Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 4. szám - Hírek, események. Tidrenczel Béla: A Magyar Szabadalmi Hivatal nemzetközi tevékenységének főbb jellemzői 2002 első felében
70 Tidrcnczcl Bela szág kifejtette, hogy ragaszkodik az ipari alkalmazhatóság követelményének fenntartásához, szükséges a technikai jellemző, és összhangot kell teremteni a TRIPS-egyezménnyel. Az USA küldöttsége viszont támogatta a szabadalom legszélesebb területen való megszerzésének lehetőségét, és kifejezte meggyőződését, mely szerint nem szükséges megkövetelni a technikai jellemző meglétét. Az EU-t támogatásáról biztosította Japán, Kína, Dél-Korea, a dél-amerikai országok, Ausztrália és az afrikai országok. A kérdés végleges megoldása még várat magára. Az ülés ez év novemberében további rendelkezések megvitatásával folytatja munkáját. A WIPO Védjegy, Ipari Minta és Földrajzi Árujelző Állandó Bizottság (SCT) 2. rendkívüli ülése és az SCT munkabizottság 8. ülése, Genf, május 21-24. és május 27-31. A 2001. évi közgyűlés határozata szerint a WIPO második doménnév-eljárására vonatkozó végleges jelentést két rendkívüli ülés keretében az SCT elé kell terjeszteni. A 2001. decemberi első ülés után a mostani második ülésen 75 ország és 31 nemzetközi szervezet vett részt, hivatalunk jogi szakértői szinten. A napirend a WIPO második doménnév-eljárására vonatkozó jelentése egyes fejezeteihez igazodott, így szó esett a nemzetközi szabadnevek, a nemzetközi szervezetek nevei, a személynevek, a földrajzi árujelzők, továbbá a kereskedelmi nevek védelméről a rosszhiszemű doménnév regisztrálókkal szemben. Az egyes megvizsgált kérdésekkel kapcsolatos főbb megállapítások: — Gyógyszerkészítményekben található hatóanyagok nemzetközi szabadnevei („INNs”) Az ülés megállapította, hogy több küldöttség támogatja a szabadnevek védelmét a doménnév rendszerben. Egyelőre nem szükséges külön intézkedéseket hozni, de a Nemzetközi Iroda a WHO-val együtt továbbra is megfigyelést folytat a témában. — Kereskedelmi nevek Számos küldöttségnek az első ülésen kifejtett álláspontja szerint az UDRP („ Uniform Domain Name Dispute Resolution Policy”) hatályát nem indokolt kiterjeszteni a kereskedelmi nevekre. A mostani ülésen ebben a kérdésben az álláspontok továbbra is megoszlottak: egyes országok a kereskedelmi neveket a védjegyekhez hasonlóan kezelnék, mások az UDRP kiterjesztését nem fogadják el. — Nemzetközi kormányközi szervezetek nevei Az ülésen több szervezet (pl. ENSZ, Nemzetközi Vöröskereszt, OECD) írásos anyaga szerint a rosszhiszemű doménbejegyzések ezeknek a szervezeteknek számos komoly problémát okoznak. Az ülés résztvevői javasolták az UDRP kiterjesztését a nemzetközi kormányközi szervezetek által benyújtott megkeresésekre. Az USA küldöttsége ettől az állásponttól kifejezetten elhatárolta magát. — Országnevek Az ülés értékelte a WIPO ilyen tárgyú kérdőívére adott válaszokat. Megállapítható volt, hogy az országok nagy része szorgalmazza az országnevek védelmének a doménnév rendszerébe való bevezetését. Az ülésen foglalkoztak az országok nevének azonosításával, az alkalmazandó nyelv kérdésével, a védelem terjedelmével és megoldásának lehetőségével. — Földrajzi árujelzők Az országok által kifejtett véleményekben eltérések mutatkoztak, elnapolták az időszerű határozat meghozatalát; a földrajzi árujelzők kérdését az SCT és a SCIT együtt vizsgálja majd meg. Az SCT 8. ülésének főbb eredményei A 77 ország, kormányközi szervezet és az EK küldöttei között hivatalunkat osztályvezetői szintű küldöttség képviselte. Az ülésszak a védjegyjogi szerződés módosításaival foglalkozott. A lehetséges módosításokról készült WlPO-javaslat tervezetének megvizsgálása során az Állandó Bizottság a szövegtervezet 8., 13bis és tér cikkeit tárgyalta részletesen. Fontos új rendelkezés az elektronikus úton történő védjegybejelentések elfogadása és a velük kapcsolatos technikai szabályok kimunkálása. A szerződő országok számára bizonyos idő elteltével lehetőség nyílik a bejelentések csak ilyen módon történő fogadására, és a papírhordozón érkező bejelentések elutasítására. Ez a javaslat a fejlődő országok részéről nem talált egyértelmű támogatásra, kérték a WIPO anyagi támogatását is számítástechnikai rendszereik kifejlesztéséhez. Az anyagi jogi jogharmonizáció lehetőségei témakörében készült WIPO anyagban felvázoltakkal kapcsolatos főbb területek: a védjegy meghatározása, az oltalomban részesíthető megjelölések köre, a bejelentett megjelölésekkel kapcsolatos ügyintézés, vizsgálati szempontok, feltétlen kizáró okok, korábbi jogokkal való ütközés, a védjegyoltalomból eredő jogosultságok, a törlés és a használat követelményei. A Titkárság kérdőívet készít és elküldi a tagállamok képviselőinek, majd a beérkező válaszok függvényében dönt a munka folytatásáról. Az ülésen külön foglalkoztak a földrajzi megjelölések témakörével. Hasznos és részletes vita után csak nehezen született konszenzus a tagállamok képviselői között. Ennek fő oka, hogy a dohai eredményeket féltő, a földrajzi megjelölések oltalmának a WTO-n belüli tárgyalását szorgalmazó csoport (Svájc és az EK) az SCT munkáját csak a megkezdett témakörben (pl. fogalom-meghatározás, területi elv, földrajzi megjelölések oltalma külföldön) kívánta folytatni, a másik csoport pedig (USA, Ausztrália, Argentína) a titkársági listán szereplő minden felvetést szerepeltetni akart az SCT következő ülésének napirendjén. Kompromisszumos megoldásként a WIPO Titkársága a következő ülésre újabb két tanulmányt készít. WlPO-szeminárium a Nizzai Megállapodás szerinti osztályozásról és a munkacsoport ülése a Nizzai Megállapodásról, Genf január 25. és április 8-12. A Nizzai Megállapodás szerinti nemzetközi osztályozás 8. kiadásának alkalmából rendezett szemináriumon 17 ország elsősorban védjegy irodáktól érkezett munkatársai vettek részt, hivatalunk szakértői szinten. A történeti áttekintés után ismertették a megállapodás tagállamainak névsorát (68 ország), továbbá a Nizzai Megállapodás szerinti osztályozást használó országokat, szervezeteket. A
