Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 3. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: Az újdonság megítélése az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatában
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 107. évfolyam 3. 2002. június EURÓPAI JOGI FIGYELŐ DR. PALÁGYI TIVADAR Az újdonság megítélése az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatában Előző cikkünkben az Európai Szabadalmi Egyezmény (a továbbiakban: ESZE) 52. cikkelye kapcsán foglalkoztunk a szabadalmazhatóság megítélésével az Európai Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: ESZH) joggyakorlatában. A jelen cikk keretében az ESZE 54. szakasza kapcsán az újdonság kérdésével fogunk foglalkozni. A jogesetek ismertetésekor - ugyanúgy, mint az előző cikkben — hivatkozni fogunk az ítélet jelére, amely egy betűből és utána egy törtszámból áll. A nagybetű a Fellebbezési Tanács jellegére utal: G a Kibővített Fellebbezési Tanács, J a Jogi Fellebbezési Tanács és T a Műszaki Fellebbezési Tanácsok ítéleteire vonatkozik; a törtszám második száma az ítélethozatal évének utolsó két számjegyét, első száma pedig az illető évben az ítélet sorszámát adja meg. Az ESZH Hivatalos Közlönyében (Official Journal of the EPO) megjelent ítéleteknél zárójelben az OJ betűk után utalunk a megjelenés évére és az oldalszámra (például OJ 1985,209) is. Az 54. cikkely szövege a következő: „(1) A találmány újnak tekintendő, ha nem tartozik a technika állásához. (2) A technika állása mindent magában foglal, ami az európai szabadalmi bejelentés napja előtt a köz számára szóban vagy írásban, használat révén vagy bármely más módon hozzáférhetővé vált. (3) A technika állásához tartozónak tekintendő a benyújtott szövegezéssel az olyan európai szabadalmi bejelentések tartalma is, amelyek bejelentési napja megelőzi a (2) bekezdés szerinti napot, és amelyeket csak ezen a napon vagy ez után tettek közzé a 93. cikkely szerint. (4) A (3) bekezdés csak akkor alkalmazandó, ha a későbbi európai szabadalmi bejelentésben megjelölt szerződő államot a korábbi, közzétett bejelentésben is megjelölték. (5) A technika állásához tartozó anyagok vagy anyagkeverékek szabadalmazhatósága az (1)—(4) bekezdés alapján nem kizárt, ha alkalmazásuk az 52. cikkely (4) bekezdése szerinti eljárásban történik, és az ilyen eljárás szerinti alkalmazás nem tartozik a technika állásához.” Ez a cikkely a szabadalmazás első feltételeként definiálja az újdonságot, és bevezeti a technika állásának fogalmát, amely az újdonság és a feltalálói tevékenység alapját képezi. Emellett szabályozza a korábbi európai jogok figyelembevételét és a gyógyítási eljárásokban az anyagok szabadalmazhatóságát. Az európai szabadalmi jog számára az abszolút újdonság fogalma érvényes, vagyis nem minősül újnak az, ami a bejelentés napja előtt a nyilvánosság számára világviszonylatban bármilyen módon hozzáférhetővé vált. Ezt a megoldást a 3. Strasbourgi egyezmény 4. szakaszából vették át. Az ESZE összes szerződő állama az európaihoz igazította nemzeti törvényében az újdonság fogalmát. A Vizsgálati irányelvek (a továbbiakban: VI) később még részletesen tárgyalt C-IV, 5-8. és D-V, 3. pontjai foglalkoznak az újdonság kérdésével. A T 198/84 (OJ 1985, 209) sz. ítélet szerint az újdonságvizsgálatnak az az értelme, hogy kizárják a technika állását az újbóli szabadalmazásból. Az írásban rögzített tényállásokkal szembeni újdonságvizsgálat általában nem jelent gondot, és gyakran csak durva szűrőként szolgál a feltalálói tevékenység vizsgálata előtt, azonban döntő jelentőségű is lehet a kiválasztási találmányok és a korábbi jogok, vagyis olyan korábbi európai szabadalmi bejelentések megléte esetén, amelyek nem tartoznak a nyilvánosan hozzáférhető technika állásához, és amelyeket a feltalálói tevékenység vizsgálatakor figyelmen kívül kell hagyni. A 2. bekezdés megmagyarázza a technika állását, és annak meghatározásához mértékadó időpontként az európai szabadalmi bejelentés benyújtási napját adja meg. A 89. szakasz szerint a bejelentési nap helyére az elsőbbségi nap léphet. A technika állását képezi mindaz, ami a bejelentés napja előtt a nyilvánosság számára hozzáférhető volt, és ezt figyelembe kell venni az újdonság megítélésekor. Ami azonban ugyanazon a napon vált nyilvánosan hozzáférhetővé - még ha az európai bejelentés benyújtása előtti időpontban is -, nem tartozik a technika állásához és nem akadályozza egy európai szabadalom megadását. A technika állása hozzáférhetővé válhat írásbeli és szóbeli közlés, valamint gyakorlatbavétel útján vagy bármilyen más módon. Utóbbira a VI D-V, 3.1.1. pontjában példaként említik egy tárgy vagy eljárás ismertetését a szakoktatásban vagy a televízióban. Az ESZE egyik legfontosabb újítása az abszolút újdonság bevezetése. Ezzel szemben a viszonylagos újdonság
