Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)

2002 / 2. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről

Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 81 J. Európai Szabadalmi Egyezmény 2002. január 2-i hatállyal módosították az Európai Szaba­dalmi Egyezmény 25. szabályának (1) bekezdését. Ennek megfelelően megosztott bejelentést az európai szabada­lom engedélyezésének az Európai Szabadalmi Közlöny­ben való meghirdetése időpontjáig lehet benyújtani. 6. Európai Szabadalmi Hivatal Előző tájékoztatónkban már hírt adtunk arról, hogy az Eu­rópai Szabadalmi Hivatal (ESZH) ez év elején megváltoz­tatta a nemzetközi elővizsgálatok lefolytatását. A további­akban előnyben részesíti azt az eljárást, amikor az első lé­pésben számítógép által készített jelentést ad ki. Ez pozi­tív abban az esetben, ha a kutatási jelentés nem tartalmaz X vagy Y jelű hivatkozást; ellenkező esetben a jelentés ne­gatív. Ha a bejelentő elfogadja ezt a jelentést, visszakapja a vizsgálati illeték kétharmadát, de később a teljes vizsgá­lati illetéket kell befizetnie, amikor az ESZH-nál megin­dítja a nemzeti szakaszt. Ha a bejelentő „megfelelő” vizsgálatot akar, ezt kérel­meznie kell. Ilyen esetben a vizsgálati illetéket nem fizetik vissza, de a nemzeti szakasznak az Európai Szabadalmi Hivatalnál való megindításakor igényelni lehet a vizsgála­ti illeték 50%-ának a visszafizetését. Az alábbiakban részletesebben tárgyaljuk az ESZH új gyakorlatát, amelynek alapja, hogy az ESZH igyekszik csökkenteni a PCT-bejelentések kutatása és elővizsgálata révén egyre súlyosbodó terhet, és emiatt - miként erről már előző tájékoztatónkban is hírt adtunk - 2002. január 3-tól kezdve ésszerűsítette eljárását. Az ésszerűsítés legfonto­sabb eleme, hogy a nemzetközi kutatás (international search) eredményét a nemzetközi előzetes elővizsgálat (internationalpreliminary examination) alapjaként hasz­nálják fel anélkül, hogy az elővizsgálót ismét terhelnék. Újra bevonják azonban az elővizsgálót azokban az esetek­ben, amikor a bejelentő nyilatkozatot nyújt be és/vagy mó­dosítást kér, vagy pedig kimondottan „részletes” (vagyis nem ésszerűsített) előzetes elővizsgálatot kér. Az ESZH-nak ez a gyakorlata, amely lényegileg egyesíti a kutatást és a vizsgálatot, és amelyet BEST (Bringing Ex­amination and Search Together) névvel illetnek, azt jelenti, hogy mind a kutatást, mind az érdemi elővizsgálatot ugyanaz az elővizsgáló végzi, aki egyébként már a nemzetközi kuta­tási szakaszban figyelembe veszi a nemzetközi előzetes elő­vizsgálat fő követelményeit, vagyis az újdonságot, a feltalá­lói tevékenységet és az ipari alkalmazhatóságot, és erre vo­natkozó véleményét az első írott véleményben (first written opinion) és a nemzetközi előzetes elővizsgálati jelentésben (International Preliminary Examination Report; IPER) rögzí­ti. Az ESZH által kiadott írott vélemények és IPER-ek e há­rom követelmény vizsgálatára fektetik a hangsúlyt. Ha egy bejelentő nyilatkozatot nyújt be és/vagy módo­sítást kér, vagy pedig kimondottan „részletes” előzetes vizsgálatot kér a vizsgálati kérelem benyújtásakor vagy később, a nemzetközi bejelentéssel mindig ugyanaz az elővizsgáló foglalkozik. így a bejelentő határozza meg, hogy a nemzetközi kutatás az ésszerűsített nemzetközi elővizsgálat