Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 5. szám - Tanulmányok. Dr. Kovács Krisztina: Biodiverzitás, genetikai források, hagyományos tudás és szellemi tulajdon
Iparjogvédelmi es Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 107. évfolyam 5. szám 2002. október TANULMÁNYOK DR. KOVÁCS KRISZTINA Biodiverzitás, genetikai források, hagyományos tudás és szellemi tulajdon* „Először azt hittem, ez valami vicc. Hogy találhatott fel valamit, amit a mexikóiak évszázadok óta termesztenek?” De nem volt vicc. A mexikói gazdálkodóktól több éve szállító egyesült államokbeli babimportőr társaság elnökének szabadalombitorlási perrel, költséges vámhatósági intézkedésekkel és a komplikációktól visszahőkölő számos üzletfele elvesztésével kellett szembenéznie. Ezzel egy időben a mexikói gazdálkodókat — a döbbenetén túl — exportbevételeik mintegy 90%-os csökkenése sújtotta. A háttérben álló szellemi tulajdonjogok jogosultja, egy kisebb amerikai vetőmaggyártó cég tulajdonosa egy zacskó Mexikóban vásárolt babvetőmag alapján „fejlesztette ki” az Enola nevű babfajtát. A magokat hazavitte, kiválasztotta közülük a sárga színűeket, elvetette őket, és két éven át a termésből nyert magokat újra szelektálta és elvetette. 1999-ben amerikai szabadalmat, valamint növényfajta-oltalmat kapott az így „egyneművé és állandóvá” vált, sajátos sárga árnyalatú magokkal jellemzett babfajtára, ami a bejelentésben foglaltak szerint „leginkább az Azufrado fajtába tartozó egyik gazdálkodói fajtára hasonlít”. Oly mértékben, hogy az Enola-ügy a szabadalmat az Amerikai Szabadalmi és Védjegy Hivatal előtt megtámadó Trópusi Mezőgazdaság Nemzetközi Központja (CIAT), a mexikói kormány, a huszonkétezer mexikói gazdálkodót tömörítő Rio Fuerte Mezőgazdasági Egyesület, az esetről felháborodottan tudósitó kanadai Nemzetközi Vidékfejlesztési Alapítvány (RÁFI), valamint az általa mozgósított ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint is a biokalózkodás klasszikus esetének tekinthető. A szabadalom megsemmisítésére irányuló kérelem szerint az Enola nem új és nem alapul feltalálói tevékenységen; a felhasznált genetikai forrás a CIAT génbankjában őrzött anyaggal azonos, és mint ilyen, nem szabadalmazható; a sárga babot jogellenesen használták fel, megsértve Mexikónak a genetikai forrásai feletti szuverén jogait - mindezek miatt a szabadalom szakmailag és erkölcsileg elfogadhatatlan. A RÁFI kommentárja szerint az Enola-eset példája jól illusztrálja az élet szabadalmazásában rejlő veszélyeket, továbbá azt, hogy a kizárólagos jogot adó szabadalmak révén lehetővé válik a mezőgazdasági import meggátlása, a harmadik világbeli gazdálkodók exportpiacainak romba döntése, valamint alapvető * A Magyar Szabadalmi Hivatal felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamára készített szakdolgozat szerkesztett változata. élelmiszeripari termékek és évezredek kulturális örökségét megtestesítő szent gyógynövények jogtalan elsajátítása.1 A genetikai források és a hozzájuk kötődő hagyományos tudás megőrzése, a velük való gazdálkodás és a felhasználásukkal, valamint a felhasználásukból eredő hasznok megosztásával kapcsolatos kérdések világszerte számos vita középpontjában állnak olyan különböző szakterületeken, mint az élelmezésügy és mezőgazdaság, a környezetvédelem, innováció, biotechnológia, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés, kultúrpolitika és emberi jogok. A modem biotechnológia térhódításával a genetikai források rohamosan növekvő gazdasági, tudományos és kereskedelmi értékre tettek szert a felhasználók széles köre számára, és a genetikai forrásokhoz társított hagyományos tudás napról napra több figyelmet vonz. Egyre több fórumon jelentkezik az igény annak vizsgálatára, hogy a szellemi tulajdon védelméről szóló jogszabályok és a kialakult gyakorlat hogyan függenek össze a fenti kérdésekkel. Rendszerint heves vitákba torkollanak például az olyan felvetések, hogy kit illetnek meg valamely, a genetikai forrásokhoz való hozzáférésen alapuló találmányhoz fűződő jogok, vagy hogy köteles-e a bejelentő a szabadalmi iratokban megjelölni a genetikai forrás eredetét, és milyen következménnyel járjon, ha ezt nem teszi meg. Nem ritka a szellemi tulajdon évszázados rendszerének mai működését drasztikusan bíráló vélemény, sőt egyes esetekben a szellemi tulajdonjogok létjogosultságának megkérdőjelezése. Ez az írás kísérlet arra, hogy betekintést nyújtson a címben jelzett összefüggések rendszerébe, és rövid összefoglalást adjon a szellemi tulajdon folyamatosan körvonalazódó új, globálisnak nevezett kérdéseiről. Biodiverzitás A biológiai sokféleség (biodiverzitás) a Földön lévő, évmilliárdos fejlődés során kialakult életformák változatosságát jelenti, ideértve a fajok közötti és a fajokon belüli sokféleséget, valamint a szárazföldi, tengeri és más ökológiai rendszereket és maguknak az ökológiai rendszereknek a sokféleségét (sivatagokban, erdőkben, hegyekben, tavakban, folyókban és termőföldeken). Minden ökológiai rendszerben 1 RÁFI, 15 January 2000; 5 January 2001.
