Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 1. szám - Szabó Zsolt: Az üzleti módszerek szabadalmazhatósága
Az Üzleti módszerek szabadalmazhatósága 17 kolással utasította el feltalálói tevékenység hiányának megállapítása mellett, hogy a bejelentő nem tudta egyértelműen demonstrálni annak tényét, miszerint az általa kidolgozott algoritmus a hozzá legközelebb álló, korábbról már ismert titkosító algoritmushoz képest valamilyen előnyös technikai hatással bír. A Fellebbezési Tanács ezen döntése intő jel lehet arra nézve, hogy a technikai hatás/jelleg meglétének vizsgálata és a szabadalmazhatóság köréből való per se kizártság vizsgálata - legalábbis az elektronikus adatfeldolgozás és a telekommunikáció területére eső megoldások esetében - egyszerűen elintézhető a feltalálói tevékenység meglétének vizsgálatával. Egy ilyen vizsgálat során mindazonáltal csak azok a jellemzők vehetők figyelembe, amelyek technikai hatást biztosítanak. Ily módon - a Fellebbezési Tanács ezen határozata fényében - számos üzleti módszer tárgyú szabadalmi bejelentés válhat nem szabadalmazhatóvá akár még abban az esetben is, ha számítógépen futó/futtatott program formájában kerül megvalósításra/végrehajtásra.(25> Végezetül néhány mondat erejéig érdemes kitérnünk arra, hogyan is tervezi az EPO a későbbiekben az üzleti módszer tárgyú szabadalmi bejelentések elbírálását. Célszerű ezt megtennünk már csak azért is, mert Magyarországon az EPC-hez való, néhány éven belül bekövetkező csatlakozás után, az EPC teljes jogú tagállamaként az üzleti módszerek szabadalmazhatóságának kérdésében az EPO - reményeink szerint addigra megnyugtatóan tisztázódó - állásfoglalása és vizsgálati módszere válik hatályossá.* Annak ellenére, hogy a 2000 novemberében megtartott diplomáciai konferencián az előzetes várakozásokkal és megállapodásokkal ellentétben az EPC szabadalmi oltalomból per se kizárt megoldásokat tartalmazó 52. cikkének (2) és (3) bekezdései lényegesen nem változtak, az EPO elhatározta, hogy a Vizsgálati Módszertani Útmutatót széles körű egyetértés és támogatottság esetén a jövőben bizonyos pontokon módosítani fogja. A pillanatnyilag az egyeztetések tárgyát képező módosítások lényege, hogy a számítógépek alkalmazásával végrehajtott/megvalósított megoldások esetében a vizsgálati eljárás során a szabadalmi bejelentések között a bejelentés tárgyával megcélzott probléma vagy javítandó megoldás alapján nem fognak különbséget tenni, vagyis figyelmen kívül fogják hagyni, hogy a szóban forgó megoldás egy üzleti terv vagy egy új szolgáltatási módszer-e. A vizsgálat során a hangsúly azon van, hogy az igényelt oltalmi kör valamilyen technikai jelleggel/hatással bájon, mert ebben az esetben a szabadalmaztatni kívánt megoldás az EPC 52. cikkének (2) és (3) bekezdései alapján a szabadalmi oltalomból nincs kizárva. Mindazonáltal azon érvelés, miszerint például egy számítógépi programmal vezérelt adatfeldolgozó vagy adatkezelést megvalósító műveletsor - legalábbis elvben - speciális áramkörök formájában ugyancsak megvalósítható, és a számítógépi program futtatása * Hatályos szabadalmi törvényünk26’ 1. §-ának (2) bekezdés (c) pontja értelmében „a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint számítógépi program” nem minősülnek találmánynak, ennélfogva rájuk szabadalmi oltalom nem nyerhető. Természetesen ezek „szabadalmazhatósága csak annyiban kizárt, amennyiben a szabadalmat rájuk kizárólag e minőségükben igénylik” [1. 1. § (3) bekezdés]. minden egyes esetben fizikai effektusok fellépését, például villamos áramok indulását váltja ki, nem elegendő a számítógépi programként adaptált, üzleti módszer tárgyú megoldás technikai jellegének biztosításához. Ha azonban a szóban forgó számítógépi program - tárgyától függetlenül - számítógépen való futtatása (vagyis végrehajtása) közben az előbb említett fizikai effektusok mellett további technikai hatást is megvalósít, úgy a szabadalmazhatóság köréből nincs kizárva. A számítógépi program számára technikai jelleget biztosító többlet technikai hatásnak tekinthető például egy ipari folyamat vezérlésében jelentkező olyan hatás, amely pozitívan hat a szóban forgó ipari folyamat hatékonyságára vagy biztonságára, illetve a szükséges számítógépes források kezelésére. Az EPO álláspontja szerint ugyanakkor a számítógéppel végrehajtott üzleti módszer tárgyú megoldásnak a szabadalmi oltalom elnyeréséhez az EPC-ben lefektetett további követelményeket (1. a 83., a 84., illetve az 54. és az 56. cikkeket) szintén ki kell elégítenie. Az előzőekben tömören vázolt módosítások - elfogadásukat követően - lényegesen liberálisabbá teszik majd a számítógéppel megvalósított/végrehajtott találmányok vizsgálatát, és ennek eredményeként a szabadalom odaítélését. A nem számítógéppel végrehajtott üzleti módszer tárgyú megoldások az EPO állásfoglalása szerint ugyanakkor továbbra sem lesznek szabadalmazhatok, hiszen „.. .a szabadalmi oltalom továbbra is a technika területére eső megoldások számára van fenntartva”. 3. A Japánban alkalmazott joggyakorlat Anélkül, hogy konkrét jogesetek részletes tárgyalásába bocsátkoznék, az üzleti módszer tárgyú megoldások szabadalmazhatóságáról alkotott kép teljessé tétele érdekében, úgy gondolom, érdemes néhány szót ejteni a JPO ezirányú joggyakorlatával kapcsolatosan is. Először is fontos kihangsúlyozni, hogy Japánban soha nem fogalmazódott meg olyan elv, melynek értelmében az üzleti módszer tárgyú megoldások a szabadalmazhatóság köréből perse ki lettek volna zárva. Ennek eredményeként hardveres források alkalmazásán alapuló üzleti módszer tárgyú szabadalmak már régóta léteznek Japánban. A hatályos Japán Szabadalmi Törvény 29. cikke értelmében: „Bárki, aki iparilag alkalmazható találmányt hoz létre, találmányára szabadalmi oltalmat kaphat.”* Japánban egy találmány szabadalmazható, ha új és feltalálói tevékenységen alapul. A feltalálói tevékenység kritériuma azonban lényegesen komolyabban veendő, mint az USA-ban alkalmazott „nem nyilvánvalóság” kritériuma, ami a találmánynak a törvény 2. cikke (1) bekezdésében meghatározott fogalmából is rögtön kitűnik, hiszen „a törvény szerint »találmánynak« a technika területére eső, természeti törvényt felhasználó ötletek magas fokon történő megvalósítása minősül”.** * “Any person who has made an invention which is industrially applicable may obtain a patent therefor ...” ** “ ‘Invention’ in this Law means the highly advanced creation of technical ideas by which a law of nature is utilized.”
