Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)

2002 / 4. szám - Évfordulónaptár

Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 107. évfolyam 4. 2002. augusztus ÉVFORDULÓNAPTÁR 220 éves a Budapesti Műszaki Egyetem A magyarországi mérnökképzésben mérföldkő volt 1782. augusztus 30-a, amikor II. József megalapította a budai/pesti egyetem keretében működő Mérnöki Intézetet (Institum Geometricim), az első mérnökképző intézményt Európában. Az iskola 1782. november 1-jén nyilt meg, majd 1856-ban egyesült a József Ipartanodával és önálló intézményként mű­ködött tovább. Akkor rendelet írta elő, hogy nyilvános mér­nöki állásban csak olyan személyt lehet alkalmazni, aki el­méleti és gyakorlati matematikából az egyetemen vizsgát tett, és erről bizonyítványt szerzett. Az intézet - amely a mai Budapesti Műszaki Egyetem elődje volt - 1850-ig műkö­dött. (Az egyetem 2000 óta Budapesti Műszaki és Gazdaság­­tudományi Egyetem néven működik.) 185 éve született Irinyi János (Nagyiéta, 1817. 05. 17. - Vértes, 1895. 12. 17.) vegyész Sokat buzgólkodott a tudományok népszerűsitése érde­kében, a kor modem vegytanának terjesztője és magyar­­országi meghonosítója, a Királyi Magyar Természettudo­mányi Társulat egyik alapító tagja és munkatársa volt. A szabadságharc idején a nagyváradi lőporgyárat vezette, ezért később néhány hónapig börtönben ült. A közhiede­lemmel ellentétben nem ő a gyufa feltalálója, csak a „za­jongás nélküli” gyufa, a kisebb-nagyobb robbanás nélkül, veszélytelenül használható biztonsági gyújtó kidolgozása fűződött a nevéhez. 1839-ben Pestre költözve maga is gyufagyárat alapított, de - anyagi okok miatt — három év múlva be kellett zárnia. 130 éve született Richter Gedeon (Ecséd, 1872. 09. 23. - Budapest, 1944. 12.) gyógyszergyáros, ve­gyész Külföldi tanulmányútjáról haza­térve, 1901-ben Budapesten meg­vásárolta a Sas Gyógyszergyárat, ahol a gyógyszerek magyarországi iparszerű előállítására laboratóri­umot rendezett be, s Magyaror­szágon elsőként kezdte meg - fő­ként állati szervekből készült - organoterápiás készítmé­nyek előállítását. Ebből fejlesztette ki, s 1907-ben Kőbá­nyán megalapította a róla elnevezett gyógyszergyárat. Ki­váló, külföldön is elismert gyógyszereket kísérletezett ki és gyártott. Londonban és Bukarestben leányvállalatot szervezett, 34 államban bizományi raktárt létesített. A faji üldözés erősödésével előbb kitiltották gyárából, majd egy időre újból visszaengedték. A fasizmus áldozata lett, halá­lának pontos időpontja bizonytalan. 80 éve halt meg Bánki Donát (Bakonybánk, 1859. 06. 06.— Budapest, 1922. 08. 01.) gépészmérnök, akadémikus, fel­találó 1882-99 között a Ganz Vasöntő és Gépgyár konstruk­tőre, majd főmérnöke. Ő tervezte a pesti Duna-parti gabo­naelevátort, a Mechwart-féle forgóekét, vasúti váltókat, fordítókorongokat, tetőszerkezeteket, turbinákat. Csonka Jánossal együtt készítette el a magyar motoripar első ver­senyképes termékét, a Bánki-Csonka-motort, amelynek legjelentősebb újítása az 1893-ban szabadalmaztatott por­lasztó (karburátor). 1894-ben Dieselt megelőzve megszer­kesztette az első nagy kompressziójú, kis fogyasztású mo­tort. Nagy hatásfokú, olcsó vízturbináját 1917-ben alkotta, új utakat nyitva a törpe vízművek fejlesztésében. Életpályá­ját többször feldolgozták, iskolákat, utcát, kitüntetéseket ne­veztek el róla. Szobra a Műegyetem aulájában áll. 1984-ben szülőfalujában Bánki-emlékparkot avattak fel. 75 éve született Oláh György (George Oláh) (Budapest, 1927. 05. 22.) ma­gyar származású Nobel-díjas ameri­kai kémikus, a Cor­­vin-lánc kitünte­tettje 1949-ben a Bu­dapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karán szer­zett diplomát. Kutatóként már az ötvenes évek elején eredményesen kísérletezett szerves fluorvegyületekkel. 1954-től 1956-ig a Magyar Tudományos Akadémia Vegytani Intézetének igazgató-helyettese volt. 1957- ben elhagyta Magyarországot. Előbb Kanadába ment, majd az Egyesült Államokban telepedett le. Amerikai ál­lampolgárságot szerzett és kutatóként kezdett dolgozni a Dow Chemical Company-nál. 1965-ben az Ohio állam­beli Cleveland egyetemének tanára lett, majd a dél-kali­forniai egyetemre került, ahol 1977 óta végez kutató­munkát. 1991-től a Loker Szénhidrogén Kutató Intézet igazgatója. Tudományos munkásságával újabb nagy le­hetőségeket tárt fel a vegyipar előtt, többek között szén­hidrogén-alapú új anyagok, vagy komponensek előállí­tásában. Bebizonyította, hogy a szénhidrogén-moleku­lák egyes fajtái stabilak és hosszú életűek lehetnek. Az 1994. évi kémiai Nobel-díjat egyedül kapta, a hivatalos indoklás szerint „a pozitív töltésű szénhidrogének tanul­mányozásában elért eredményeinek elismeréseként”. 2001-ben a Pécsi Tudományegyetem díszdoktorává avatták. 2001-ben megkapta a Corvin-lánc kitüntetést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom