Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)

2002 / 3. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből

50 Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből jogi szempontból minősíteni ezért kizárólag az íín. keve­rés eredményét lehet, mégpedig arra és kizárólag arra te­kintettel, hogy a keverésnek nevezett folyamat az adott, egyedi esetben a) járt-e egyáltalán szerzői jogilag releváns, értékelhető eredménnyel vagy sem; b) ha igen, akkor ezt az eredményt az eredeti zeneművel összevetve- új, önálló, egyéni, eredeti jelleggel bíró alkotás jött-e létre vagy sem;- ha új, önálló, egyéni, eredeti jelleggel bíró alkotás nem jött létre, akkor a folyamat más, szerzői jogi szempontból releváns következménnyel járt-e vagy sem (pl. megsértette-e a szerzőnek a mű egységét védő személyhez fűződő jogát vagy sem stb.). Az eljáró tanács a Fővárosi Bíróság 1. sz. kérdésére adott válaszában a fenti szempontokat ebben a sorrendisé­gében értékelve jutott arra a következtetésre, hogy a per­beli zeneművek esetében a keverésnek („mixelésnek”) ne­vezett folyamat szerzői jogilag releváns, értékelhető ered­ménnyel járt, továbbá ezt az eredményt az eredeti zenemű­vekkel összevetve új, önálló, egyéni, eredeti jelleggel bíró alkotás jött létre. Ad 3. Az 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 16. §-a azt a követel­ményt, hogy a mű felhasználása fejében a szerzőt megille­tő díjazásnak arányban kell állnia a felhasználáshoz kap­csolódó bevétellel, nem a felhasználó, hanem a szerző szempontjából vizsgálandó feltételként, tartalmát tekint­ve pedig a szerzői vagyoni jogok érvényesülését biztosító garanciális szabályként határozza meg. A törvény tehát egyrészt nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, hogy a szerzői díj bevétellel való arányosságát a felhasználó szempontjából, mint a szerzői díj túlzott mértékű érvénye­sítését korlátozó feltételt is vizsgálni kellene, másrészt - az eljáró tanács álláspontja szerint-a hivatkozott szakasz­nak kifejezett rendelkezés hiányában sem tulajdonítható ilyen értelmezés. Ad 4. Az egyes, védelem alatt álló alkotások összeválogatása, elrendezése, szerkesztése hordozhat olyan egyéni jelleget, amelynek eredményeképpen származékos jellegű egyéni, eredeti, új mű, azaz gyűjteményes mű jön létre. A védelem tehát ennek alapján nem kizárt, de az eljáró tanács a ren­delkezésre álló iratok alapján sem a védelem fennálltát il­letően, sem pedig az ezen a jogcímen esetlegesen szerzői jogi védelemre jogosult személy kiléte tekintetében nem tud állást foglalni. Az iratok ugyanis nem tartalmaznak elegendő információt arra vonatkozóan, hogy a) a perbeli 15 zenemű ilyen gyűjteményes művet ered­ményező alkotótevékenység (egyéni, eredeti jellegű válogatás, elrendezés, szerkesztés) folytán vagy más okok miatt került ebben az összetételben az albumra; b) amennyiben a perbeli 15 zenemű gyűjteményes mű­vet eredményező alkotótevékenység folytán került ebben az összetételben az albumra, akkor ezt az al­kotótevékenységet természetes személyként ki va­lósította meg vagy - több természetes személy érin­tettsége esetén - kik valósították meg, továbbá ez utóbbiak között a szerzőség tekintetében milyen vi­szony áll fenn. Az eljáró tanács válasza az alperes által feltett kérdésekre: Ad 1. Az eljáró tanács utal a Fővárosi Bíróság 1. és 2. sz. kérdé­seire adott válaszokra. A 2. sz. kérdés megválaszolásánál jellemzett keverési tevékenység eredményeképpen az 1. sz. kérdésben kifejtettek alapján egyéni, eredeti jellegű­nek tekinthető átdolgozások jöttek létre. Ad 2. Az eljáró tanács utal a Fővárosi Bíróság kiegészítő kérdé­sére adott válaszában foglaltakra. A gyűjteményes mű egyéni, eredeti alkotásként való védelmét a válogatás egyedi jellege alapozza meg, s az iratok alapján az eljáró tanács nem tudja megállapítani, hogy e válogatást a le­mezlovas végezte-e. Ad 3. Az eljáró tanács utal a Fővárosi Bíróság 3. sz. kérdésére adott válaszára. Azt, hogy a felhasználó mit tekint az adott felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel arányban állónak, a szerződéses alku során érvényesítheti, amelyet a felek, az Szjt. 42. § (2) bekezdése alapján, szabadon folytatnak le. Ennek során a feleknek csak a szerzői jo­gok érvényesülését biztosító, kötelező alkalmazást igénylő szabályokra kell figyelemmel lenniük. Ameny­­nyiben tehát az Szjt. 16. §-a szerinti követelmények a szerző szempontjából teljesülnek, ez a szabály a további­akban már nem korlátozza a felhasználó szerződési aka­ratképzését abban a tekintetben, hogy a saját szempont­jából milyen díjazást tekint a felhasználáshoz kapcsoló­dó bevétellel arányban állónak. Ad 4. A hangfelvétel-kiadói szakmában az ún. „mixalbumot” készítő lemezlovas változó jogcímeken és változó mérték­ben szokott részesedni az elért jövedelemből (egyösszegű díjazás, példányonkénti részesedés, illetve e szempontok megállapodás szerinti arányban történő vegyes alkalma­zása stb.). Egyetlen szóba jöhető jogcím és egyetlen része­sedési forma sem tekinthető akár olyan mértékben elter­­jedtnek, hogy azt szakmai szempontból kizárólagosnak, akár pedig olyan jelentéktelen számban előfordulónak, hogy azt a szakmai szokásokkal ellentétben állónak kelle­ne tekinteni. Ad 5. A közös jogkezelő ARTISJUS az ún. „mixalbumokban” szereplő átdolgozott művek többszörözéséhez (az átdol­gozásra jogosító szerzői autorizáció esetében) engedélyt

Next

/
Oldalképek
Tartalom