükséges, a találmány műszaki jellemzőinek tekintetében nem lehet hivatkozni a leírásra és a rajzokra. Különösen nem szerepelhetnek olyan hivatkozások, mint pl. „amint az a leírás ... részében van”. Későbbiekben az a követelmény, hogy egy eljárással jellemzett termékigénypont csak akkor fogadható el, ha a termék nem jellemezhető mással, mint az előállítási eljárásával, több döntésben is megerősítésre került (T320/87, TI30/90, T487/89, T552/91). Például a T320/87 számú döntésben a Tanács elfogadta a „product by process” igénypontokat olyan, nem fajtának tekinthető hibrid vetőmagokra és növényekre vonatkozóan, amelyeket nem lehetett jellemezni fiziológiai vagy morfológiai tulajdonságaikkal. A természetben található, pl. növényi, állati eredetű termékek izolálásával kapott, nem egységes vagy ismeretlen szerkezetű hatóanyagok szabadalmi oltalommal történő védelmére is jól alkalmazhatók az ilyen igénypontok. A találmány feltárása Amennyiben a találmány tárgya kémiai vegyület, akkor az általában a szerkezetével, a kémiai képletével, illetve az annak megfelelő névvel jellemezhető egyértelműen, világosan és tömören. Ha egy termék nehezen jellemezhető a szerkezetével, akkor egy eljárás termékeként - vagy kivételesen - paramétereivel is jellemezhető. Ha a termék jellemzésére az előállítási eljárást használják, akkor az eljárást a leírásban megfelelően fel kell tárni
