Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Sorosi Gyula: A közösségi védjegyrendszer főbb jellemzői
6 Dr. Sorosi Gyula ej Megszűnés megtévesztővé válás miatt A közösségi védjegy megszűnik, ha a jogosult használata vagy másnak a jogosult beleegyezésével történő használata következtében megtévesztővé vált, különösen az áruk vagy a szolgáltatások jellegét, minőségét vagy földrajzi származását illetően. cl) Megszűnés abból az okból, hogy a jogosult a közösségi védjegyoltalomból kizárttá válik A közösségi védjegyoltalom akkor is megszűnik, ha a védjegyjogosultja többé nem tesz eleget a rendelet 5. cikkében foglaltaknak, azaz közösségi védjegyre nem szerezhet jogosultságot. A törlés esetei a) A védjegy törlése arra hivatkozással, hogy a bejelentő közösségi védjegyre nem szerezhetett jogosultságot A védjegy törlésének van helye abban az esetben, ha megállapítható, hogy a bejelentő nem tartozott az 5. cikk által meghatározott körbe, azaz közösségi védjegyre nem szerezhetett jogosultságot. b) A védjegy törlése feltétlen kizáró okra hivatkozással A közösségi védjegyet törölni kell, ha a 7. cikkben foglaltak megsértésével lajstromozták. c) Törlés rosszhiszeműség miatt A védjegy törlésének van helye abban az esetben, ha a közösségi védjegy jogosultja rosszhiszeműen járt el a védjegybejelentés megtételekor. Nagyon fontos különbség a rendelet és a magyar védjegytörvény között tehát, hogy az OH1M a lajstromozási eljárás során a rosszhiszeműségei nem vizsgálja, a rosszhiszeműség kizáró okként a lajstromozási eljárás során nem merül fel. A bejelentő rosszhiszeműségére csak a törlési eljárásban lehet hivatkozni, illetve a már lajstromozott védjegy törlésének van helye a bejelentő rosszhiszeműsége miatt. d) Törlés viszonylagos kizáró okra való hivatkozással A közösségi védjegyet törölni kell abban az esetben, ha a 8. cikkben foglaltak megsértésével lajstromozták. Ezekre a kizárási okokra hivatkozással a lajstromozási eljárás során felszólalással lehet élni. A védjegy törlésének van helye abban az esetben is, ha olyan korábbi jogot sért, amely alapján a közösségi védjegy használatát meg lehet tiltani egy adott tagállamban a nemzeti jogok szerint. Ilyen jog lehet különösen másnak korábbi elsőbbségű- névviseléshez fűződő joga,- képmáshoz való joga,- szerzői joga,- iparjogvédelmi joga. Ezen utóbbi törlési okok a viszonylagos kizáró okok között nem szerepelnek, a lajstromozási eljárás során nem lehet ezekre hivatkozással felszólalással élni. A törlési okokat megvizsgálva tehát láthatjuk, hogy a rendelet logikája ebben a kérdésben lényegesen eltér a magyar védjegytörvénytől, ahol minden kizáró ok egyben törlési okot is jelent, törlési eljárás során pedig egyéb, feltétlen vagy kizáró okként nem nevesített, ilyen jellegű törlési jogcímet nem lehet megjelölni. Eljárásjogi rendelkezések A következőkben a védjegyeljárások legfontosabb szabályait tekintjük át, különös tekintettel a lajstromozási eljárás szabályaira. Lajstromozási eljárás, alaki, érdemi vizsgálat A védjegy lajstromozására irányuló eljárás a védjegybejelentés megtételével indul el. A védjegybejelentést közvetlenül az OHIM-hoz lehet benyújtani, vagy előterjeszthető bármely tagország iparjogvédelmi hivatalánál, illetve a Benelux Védjegyhivatalnál. Ez utóbbi esetben a tagország iparjogvédelmi hivatala, illetve a Benelux Védjegyhivatal két héten belül továbbítja a bejelentést az OHIM-hoz. A bejelentést az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén (a 11 nyelv valamelyikén) meg lehet tenni, azonban meg kell jelölni egy másik nyelvet is az OHIM 5 hivatalos nyelve közül (az angol, francia, német, olasz, spanyol nyelvek valamelyikét). Ha a bejelentéssel szemben felszólalást nyújtanak be, vagy, ha a védjeggyel szemben megszűnési vagy törlési eljárást indítanak, azok az eljárások ezen a másodikként megjelölt nyelven folynak. A bejelentési nap elismeréséhez szükséges, hogy a bejelentés tartalmazza a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat, kérelmet a megjelölés védjegyként történő lajstromozására, a megjelölést és az árujegyzéket a Nizzai megállapodás osztályozásának megfelelően. A bejelentés díjköteles, a bejelentési díjat az elismert bejelentési napot követő egy hónapon belül meg kell fizetni. Ha a bejelentési nap nem ismerhető el, illetve a bejelentési díjat nem fizették meg, az OHIM hiánypótlásra hívja fel a bejelentőt. Ha a bejelentő pótolja a hiányosságokat, a bejelentési nap a hiánypótlás beérkezésének napja. Amennyiben a bejelentő a felhívásra a hiányokat nem pótolja, illetve a bejelentési díjat felhívás ellenére sem fizeti meg, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni. Ha a bejelentési nap elismerhető, és a bejelentési díjat megfizették, sor kerül a bejelentés alaki vizsgálatára, a végrehajtási szabályzat szerinti vizsgálati szempontoknak megfelelően. Alaki hiányosság esetén a bejelentőt hiánypótlásra kell felhívni. Ha a bejelentő a hiányokat a felhívás ellenére sem pótolja, a bejelentést el kell utasítani. Az alaki vizsgálatot annak a vizsgálata követi, hogy a bejelentő eleget tesz-e az 5. cikkben előírtaknak, azaz szerezhet-e közösségi védjegyrejogosultságot. Amennyiben a bejelentő nem lehet közösségi védjegyjogosultja, úgy a bejelentést - nyilatkozattételi felhívást követően - el kell utasítani. Mindezeket követően kerülhet sor a bejelentés érdemi vizsgálatára. Ezt a feladatot a Vizsgálati Főosztály (Examination Division) látja el. Az OHIM az érdemi vizsgálatot csak a feltétlen kizáró okok vonatkozásában végzi el. Az angol nyelvet anyanyelvként beszélő elbírálókat is alkalmazó OHIM gyakorlatában a megkülönböztető képesség vizsgálatánál nem az a döntő, hogy a bejelentés tárgyát képező angol szó szerepel-e a szótárakban abban a formában, ahogy oltalomra bejelentették, hanem a kérdés
