Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 1. szám - Európai jogi figyelő. Halbauer József: Gyógyszeripari tárgyú találmányok feltártságának megítélése az Európai Szabadalmi Hivatal esetjoga alapján
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 107. évfolyam I. 2002. február EURÓPAI JOGI FIGYELŐ HALBAUER JÓZSEF Gyógyszeripari tárgyú találmányok feltártságának megítélése az Európai Szabadalmi Hivatal esetjoga alapján* Bevezető A (jelenleg is hatályos) 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról* lu~' már a jogharmonizációs törekvések jegyében született, tekintettel arra, hogy Magyarország csatlakozni kíván az európai szabadalmak megadásáról szóló Európai Szabadalmi Egyezményhez (EPC). Az új törvény (és az azt kiegészítő rendeletek) után a jogalkalmazási gyakorlat is megújításra szorul. Többek között azért is, mert (ellentétben a régi törvénnyel, amely pótpéldák becsatolását megengedte) a bővítő értelmű módosítás tilalma miatt különösen fontos a kielégítő feltárás fogalmának megfelelő tisztázása. Ezen megújulás kimunkálásához célszerű az Európai Szabadalmi Hivatal (ESzH) Felszólalási Osztályainak és Fellebbezési Tanácsainak döntéseiben megtestesülő eddigi eredményeket is felhasználni. Az előbbi törekvést már eddig is számos elemző-értékelő szakcikk fémjelzi,(7)_l11( de a feladat még korántsem tekinthető befejezettnek. Az alábbi munka azt kísérli meg feltárni, hogy az oltalmazni igényelt találmány feltárása iránti követelménnyel kapcsolatban az ESzH milyen gyakorlatot követ. 1. Az európai szabadalmi engedélyezési eljárás Az eljárás az igénybejelentéssel indul meg, amelynek kellékeit, annak tartalmi és alaki előírásait az Európai Szabadalmi Egyezmény (EPC) 78. cikkelye, valamint az Egyezmény Végrehajtási Szabályzata (VSz) 27. és 29. szabályai(3) írják elő. Az EPC és VSz által nem szabályozott esetekben a kiegészítésükre megalkotott Útmutató az Európai Szabadalmi Hivatal Vizsgálataihoz (Útmutató)141 ad eligazítást. Mint ismeretes, az eljárás kétszakaszos, az elsőt az újdonságvizsgálati jelentés közzététele zárja le. A második szakasz, az érdemi vizsgálat külön kérelemre, az EPC 96. cikkelye alapján történik meg, és az EPC * Szakdolgozat, Magyar Szabadalmi Hivatal, Felsőfokú ipaijogvédelmi tanfolyam 97. cikkelye szerinti lehetséges eredménnyel (elutasítás vagy engedélyezés) zárul. 1.1. A kielégítő'feltárás megítélése alapvető szempont az. ESzH előtt folyó eljárásokban Az engedélyezési eljárásnak az érdemi vizsgálati szakasza során vizsgált feltételek [EPC 96. cikkely (2) bekezdés] egyike a kielégítő feltárás (EPC 83. cikkely) vizsgálata is. Egy további vizsgálati feltétel a bővítő értelmű módosítás tilalma [EPC 123. cikkely (2) bekezdés], aminek vizsgálata szintén a kielégítő feltárás megítélésével függ szorosan össze. A megadott szabadalommal kapcsolatban jogorvoslati (felszólalási és fellebbezési) eljárások indíthatók, amelyeknek egyik lehetséges jogalapja a kielégítő feltárás hiánya (EPC 100. és 106. cikkely). A bejelentés ellen megsemmisítési eljárás is kezdeményezhető, többek között ismét a kielégítő feltárás hiányában [EPC 138. cikkely (1) bekezdés (b) pontja], A kielégítő feltárás tehát az EPC alapvető, a szabadalmazhatósági alapfeltételekkel egyenrangúan kezelt fontos szempontja. Az Útmutató*41 (C rész II. fejezet 4.10 szakasz) a bejelentőt teszi felelőssé azért, hogy e szempont már a bejelentés benyújtásakor teljesüljön. 1.2. A találmány feltárása annak kielégítő ismertetését jelenti A jogszabály szövegét elemezve és öszegezve; az igénypontok az oltalmi igény tárgyának (azaz a találmánynak) egyfajta speciális formájú és megfogalmazású definícióját, míg a leírás a találmány leíró ismertetését kell hogy tartalmazza. Az igénypontbeli definíció a találmány a) ismert és b) megkülönböztető (azaz új) jellemzőin (ismérvein) keresztül történik. Az egyezmény idézett cikkelyei egyértelműen utalnak az ismertetés módjára, a céljára, de még a cél elérésének a mértékére is. Ezek szerint a találmány ismertetését tehát a) a definícióhoz felhasznált (azaz az ismert és megkülönböztető) műszaki jellemzőkön keresztül, és