Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 3. szám - Gyenge Anikó: Zeneművek átdolgozása a szerzői jogban
18 Gyenge Anikó műnek az értékesítését is megnehezítheti, még ha nem is teszi lehetetlenné.5 6 A szerzőnek a mű integritásához fűződő személyiségi joga, amely védelmet biztosít a mű mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása, más megváltoztatása, csorbítása ellen, szintén sérülhet egy opera szövegének nem megfelelő fordításával, vagy akár a hangszerelés engedély nélküli módosításával. A magyar szerzői jogi törvényben a Berni uniós egyezmény 6 ls cikkével egybehangzóan szabályozott integritás-védelem7 csak a szerző becsületére, illetve hírnevére sérelmes változtatások ellen nyújt védelmet. Ez a megfogalmazás elegendően tág teret nyújt ahhoz, hogy zenemű eredeti verziótól eltérő előadása, húzása vagy bármilyen kisebb, engedély nélküli módosítása esetén is sérüljön a szerző hírneve.8 így a mű mondanivalójának, tartalmának, a szerző mű által sugallt világlátásának meghamisítása is megvalósíthatja a 13. §-ban foglalt jogsértést.9 A szerzői jog amellett, hogy az alkotóknak jogokat biztosít műveik, műnek nem minősülő teljesítményeik védelmére, a közérdeket figyelembe véve jogot biztosít mások számára a művekhez való hozzáférésre is. Ez a hozzáférés nem mindig merül ki a művek élvezetében, hanem lehetőséget ad a már meglevő szellemi alkotások nyomán a kultúra, a művészetek továbbfejlődésére, továbbfejlesztésére. Ennek a továbbfejlesztésnek egyik módja az eredeti művek átdolgozása. Ahogy a szerzőt az eredeti műre, úgy az átdolgozót az átdolgozásra tekintettel illetik meg személyhez fűződő és vagyoni jogok.10 * A szerzői jogi védelem alapja a műnek a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege.11 A szellemi tevékenység, amely egyéni, eredeti jelleggel bíró művet, adott esetben egy zeneművet hoz létre, ugyanúgy előfeltétele az átdolgozás szerzői jogi védelmének is, 5 Maradva az előbbi példánál: A Mozart-opera sikere háttérbe szorította Paisiello művét, bár a végső döfést csak Rossini 1813-as darabja, az II barbiere di Siviglia adta meg neki, hogy aztán többé ne is kerüljön színpadra. 6 Berni uniós egyezmény (a párizsi okmány szerinti szöveg); kihirdette az 1975. évi 4. tvr. 7 Szjt. 13. § 8 Meg kell azonban jegyezni, hogy a szerzői jogokat a törvény még a mű integritásával kapcsolatban is korlátozza: az Szjt. 50. §-a rendelkezése értelmében a szerző, miután engedélyt adott a mű más által történő felhasználására, maga köteles a felhasználáshoz szükséges változtatásokat elvégezni, de ha ezt megtagadja, a felhasználó a szükséges mértéket túl nem lépő változtatásokat maga is végrehajthatja. A személyiségi jogok védelmének jelentőségét mutatja az Adamis Anna és a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház közti per is [P. 20.698. (1995) 17.], amelyben a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című darabot a színház úgy kívánta előadni, hogy jelentősen megváltoztatta az eredeti szövegkönyvet, és a történet politikai szálát a szerelmi rovására kidomborítva, durva, vad elemekkel ötvözve agresszív, rendszerellenes mondanivalót kölcsönzött neki. A szövegkönyv társszerzője, Adamis Anna a színháznak írott levelében (egyben a személyiségijogsértés mibenlétét is meghatározva) kifejtette: „A mű eredeti szellemiségében és integritásában adható elő, kicsengése sem változtatható. Tartalmi, formai, színpadi megjelenési arányai nem változtathatók. A koreográfiában a szex, a brutalitás, a lealacsonyodás jelzésének megjelenítése vagy hangsúlyozása kerülendő.” 