Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 4. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
102 Dr. Palágyi Tivadar A parlament által javasolt módosítás szerint az SPC oltalmi ideje 2004. január 1 -jétől kezdve az alábbiak szerint változik:- 2004-ben hat hónappal;- minden következő naptári évben további hat hónappal, amíg az oltalmi idő összhangba nem jut az európai szabályozással. 21. Saint Vincent Saint Vincent (Saint Vincent & the Granadines; országkódja: VC) 2002. május 6-án letétbe helyezte a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez való csatlakozás okmányát. Ennek megfelelően ez az egyezmény 2002. augusztus 6-án vált erre az államra nézve hatályossá, vagyis Saint Vincentet ettől az időponttól kezdve meg lehet jelölni és ki lehet választani nemzetközi bejelentésekben. 22. Salvador 2002. április 19-én a Salvadori Szellemi Tulajdon Hivatal bejelentette, hogy hatályba lépett a Tajvan és a Salvador közötti megállapodás a szellemi tulajdonjogok kölcsönös oltalmáról. Ennek alapján 2002. március 1-jétől kezdve a két állam természetes vagy jogi személyei elsőbbségi jogot alapozhatnak a saját területükön benyújtott szabadalmi, használati minta, ipari minta vagy védjegybejelentéseikre, ha a másik országban megfelelő bejelentést nyújtanak be. Az így igényelt elsőbbség nem lehet korábbi 2002. március 1-jénél. 23. Svájc 2002. július 1-jén új mintatörvény lépett életbe, amely a régi törvényhez viszonyítva az alábbi főbb változásokat vezette be. A korábbi törvény szerint az alkalmazott által létrehozott minta a szerző tulajdona volt, míg az új törvény szerint a minta külön szerződéses szabályozás nélkül is a munkaadó tulajdonát képezi. A lajstromozott mintát közzéteszik. Ebből kifolyólag a mintát jól reprodukálható alakban kell benyújtani. így egyúttal lehetővé válik a lajstromozott minták kutatása. A korábbi törvény szerint a titkosság megőrzése céljából lehetőség volt a mintának lezárt alakban való benyújtására. Az új törvény lehetővé teszi a minta közzétételének 30 hónappal történő elhalasztását. A közzététel bevezetése következtében az új törvény nem teszi lehetővé háromdimenziós tárgyak mintaként való lajstromozását. Ugyanakkor a minta benyújtása helyett lehetőség van legfeljebb 100 szóból álló leírás benyújtására. Az új törvény egyéves türelmi időt vezet be, vagyis ha a mintát a szerző publikálja, ez egy éven belül nem újdonságrontó, és így a szerző vagy jogutóda a publikálást követő 12 hónapon belül hatályos mintabejelentést nyújthat be. Hasonlóan a szabadalmi törvényben foglalt rendelkezéshez, bevezették az előhasználati jogot, vagyis egy jóhiszemű harmadik fél tovább használhatja a mintát annak lajstromozása után is, ha a használatot már a benyújtás időpontja előtt elkezdte. Az oltalmi időt a korábbi 15 évről 25 évre hosszabbították meg, és ez a 2002. július 1-jén még hatályban levő összes mintára is vonatkozik. A hosszabbítási illeték befizetése mellett ennek előfeltétele, hogy a szerző reprodukálható másolatokat nyújtson be a mintáról. 24. Szabadalmi Jogi Szerződés 2002. május 6-tól 10-ig a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) genfi székházában szakértői megbeszéléseket folytattak a tervezett Szabadalmi Jogi Szerződésről. E megbeszélések során komoly nézetkülönbségek mutatkoztak az üzleti módszerekre vonatkozó amerikai és európai elképzelések között. Korábban a nézetkülönbségeket alapvetően az okozta, hogy az Amerikai Egyesült Államok nem volt hajlandó áttérni a feltalálói elvről a bejelentői elvre, de ezt a kérdést az amerikai delegáció kérésére félretették, mert az amerikaiak először saját országukon belül szándékoznak a kérdést rendezni. Az Amerikai Szabadalmi és Védjegyhivatal igazgatója, James Rogan 2002. március 26-án Genfben kijelentette, hogy az Egyesült Államok hajlandó rugalmasságot mutatni ezen a területen, bár úgy gondolja, hogy a feltalálói rendszer előnyben részesíti az eredeti találékonyságot. A májusi összejövetelen a tervezetnek a szabadalmazhatóság feltételeire vonatkozó 12. szakaszával kapcsolatban jelentkeztek véleményeltérések. Az Egyesült Államok javaslata szerint az oltalmazható találmányok körét ki kell terjeszteni „a tevékenység minden területén az ember által előállított és használt termékekre és eljárásokra”. Az Európai Unió ezt a meghatározást „a technológia minden területére” kívánta korlátozni. Ez a nézetkülönbség alapvető, minthogy az Európai Unió tagállamaiban a szabadalmazható termék vagy eljárás bizonyos fokú műszaki újítást kíván, és ez a meghatározás kizáija az üzleti módszereket és az egyéb „tisztán szellemi” tárgyakat. Különbségek jelentkeztek a tervezettel kapcsolatban Brazília és a Dominikai Köztársaság javaslatai miatt is. Ez a két ország ugyanis olyan szövegezést kívánt beiktatni, amely szerint a szerződő államokat semmi nem korlátozhatja abban, hogy a közegészségügy és a környezetvédelem érdekében fontosnak ítélt rendszabályokat foganatosítsanak. Ez az óhaj egyébként a 2001 novemberében Dohában a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) miniszteri konferenciáján arról tett nyilatkozatot tükrözi, mely szerint a WTO tagállamait a TRIPS-egyezmény nem gátolja és nem is gátolhatja abban, hogy közegészségügyi rendszabályokat léptessenek életbe. Ezzel a nyilatkozattal a fejlődő államok azon aggályukat kívánták kifejezésre juttatni, hogy a szabadalmak gátolhatják a kormányokat abban, hogy fontos gyógyszerekhez elfogadható áron jussanak hozzá. Az Egyesült Államok, amely kezdetben harcolt a TRIPS-egyezménnyel kapcsolatos nyilatkozat ellen, szintén ellenezte a Brazília és a Dominikai Köztársaság által javasolt módosítást, és hasonló nézeten volt például Németország és Japán is. E nehézségek ellenére a konferencián számos kérdésben közös nevezőre jutottak. így egyetértés volt az egyez
