Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 4. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
66 Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből A megállapítás jogi indoka A kutatás alapján keletkező, iparjogvédelmi oltalomban részesíthető műszaki megoldások kidolgozására az SZBK feltételes kötelezettséget vállalt. Vagyis, ha ilyen létrejön a kutatási tevékenység alapján, azt leírja és átadja a megrendelőnek. Ha azonban fel is tesszük, hogy a kutatás alapján nem keletkezik valamely nevesített jogi oltalomban részesülő iparjogvédelmi (műszaki) alkotás — ezt ugyanis a kutatási-fejlesztési szerződés megkötésekor soha nem lehet pontosan előre látni - a TSA 6.3., 8. és 11.1. pontja szerinti írásművek elkészítésére vállalt kötelezettség szerzői jogi védelemre alkalmas művek megalkotására vállalt kötelezettséget jelent. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény13 (Szjt.) 1. § (1) bekezdése ugyanis kimondja: „Ezatörvény védi az irodalmi, tudományos (...) alkotásokat.” A (2) bekezdésnek az esetre vonatkozó szövegrésze szerint: „Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e — az irodalom, a tudomány (...) minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen: a) az irodalmi (pl.... szakirodalmi, tudományos, ...) mű.” A szerzői jogi védelem feltételéről a törvény kimondja: „A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.” Az idézett rendelkezésekből következik, hogy a TSA alapján készítendő leírások (TSA 6.3. pont), jelentések, jegyzőkönyvek (TSA 8. pont) legalábbis részben szakirodalmi, de valószínűen - ha kutatási-fejlesztési eredményt írnak le — tudományos műveknek minősülnek. „A szerzői jogi védelem fennállásának másik pozitív feltétele, hogy az alkotás, mint a szellemi tevékenység eredménye, egyéni-eredeti jelleggel bírjon. (...) Összességében azt lehet mondani, hogy az egyéni eredeti jelleg megállapíthatóságának minimálisan az a feltétele, hogy a mű ne legyen más mű szolgai másolása.”14 A szolgai másolás a TSA körülményeire, a kutatási feladat szerződésben körülírt egyediségére, az írásműveknek az elvégzett kutatási tevékenységhez kapcsolódására tekintettel kizárt. Válasz a 2, 3, 6, 7. és a 8. kérdésre (a válaszok egymással összefüggenek) Ad2, 3, 6, 7, 8.: A TSA szerint elkészítendő szerzői művek (6.3. és 8. pont) és a megalkotandó egyéb szellemi, a szerződés 1.1. pontja hatálya („technológia”) alá tartozó alkotások elkészítésére és a keletkező szellemi alkotásokra vo13 A magyar szerzői jogi törvényre hivatkozás nem téves. A megbízás szerint az a kérdés, hogy a kutatás végzésének helyén minősülnek-e szellemi alkotásoknak a TSA alapján keletkező kutatási-tevékenységi eredmények. Ezt - a szerződésre kikötött Egyesült Királyság jogával szemben - csak a védelem helyének joga (ez esetben a Magyar Köztársaság joga) alapján lehet eldönteni az alkalamzandó nemzetközi magánjogi és egyezményes rendelkezések alapján; Nmjtvr. 2. §, 1975. évi 4. tvr. 5. Cikk 1. és 2. bekezdés 14 A szerzői jogi törvény magyarázata, KJK-Kcrszöv, 2000, Bp., szerk. Gyertyánfy Péter, 25, 26. o. natkozó vagyoni jogok megrendelőre történő átszállására vonatkozó kötelezettségek az SZBK szerződés szerinti fő kötelezettségei közé tartoznak. Ad 3. : A kutatás alapján keletkező szellemi alkotásokra vonatkozó vagyoni jogok megrendelőre történő átszállására vonatkozó kötelezettségeket előíró rendelkezések a szerződés lényeges, nélkülözhetetlen tartalmi elemeit jelentik, amelyek nélkül a szerződést a felek meg sem kötötték volna. Ad 6.: A szerződés 9.1—9.4., különösen 9.2. és 11. pontja értelmezése alapján megállapítható, a TSA alapján végzett kutatási-fejlesztési tevékenység során keletkezett bármely szerzői vagy iparjogvédelmi szellemi alkotásra vonatkozó kizárólagos vagyoni jogok a megrendelőt illetik. Ad 7.: A szerződés 9.5. pontja értelmezése alapján megállapítható, hogy a kutatási tevékenységgel összefüggő bármely szakirodalmi közlemény, tehát szerzői mű nyilvánosságra hozatalával összefüggő jogok tekintetében a megrendelő megtilthatja, vagy késleltetheti a szakirodalmi közlemények nyilvánosságra hozatalát. E rendelkezés tulajdonképpen a szerzői műre vonatkozó vagyoni jogok megrendelő javára történő fenntartását foglalja magában, másképpen fogalmazva, e jogokkal az alkotók csak akkor rendelkeznek, ha a megrendelő ehhez hozzájárul. Ad 8.: A szerződés szerint fizetendő díj (5.1-5.4. pont) magában foglalja részben az elvégzendő kutatási tevékenység, részben a kutatás alapján keletkező szellemi alkotások, jelesül: szerzői művek, adatbázisok, valamint iparjogvédelmi alkotások (minden eredmény, amely a „technológia” fogalmába tartozik) kizárólagos vagyoni jogai megszerzése, azaz a szerződés szerinti jogátszállás fejében fizetendő ellenértéket. A tevékenységi és jogátruházási ellenértékrész tehát a szerződés alapján nem válik el. Az előző bekezdés szerinti ellenértéktől elkülönül a royalty (12. pont), amelyet csak feltételesen, jogi oltalomszerzés, létező (megkötött) hasznosítási/jogátruházási szerződés, és abból a megrendelőhöz befolyt ellenérték megléte esetén köteles fizetni a megrendelő. A megállapítás indokai (összefiiggések a TSA tevékenységi és jogátszállási rendelkezései között)- A szerződés előzményei közül az első három kijelenti, hogy a megrendelő társaság kizárólagos tulajdonosa (Vitality Biotechnologies Inc., a TSA-ban Inc.) a szerződés értelmében vett, a szerződés megkötéséig kifejlesztett „technológia” kizárólagos jogtulajdonosa, és a megrendelő társaság, az Inc. számára végez személyesen vagy közreműködő útján K+F tevékenységet. A megrendelői oldal tulajdonosi szerkezetéből, és az Inc. jogtulajdonosi minőségére való utalásból nyilvánvaló, hogy a TSA szerinti kutatás célja, hogy az Inc. a szerződés szerint fejlesztendő technológiára nézve is jogtulajdonos legyen.- Az SZBK 4. pont szerinti, kutatási tevékenység végzésére, valamint e tevékenység személyi és dologi feltételeinek biztosítására, továbbá a megrendelő ellenőrzési joga, továbbá a kutatáshoz szükséges speciális berendezésekre vonatkozó tulajdonjoga gyakorlásának biztosítására vonatkozó kötelezettségei szerves összefüggésben állnak a következő, a jogátszállásra vonatkozó rendelkezésekkel:
