Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 4. szám - Dr. Gál Melinda: Az igénypont egyértelműségének és terjedelmének jelentősége gyógyszeripari tárgyú találmányok oltalmazásánál
Az igénypont egyértelműségének cs terjedelmének jelentősége gyógyszeripari tárgyú találmányok oltalmazásánál 19 csupán iránymutatást adnának szakember számára az oltalmazni kívánt találmány meghatározásához. Az Szt. 60. §-a a találmány feltárása és megvalósíthatósága, illetve a leírás és az igénypontok összefüggését rögzíti: (1) A szabadalmi bejelentésben olyan módon és részletességgel kell feltárni a találmányt, hogy azt szakember a leírás és a rajz alapján meg tudja valósítani. (2) Az igénypontban egyértelműen, a leírással összhangban kell meghatározni az igényelt szabadalmi oltalom terjedelmét. A Szabadalmi ügyintézés módszertani útmutatója3 értelmezése szerint az igénypont rendeltetése az, hogy meghatározza a találmány oltalmi körét, a szabadalmi oltalom terjedelmét, így megjelölje azt a területet, amelyen másnak azonos műszaki megoldásra, találmányra szabadalom nem engedélyezhető. Csak az áll szabadalmi oltalom alatt, amit az igénypontok meghatároznak. A leírásnak, rajz(ok)nak az oltalmi kör meghatározásában csak annyiban van szerepük, hogy tisztázzák, magyarázzák az igénypontokat anélkül, hogy bővítenék vagy korlátoznák az oltalmi kört. Az igénypont fogalmainak, jellemzőinek értelmezése tehát csak a leírás és a rajz(ok) alapján történhet. A helyesen, egyértelműen megfogalmazott igénypont a szabadalmas és a társadalom érdekeit egyaránt védi. Ha az igénypont oltalmi köre kisebb a leírás által megalapozott oltalmi körnél, akkor a szabadalmast hátrány éri, hiszen találmányi gondolatának egy részére nem terjed ki a kizárólagos jog. Ha az igénypont oltalmi köre nagyobb a jogosan igényelhetőnél, akkor a társadalmat éri sérelem, mivel a már ismert, vagy még fel nem talált megoldások hasznosítását tiltja meg. A pontatlanul, nem egyértelműen megfogalmazott igénypont jogbizonytalanságot eredményez. Az igénypontnak szabadalmi jogunkban hármas szerepe van:- eszközül szolgál az adott találmánynak más találmányoktól és egyéb műszaki megoldásoktól való elhatárolására,- meghatározza az oltalmi kört, azaz kritériumokat nyújt annak megállapításához, hogy valamely gyakorlatban alkalmazott megoldásban megvalósították-e a találmányt,- meghatározza azt a kört, amelybe eső találmányokra további oltalom nem adható. Az igényponthoz fontos jogkövetkezmények fűződnek a szabadalom megsemmisítése, a nemleges megállapítás, a bitorlás megállapítása, a feltaláló díjazása, licenciadíj követelése szempontjából. Az igénypontban fel kell sorolni a találmány mindazon jellemzőit, amelyek az elérni kívánt új hatás, többlethatás bekövetkeztének, azaz a találmány megvalósíthatóságának szükséges és elégséges feltételét képezik. Ha a szükséges jellemzők közül valamelyik nem szerepelne az igénypontban, akkor a felsorolt jellemzők megvalósulása még nem biztosítaná a találmány szerinti hatást, az igénypont nem a szabadalmazható találmányt jellemezné. Ha az elégséges jellemzőkön túlmenően további jellemzőt is tartalmazna az igénypont, akkor indokolatlanul leszűkülne az oltalmi kör, és így a találmánynak lehet olyan megoldási formája, amelyre az elégséges jellemzőkön túlmenő további jellemzők miatt az oltalmi kör nem terjedne ki. Ebben az esetben a szabadalom megkerülése, az oltalmi körbe nem tartozó találmányok gyártása nagyon könnyű lenne. A leírásnak és az igénypontoknak egymással összhangban kell állniuk. A leírásban meg kell fogalmazni a kitűzött feladat legáltalánosabb megoldását és az előnyös megoldásokat is. A főigénypontba vagy a mellérendelt főigénypontokba a találmány egészét, azaz a megvalósításhoz elengedhetetlenül szükséges összes jellemzőt kell belefoglalni. Az összhang előírása megköveteli, hogy mindaz, ami az igénypontokban szerepel, megtalálható legyen a leírásban is. Az igénypontokba foglalt találmányt ugyanis csak akkor lehet a leírás és a rajzok alapján értelmezni, ha ott ugyanazt a műszaki megoldást részletesen leírták. Nem lehet igénypontokba foglalni olyan jellemzőket, amelyeket a leírásban nem ismertettek vagy a rajzokon nem mutattak be. Az igényelt oltalmi kört, az igénypontokba foglalt találmányt a leírásban részletesen ismertetni kell. A találmány legáltalánosabb megoldását követően a leírásban konkrét kiviteli példákon keresztül be kell mutatni a találmányt olyan részletességgel, hogy abból a találmány különösebb nehézség, feltalálói tevékenység nélkül is megvalósítható legyen. A találmány legáltalánosabb megfogalmazásának, a példáknak és az igénypontoknak összhangban kell lenniük, azaz a példáknak az általános megoldást alá kell támasztaniuk. 3. Az igénypont egyértelműsége A találmányt a főigénypontban olyan érthetően, világosan, egyértelműen kell jellemezni, hogy az igényelt oltalmi kör terjedelmét akadálytalanul meg lehessen vonni. Ennek érdekében az igényponti jellemzésnél különösen figyelembe kell venni a következők használhatóságát.- Új fogalom, illetve gyűjtőfogalom - lehetőleg a szakterületen közismert fogalmakat, elnevezéseket kell használni. Ha a megfelelő oltalmi igény biztosítása céljából olyan kifejezést is alkalmazni kell az igénypontban, amely nem egyértelmű vagy nem közismert, ezt a leírásban részletesen és pontosan meg kell magyarázni.- Negatív jellemzők - általában csak meglévő és valóságosjellemzők lehetnek. Ami nincs, az rendszerint nem lehet valaminek a jellemző sajátossága, elhatároló tulajdonsága. Ezek figyelembevételével negatív jellemző alkalmazása nem engedhető meg.- Relatív kifejezések- ezek viszonyítási alap nélkül nem adnak határozott, egyértelmű jellemzést az igénypontban, ezért ott nem szerepeltethetők.- Vagylagosság, adott esetben, önmagában ismert stb. kifejezések - ezek az oltalmi kör egyértelmű meghatározását nem akadályozzák, ezért használatuk az igénypontokban megengedett.
