Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 4. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
64 Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből nyilvánosságra hozatalával összefüggő jogok tekintetében a megrendelő megtilthatja, vagy késleltetheti a szakirodalmi közlemények nyilvánosságra hozatalát. E rendelkezés tulajdonképpen a szerzői műre vonatkozó vagyoni jogok megrendelő javára történő fenntartását foglalja magában, másképpen fogalmazva, e jogokkal az alkotók csak akkor rendelkezhetnek, ha a megrendelő ehhez hozzájárul. Ad8.: A szerződés szerint fizetendő díj (5.1-5.4. pont) magában foglalja részben az elvégzendő kutatási tevékenység, részben a kutatás alapján keletkező szellemi alkotások, jelesül szerzői művek, adatbázisok, valamint iparjogvédelmi alkotások (minden eredmény, amely a „technológia” fogalmába tartozik) kizárólagos vagyoni jogai megszerzését, azaz a szerződés szerinti jogátszállás fejében fizetendő ellenértéket. A tevékenységi és jogátruházási ellenértékrész tehát a szerződés alapján nem válik el. Az előző bekezdés szerinti ellenértéktől elkülönül a royalty (12. pont), amelyet csak feltételesen, jogi oltalomszerzés, létező (megkötött) hasznosítási/jogátruházási szerződés, és abból a megrendelőhöz befolyt ellenérték megléte esetén köteles fizetni a megrendelő. II. Részletes megállapítások 1. Az SZJSZT eljárásának jogi alapja Az SZJSZT a jelen ügyben szakvéleményt adhat az Szjt. 101. § (3) bekezdése,1 valamint a Szerzői Jogi Szakértő Testület szervezetéről és működéséről szóló 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése," továbbá (3) bekezdése1 * 3 alapján, mert a megbizó által feltett kérdések tudományos/szakmai művekre vonatkozó vagyonijog-átruházás, illetve felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdéseknek minősülnek annak ellenére, hogy az eljárás alapján folytatott vizsgálatban kutatási szerződések tartalmát kell feltárni.4 2. Az eljáró tanács által vizsgált iratok- (1) Technology Services Agreement, 1999. május 25.; a továbbiakban: TSA, 25 oldal,- (2) Technológia Szolgáltatási Szerződés, 1999. május 25., amely 14 számozatlan oldalból, 11-es számozástól kezdve a 12. oldal kihagyásával a 26. oldalig terjedő számozott oldalból, ezt követő két számozatlan oldalból, valamint a szerződéshez nem tartozó két független oldalból áll, valamennyi oldal össze van fűzve;- (3) „Arabidopsis Genome Project Progress Report 5.” című 23 oldalas kutatási jelentés, és egy 36 oldalból álló függelék (megjelölt/azonosított gének listája). 1 „A Szerzői Jogi Szakértő Testület felkérésre peren kívül is adhat szakvéleményt a felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben.” „A Szerzői Jogi Szakértő Testület az Szjt. 101. § ... (3) bekezdésében megjelölt ügyekben szakértői véleményt ad ...megbízás alapján.” 3 „E rendelet alkalmazásában a felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésnek számit az Szjt.-ben szabályozott vagyoni jog gyakorlásával kapcsolatos kérdés.” A kutatási szerződések jellegzetes vonásairól a 4. pont tartalmaz megállapításokat. 3. Az iratok formai vizsgálata alapján tett megállapítások A (2)-es irat a TSA magyar fordítása, amelyet az irat címének, a szerződési pontok sorrendjének, teijedelmének összevetése és szúrópróbaszerű tartalmi szöveg-összehasonlítás alapján lehet megállapítani. A fordításból hiányzik a TSA 6.4., 6.5. és 7. pontja, valamint a 8. pont bevezető szövegrésze, kivéve az utolsó mondatot. E mondattal kezdődik a (2)-es irat 13. oldala. A magyar fordításról, hitelesnek irt jellege ellenére - a szúrópróbaszerű szöveg-összehasonlítás alapján—azt kell megállapítani, hogy megfelelő jogi szakértelem nélkül készült. így például „representation” a fordításban „képviselet”, helyesen jognyilatkozat vagy nyilatkozat [lásd TSA 2. és 3. pont, a (2)-es iratban 2. és - számozási tévedés miatt - a 2. pontot követő 1. pont a számozatlan 5. oldalon], továbbá mindvégig az „agreement” szó a fordításban „egyezmény”, helyesen szerződés vagy megállapodás, „invention” a fordításban „feltalálás”, helyesen találmány stb. A (3)-as irat a TSA alapján készített egyik kutatási jelentés. E megállapítás alapja a TSA 1.1. pontja, amely szerint a technológia fogalmába tartozik minden olyan „...ismeret, és erre alapítható jog, amely (...) Arabidopsis vonalakból származó növényi gének azonosításával (...) kapcsolatos.” A (3)-as irat címe, a címlapon található, a TSA-t azonosító szerződés-, kutatási időszak, és kutatási vezető megjelölés, valamint az irat kelte támasztja alá a jelen megállapítást. Az eljáró tanács az iratok formai vizsgálata alapján úgy döntött, hogy a megkeresésben feltett kérdésekre a TSA (1) angol, eredeti szövege, és nem annak fordítása alapján ad választ, a fordítást csak összevetés/ellenőrzés céljából veszi igénybe. Az eljáró tanács a (3)-as irat szakmai-tudományos elemzésére természettudományos (sem mikrobiológiai, sem biokémiai) szakértelemmel nem rendelkezik, ezért e ponton a vizsgálatát arra a szerzői jogi szempontra korlátozza, hogy a (3)-as irat minősülhet-e szerzői műnek. 4. Általános tartalmi megállapítások A TSA típusát tekintve izraeli honosságú megrendelő és magyar vállalkozó között létrejött kutatási szerződés. Noha a TSA 16. pontja szerint a felek jogválasztásuk alapján a szerződésre az Egyesült Királyság jogát rendelik alkalmazni, a szerződés tárgya és lényeges tartalma meghatározható a magyar joggal összhangban. Ennek indoka, hogy a szerződés alább (5. pont) elemzendő, önszabályozó módon, a felek által részletesen meghatározott tartalma visszatükrözi a magyar szabályozás szerint irányadó szerződési típusalkotó ismérveket. A magyar jogban a kutatási szerződés a Ptk.-ban szabályozott vállalkozási szerződés egyik altípusa,5 azonban diszpozitív szabály alapján a felek megállapodhatnak abban, hogy a kutató-vállalkozónak díj akkor is jár, ha a munka (kutatás) nem jár a szerződésben megcélzott eredménnyel.6 5 Ptk. XXXV. Fejezet 5. pont: A kutatási szerződés 6 Ptk. 412. § (1) Kutatási szerződés alapján a vállalkozó kutatómunka végzésére, a megrendelő pedig díj fizetésére köteles. A felek megállapodhatnak abban, hogy a díj a munka eredménytelen befejezése esetén is jár.
