Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 3. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 107. évfolyam 3. 2002. június Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből Szerzői és szomszédos jogok megsértésének megállapítása A Budapesti VI-VII. kerületi Rendőrkapitányság megkeresése SZJSZT 43/00 A Rendőrkapitányság által feltett kérdések: 1. A „techno” zene készítőjét megilleti-e a szerzői jogi védelem? 2. Az ilyen zene engedély (díjfizetés) nélküli előadása jelent-e szerzői jogi jogsértést? 3. A fenti számú ügyben történt-e szerzőijog-sértés, ha igen, ki követte el? 4. A szakértő egyéb észrevétele? Az eljáró tanács válasza: Ad 1. A gyanúsított működése idején hatályos, a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény (továbbiakban: régi Szjt.) 1. § (1) bekezdése értelmében is a törvény tárgyi hatálya alá tartoztak az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások. A törvény végrehajtása tárgyában kiadott 9/1969. (XII. 29.) IM rendelet 1. § (1) bekezdése értelmében a régi Szjt. védelme alá tartozó alkotások - függetlenül attól, hogy az Szjt. megnevezte-e azokat - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A hivatkozott végrehajtásijogszabály a továbbiakban egy példálódzó felsorolást adott, amelyben többek között a „zenemű szöveggel vagy anélkül” fordulat is szerepelt. A régi Szjt. alapján kialakult és általánosan elfogadott bírósági gyakorlat szerint egy mű akkor részesülhet szerzőijogi védelemben, ha az egyéni, eredeti jellegű alkotásnak minősül. A mű színvonala, az arról alkotott értékítélet, nem lehetett gátja a szerzői jogvédelemnek. A fentiekből az következik, hogy akkor is minden zenemű a szerzői jogvédelem tárgya volt. A „techno” szó a zene megalkotásának módszerére utal, nevezetesen ezeket a zenéket technikai berendezések segítségével állítják elő. Az ún. techno zene nem más, mint egy műfajnak a megjelölése, amelynek számos irányzata van. A gyanúsított 1999. szeptember 17-i vallomásában, továbbá 1999. november 25-i nyilatkozatában megfogalmazottakból kitűnik, hogy jelen esetben a techno zene ama speciális irányzatáról van szó, melyben zörejek, effektusok és hangminták felhasználásával a DJ (lemezlovas) rögtönzésszerűen állít elő valamit, ami egyéni, eredeti jellegű zeneműnek minősül, tehát szerzői jogi védelem alá tartozik. Ad 2. Igen, mert a techno zene is szerzői alkotásnak minősül, és a régi Szjt. 13. §-ának (1) bekezdése szerint is a mű bármilyen felhasználásához a szerző hozzájárulása volt szükséges, amely ellenében a szerzőt, a 13. § (3) bekezdése szerint, díjazás illeti meg. Ezt a hozzájárulást a szerzők képviseletében - függetlenül attól, hogy műveiket bejelentették-e, illetőleg, hogy azok képviseletére külön megbízást adtak volna-e - a nevükben és helyettük a régi Szjt. 40. § (1) bekezdésében foglaltak alapján fellépni jogosult közös jogkezelő szervezet - az ARTISJUS - adta meg, és a jogszabály alapján jóváhagyott tarifatáblázat alkalmazásával díjigényét érvényesítette. A már nyilvánosságra hozott zeneművek nyilvános előadásához a szerző hozzájárulását akkor kellett megadottnak tekinteni, ha a közös jogkezelő szervezetnek a hivatkozott díjat lerótták. A nyomozati anyagból kitűnik, hogy ez nem történt meg, tehát a szerzőijog-sértés egyértelműen megállapítható. Ad 3. A fenti számú ügyben szerzőijog-sértés történt, amelynek jogszabályi alapjait az 1. és 2. kérdésre adott válaszok tartalmazzák. A szerzői jogdíjat a szerzői művek felhasználójának kell megfizetnie. Az eljáró tanács rendelkezésére bocsátott nyomozati anyagból megállapítható, hogy a Fáklya Klub Egyesület, Budapest, VI. kér., Csengery u. 68. szám alatti helyiségeiben a gyanúsítottal kötött, 1997. január 17-i megállapodás értelmében a Total Car Disco üzemeltetését a gyanúsított folytatta. Ebben az esetben az üzemeltető tekinthető felhasználónak. Ezt a körülményt igazolja a nevezettek közötti hivatkozott szerződés azon rendelkezése is, miszerint ,A rendezvénnyel kapcsolatos valamennyi járulékos kiadást... szervező tartozik felfedni." Ezt megerősíti a Fáklya Klub Egyesület elnökének aláírása az ARTISJUS „Adatszolgáltatási Lap”-ján 1997. VI. 27-i keltezéssel. Ad 4. A további nyomozás során a nyomozó hatóságnak kell fényt derítenie arra, hogy az ARTISJUS-nak az iratok között fellelhető három számlája megfelel-e a tényleges felhasználásnak. Ez a kérdés azért merül fel, mert az ARTISJUS számlái az 1996. november 1-jétől 1997. december 19-ig tartó folyamatos időszakot fogják át, miközben a gyanúsított vallomásában azt állítja, hogy a zenés-táncos rendezvények 1997. január 22. és 1997. július 1., illetve 1997. október 1. és 1997. december 12. között kerültek megrendezésre. Az 1997. január 22-i kezdést a Fáklya
