Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)

2002 / 4. szám - Dr. Gál Melinda: Az igénypont egyértelműségének és terjedelmének jelentősége gyógyszeripari tárgyú találmányok oltalmazásánál

Az igénypont egyértelműségének és terjedelmének jelentősege gyógyszeripari tárgyú találmányok oltalmazásánál 21 Egyezményhez8 csatlakozott országok nemzeti bíróságai­nak döntései alapján mutatjuk be. Tekintettel arra, hogy az 1995. évi XXXIII. törvény a nemzetközi jogi - azon belül különösen az európai jogharmonizációs - kötelezettségek teljesítése jegyében született, az európai jogalkalmazási gyakorlat tanulmányozása útmutatót biztosíthat mind a be­jelentők, mind a magyar joggyakorlatot alakítók számára. 5.1. Vegyi termékek általános képletében szereplő szubsztituensek lehetséges igényponti meghatározása A hagyományos kémiai nevezéktan segítségével az egyes vegyületek teljes pontossággal leírhatók, sőt gyakorlati­lag kívánt mennyiségű, még elő sem állított vegyületek halmaza is definiálható. Természetszerűleg a bejelentő, hogy a szabadalmi oltalom biztosította kizárólagos hasz­nálatijogát minél jobban megvédje, a lehető legszélesebb oltalmi kör elérésére törekszik, ami a vegyi termékre vo­natkozó, elképzelhető legtágabb igénypontok megfogal­mazásával valósítható meg. Egy általános képlet, megfe­lelően megfogalmazott szubsztituensei és azok kombiná­ciói segítségével, akár milliónyi vegyületre is vonatkoz­hat. Hogy hol van az - a sem a bejelentő, sem a köz jogos érdekeinek sérelme nélkül - elérhető józan határ, amed­dig egy valamilyen biológiai hatást mutató új vegyület­­család oltalma terjedhet, azt minden találmánynál egyedi­leg kell meghatározni. A következő példákkal ezt a folya­matot szemléltetjük. 5.1.1. Az alkil-, arilcsoportok és jelzőik A fenti tárggyal az EPO Fellebbezési Tanácsának (FT) számos döntése foglalkozik, amelyek közül most a T337/95, T825/94 és a T939/929 számúakat ismertetjük. A T 337/95 (1996. 01. 30.) döntés tárgyát az EP A 443059 számon közzétett bejelentés elutasítása után be­nyújtott fellebbezés képezi. A fenti bejelentés az (I) álta­lános képletű 3-(szubsztituált fenil)-pirazol-származé­­kokra vonatkozott, az 1. igénypontban az (I) általános képletű vegyületek szubsztituenseit a következőképpen igényelték: X jelentése......., RÍ jelentése kevés szénatomos alkil- vagy kevés szén­atomos halogén-a/fo'/-csoport, R2 jelentése -A-R5, ahol R5 hidrogén, kevés szénato­mos alkil-, kevés szénatomos halogén-alkil- és A jelentése -O- vagy -S-, R3 jelentése................, R4 jelentése................; illetve az 1. pótigénypont szerint az (I) általános képletű vegyü­letek szubszituensei: X jelentése........, R1 jelentése -CH3, R2 jelentése hidroxi-, merkapto-, alkil-úo-, halo­­gén-a/toxi- vagy halogén-a/fa7-tio-csoport, R3 jelentése................, R4 jelentése................. Az EPO Vizsgálati Osztály elutasító határozatát azzal indokolta, hogy az 1. igénypontban a „kevés szénatomos” jelző nem egyértelmű meghatározás, az 1. pótigénypont pedig meg nem engedhető módosítást tartalmaz. A bejelentő példaként két kézikönyvre is hivatkozva azzal érvelt, hogy a „kevés szénatomos” kifejezés egy szakember számára jól ismert és egyértelmű, és az FT egy korábbi, T 860/93 számú döntése szerint, az igénypont megfogalmazásánál az egyértelműség követelményének megfelel az, ha a kifejezés értelmezése a rendelkezésre álló tudás alapján nyilvánvaló. Továbbá - a bejelentő szerint - a leírás adott oldalain példákon keresztül bemu­tatták a vitatott kifejezés értelmezését. Az FT a Vizsgálati Osztály elutasító határozatának az 1. igénypontra vonatkozó részével egyetértve, a fellebbezés­nek az 1. pótigénypontra vonatkozólag helyt adott, és a beje­lentést az 1. pótigénypont alapján történő engedélyezés céljából - amelyben a módosítást törvényesnek ítélte - to­vábbi vizsgálatra a Vizsgálati Osztálynak visszaadta. Az FT a „kevés szénatomos” kifejezést azért tartotta jelen bejelentésben elfogadhatatlannak, mert:- Az oltalmi igény tárgyát az igénypontban a találmány műszaki jellemzőire vonatkozó szakkifejezések segítsé­gével kell meghatározni. Mivel az igénypontoknak az a feladatuk, hogy a szabadalmi oltalom terjedelmét meg­határozzák, ennek akkor felelnek meg, ha a köz számá­ra világosan kiderül egy igénypontból, hogy melyik tárgy áll védelem alatt és melyik nem. Jelen esetben a találmány tárgyát képező szerves vegyületekre vonat­kozó (I) általános képlet definíciójának olyannak kell lennie, hogy szakember minden kétséget kizáróan el­dönthesse, hogy mely vegyületek tartoznak védelem alá és melyek nem.- Az 1. igénypontban szereplő (I) általános képletű vegyü­letek csoportjának a bejelentésben alkalmazott megfogal­mazása általában elfogadott, kivéve a „ kevés szénatomos alkilcsoport ”-ot, amely kifejezést nem definiálták, és ál­talánosan elfogadott, pontos meghatározása szakember számára sem ismert. Sem a bejelentő által hivatkozott, sem más szerves kémiai kézikönyv nem ad egyértelmű választ arra, hogy a „kevés szénatomos alkilcsoport” hány szénatomot is tartalmaz; egyesek szerint négyet, mások szerint hatot stb. Ennek alapján szakember számá­ra az oltalom terjedelme nem állapítható meg.- Ugyanezek miatt nem fogadható el a bejelentő hivatko­zása a T 860/93 számú döntésre, tekintettel arra, hogy az ott vitatott „vízoldékony” kifejezést egyértelműnek találták az általánosan használt szakkifejezések alap­ján, míg jelen esetben éppen az ellenkezője derült ki.- A leírás bejelentő által hivatkozott oldalain a név sze­rint felsorolt példák (pl. metil-, etil-, propil-, butil-)

Next

/
Oldalképek
Tartalom