alapját képezi-e, vagy pedig részletesebb elő­vizsgálatot kell végezni. Ha az ESZH ésszerűsített IPER-t ad ki a PCTII. fejeze­tének megfelelően, az ESZE 2002. január 3-án módosított illetékszabályzata szerint a bejelentő számára az IPER to­vábbításával egyidejűleg visszautalják a nemzetközi elő­vizsgálat illetékének kétharmadát. Ez érvényes mindazokra a nemzetközi bejelentésekre, amelyek kapcsán az ESZH 2002. január 3-ától kezdve ad ki ésszerűsített IPER-t. Ha azonban a nemzetközi szakaszban ilyen visszafizetés tör­tént, a nemzeti szakaszban az ESZH-nál, mint kiválasztott hivatalnál, a teljes vizsgálati illetéket kell befizetni. Az ESZH a PCT 66.2(d) szabálya alapján a lehető leg­rövidebb határidőket fogja adni az első írott vélemény megválaszolására, és a PCT 66.6 szakasza által lehetővé tett szóbeli tárgyalásra csak az első írott vélemény megvá­laszolása után ad lehetőséget, azt is kizárólag távbeszélőn keresztül. Az ESZH gyakorlatilag csak egyetlen írott véle­ményt fog kiadni. Az ESZH által végzett „részletes” nemzetközi elővizs­gálat a találmányt meghatározó igénypontokra, valamint a PCT 33( 1) szakaszában előírt célokra fog összpontosítani. Egyéb követelményekre, így a bejelentés alakiságaira, tar­talmára és világos szövegezésére csak abban az esetben térnek ki, ha ez lényeges az elővizsgálat szempontjából. Az ESZH teljes mértékben élni fog a PCT 34(4) szaka­szában adott lehetőségekkel, vagyis nem fog nemzetközi elővizsgálatot végezni azokban az esetekben, amikor a nemzetközi bejelentés tárgya vagy a bejelentés rossz mi­nősége miatt erre fel van jogosítva. Az ESZH nem folytat­ja a nemzetközi elővizsgálatot akkor sem, ha az eredeti be­jelentés és a kért módosítások közötti különbségek nem elég világosak. 7. Európai Unió A) Az Európai Unió kormányfőinek 2001. december 14- től 15-ig tartott csúcsértekezletét követően a belső piaci miniszterek 2001. december 20-án tartott összejövetelén továbbra sem sikerült elfogadtatni egy Európai Unión be­lüli egységes szabadalmi rendszert. A rotációs alapon 2001 végéig Belgium által elnökölt ülésen előterjesztett kompromisszumos belga javaslatot Franciaország, Né­metország és Portugália elutasította. A korábbi másfél év során a tagállamok az Európai Bizottság azon javaslata fö­lött vitáztak, hogy az Európai Unióban érvényes szabada­lom nyelvét angolra, franciára és németre korlátozzák-e. A kompromisszumos belga javaslat szerint a szabadalmat az említett három nyelven, míg az igénypontok összefog­lalását az Európai Unió összes nyelvén is közzétennék. Németország ellenezte azt a javaslatot is, hogy a jogi vi­tákat a tagállamok nemzeti bíróságai helyett az Európai Bíróság (European Court of Justice) döntse el. A belga előterjesztés szerint az Európai Unióban egy szabadalom költsége jelenleg 50 000 dollár, míg ugyanez az Amerikai Egyesült Államokban 10 300 dollárba és Ja­pánban 16 000 dollárba kerül. Az Európai Bizottság néze­te szerint a belga javaslat nem csökkentené lényegesen az Európai Unióban érvényes szabadalom költségeit. Az Európai Bizottság kijelentette, hogy a 2001. decem­beri kudarc ellenére továbbra is erőfeszítéseket tesznek a megegyezés érdekében egy 2002 márciusában tartandó barcelonai csúcstalálkozón, amelyet az 1999-ben Lissza­

Next

/
Oldalképek
Tartalom