Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 4. szám - Évfordulónaptár
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 107. évfolyam 4. 2002. augusztus ÉVFORDULÓNAPTÁR 220 éves a Budapesti Műszaki Egyetem A magyarországi mérnökképzésben mérföldkő volt 1782. augusztus 30-a, amikor II. József megalapította a budai/pesti egyetem keretében működő Mérnöki Intézetet (Institum Geometricim), az első mérnökképző intézményt Európában. Az iskola 1782. november 1-jén nyilt meg, majd 1856-ban egyesült a József Ipartanodával és önálló intézményként működött tovább. Akkor rendelet írta elő, hogy nyilvános mérnöki állásban csak olyan személyt lehet alkalmazni, aki elméleti és gyakorlati matematikából az egyetemen vizsgát tett, és erről bizonyítványt szerzett. Az intézet - amely a mai Budapesti Műszaki Egyetem elődje volt - 1850-ig működött. (Az egyetem 2000 óta Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem néven működik.) 185 éve született Irinyi János (Nagyiéta, 1817. 05. 17. - Vértes, 1895. 12. 17.) vegyész Sokat buzgólkodott a tudományok népszerűsitése érdekében, a kor modem vegytanának terjesztője és magyarországi meghonosítója, a Királyi Magyar Természettudományi Társulat egyik alapító tagja és munkatársa volt. A szabadságharc idején a nagyváradi lőporgyárat vezette, ezért később néhány hónapig börtönben ült. A közhiedelemmel ellentétben nem ő a gyufa feltalálója, csak a „zajongás nélküli” gyufa, a kisebb-nagyobb robbanás nélkül, veszélytelenül használható biztonsági gyújtó kidolgozása fűződött a nevéhez. 1839-ben Pestre költözve maga is gyufagyárat alapított, de - anyagi okok miatt — három év múlva be kellett zárnia. 130 éve született Richter Gedeon (Ecséd, 1872. 09. 23. - Budapest, 1944. 12.) gyógyszergyáros, vegyész Külföldi tanulmányútjáról hazatérve, 1901-ben Budapesten megvásárolta a Sas Gyógyszergyárat, ahol a gyógyszerek magyarországi iparszerű előállítására laboratóriumot rendezett be, s Magyarországon elsőként kezdte meg - főként állati szervekből készült - organoterápiás készítmények előállítását. Ebből fejlesztette ki, s 1907-ben Kőbányán megalapította a róla elnevezett gyógyszergyárat. Kiváló, külföldön is elismert gyógyszereket kísérletezett ki és gyártott. Londonban és Bukarestben leányvállalatot szervezett, 34 államban bizományi raktárt létesített. A faji üldözés erősödésével előbb kitiltották gyárából, majd egy időre újból visszaengedték. A fasizmus áldozata lett, halálának pontos időpontja bizonytalan. 80 éve halt meg Bánki Donát (Bakonybánk, 1859. 06. 06.— Budapest, 1922. 08. 01.) gépészmérnök, akadémikus, feltaláló 1882-99 között a Ganz Vasöntő és Gépgyár konstruktőre, majd főmérnöke. Ő tervezte a pesti Duna-parti gabonaelevátort, a Mechwart-féle forgóekét, vasúti váltókat, fordítókorongokat, tetőszerkezeteket, turbinákat. Csonka Jánossal együtt készítette el a magyar motoripar első versenyképes termékét, a Bánki-Csonka-motort, amelynek legjelentősebb újítása az 1893-ban szabadalmaztatott porlasztó (karburátor). 1894-ben Dieselt megelőzve megszerkesztette az első nagy kompressziójú, kis fogyasztású motort. Nagy hatásfokú, olcsó vízturbináját 1917-ben alkotta, új utakat nyitva a törpe vízművek fejlesztésében. Életpályáját többször feldolgozták, iskolákat, utcát, kitüntetéseket neveztek el róla. Szobra a Műegyetem aulájában áll. 1984-ben szülőfalujában Bánki-emlékparkot avattak fel. 75 éve született Oláh György (George Oláh) (Budapest, 1927. 05. 22.) magyar származású Nobel-díjas amerikai kémikus, a Corvin-lánc kitüntetettje 1949-ben a Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karán szerzett diplomát. Kutatóként már az ötvenes évek elején eredményesen kísérletezett szerves fluorvegyületekkel. 1954-től 1956-ig a Magyar Tudományos Akadémia Vegytani Intézetének igazgató-helyettese volt. 1957- ben elhagyta Magyarországot. Előbb Kanadába ment, majd az Egyesült Államokban telepedett le. Amerikai állampolgárságot szerzett és kutatóként kezdett dolgozni a Dow Chemical Company-nál. 1965-ben az Ohio állambeli Cleveland egyetemének tanára lett, majd a dél-kaliforniai egyetemre került, ahol 1977 óta végez kutatómunkát. 1991-től a Loker Szénhidrogén Kutató Intézet igazgatója. Tudományos munkásságával újabb nagy lehetőségeket tárt fel a vegyipar előtt, többek között szénhidrogén-alapú új anyagok, vagy komponensek előállításában. Bebizonyította, hogy a szénhidrogén-molekulák egyes fajtái stabilak és hosszú életűek lehetnek. Az 1994. évi kémiai Nobel-díjat egyedül kapta, a hivatalos indoklás szerint „a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozásában elért eredményeinek elismeréseként”. 2001-ben a Pécsi Tudományegyetem díszdoktorává avatták. 2001-ben megkapta a Corvin-lánc kitüntetést.