10 A védelem törvényi alapját az Szjt. fentebb idézett 13. §-a, továbbá az átdolgozást egyéni szerzői engedély alapján más számára is lehetővé tevő, valamint az átdolgozás jogszabályi fogalmát is megadó 29. § biztosítja. “ Szjt. 1. § (3) egyébként puszta másolás, azaz plágium valósul meg. Az átdolgozót tehát az említett feltételek megvalósulása esetén átdolgozására tekintettel ugyanúgy szerzői jogok illetik meg, mint az eredeti mű szerzőjét. Vagyis a színpadi miiből készült opera szerzőjét is megilletik vagyoni (többszörözési, terjesztési, nyilvános előadási, nyilvánossághoz közvetítési, más szervezet közbeiktatásával történő továbbközvetítési és átdolgozási) és személyhez fűződő (elsősorban a mű integritásához kapcsolódó) jogok. Ez a szerzői jog az eredeti szerzőéhez képest annyiban mégis korlátozott, hogy egy dráma megzenésítője a továbbiakban sem zenésítheti meg újra más formában a művet az eredeti szerző engedélye nélkül, és nem engedélyezheti azt másnak sem: erre továbbra is az eredeti mű szerzője jogosult. Úgy is mondhatnánk, hogy az átdolgozó szerzői joga csupán addig terjed, ameddig az eredeti művön végzett változtatásai. Az eredeti műből átvett részekre nem terjed ki szerzői joga: aki tehát egy drámát megzenésít, az megtilthatja, hogy bárki azőengedélye nélkül operafilmet készítsen zeneművéből, de arra nincs joga, hogy a dráma önálló megfilmesítését megakadályozza. A korlátok mellett sok tekintetben az eredeti szerzővel azonos jogok illetik meg az átdolgozót. így hozzájárulása nélkül nem lehet az átdolgozást nyilvánosságra hozni, másként felhasználni. Ez a joga még az eredeti szerzővel szemben is védi az átdolgozót. A jogosulatlan átdolgozás létrehozója polgári peres úton akár a vagyoni jogok,12 akár a személyiségi jogok13 megsértéséért is felelősségre vonható. A magyar jog szerint azonban még büntetőjogi felelősséggel is tartozik az, aki a szerzőnek a művén fennálló jogát haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti.14 Meg kell említeni azt a lehetőséget is, hogy a szerző maga dolgozza át művét. Ilyenkor ugyanis az eredeti művön fennálló jogai mellett az átdolgozáson is jogai keletkeznek. A korábbi szerzői jogi szabályozások értelmében ez különös jelentőséggel bírt: a mű védelme ugyanis a nyilvánosságra hozataltól kezdődött, vagyis az átdolgozás későbbi nyilvánosságra hozatala azt eredményezte, hogy az tovább maradt védett, mint az eredeti. (így csekély mértékű átdolgozás esetén tulajdonképpen az eredeti mű védelmi ideje hosszabbodott meg a szerzőnek kedvező módon.)15 A mai szabályozásban ez már közömbös: a védelem független a nyilvánosságra hozataltól, a szerző halála után 70 évig áll fenn, így ha a szerző azonos, akkor az eredeti és az átdolgozás védelmi ideje is azonos. Az átdolgozás szerzői jogi fogalma Egy mű átdolgozásának lehetőségei végtelenek, így felsorolásuk sem lehetséges. A szerzői jog elméleti írói azon-12 1999. évi LXXVI. törvény 3. § 13 1959. évi IV. törvény 87. § (1) 14 1978. évi IV. törvény 329/A § a szerzői vagy szomszédos jogok megsértéséről. 15 A német szerzői jogi törvények közül a LÚG 29. §: „Der Schutz des Urheberrechts endigt, wenn seit dem Tode des Urhebers 50 Jahre und ausserdem seit der ersten Veröffentlichung des Werkes 10 Jahre abgelaufen sind. Ist die Veröffentlichung bis zum Ablauf von 50 Jahren seit dem Tode des Urhebers nicht erfolgt, so wird vermutet, dass das Urheberrecht dem Eigentümer des Werkes zustehe.”
