Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)

2002 / 2. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről

Ipaijogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 107. évfolyam II. 2002. április NEMZETKÖZI KITEKINTŐ DR. PALÁGYI TIVADAR Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 1. Amerikai Egyesült Államok 2. Bangui Egyezmény 3. Belgium 4. Dél-Korea 5. Európai Szabadalmi Egyezmény 6. Európai Szabadalmi Hivatal 7. Európai Unió 8. Eszak-Korea 9. India 10. Irán I 1.Izrael 12. Japán 1 1. Amerikai Egyesült Államok A) Az Amerikai Szabadalmi és Védjegy Hivatal 2002. január 4-én nyilvánosságra hozta azt a törvénymódosí­tást, amely a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) közgyűlésének 2001. szeptemberi ülésén elfoga­dott változásnak megfelelően a nemzeti szakasz megin­dításához szükséges határidőt 20 hónapról 30 hónapra változtatta meg. B) Előző tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy a Szövetségi Kerületi Fellebbezési Bíróság (CAFC) úgy ítélkezett, hogy a növényszabadalmi törvény és a fajtaol­talmi törvény révén elérhető oltalmi formák ellenére az amerikai szabadalmi törvény 101. szakasza szerint növé­nyekre is lehet rendes szabadalmi oltalmat engedélyezni. Ezt a közlést most azzal egészítjük ki, hogy a 101. szakasz alapján ivarosán szaporított növényekre is kapható rendes szabadalmi oltalom. A növényfajtákra vonatkozó törvény (Plant Variety Act) ugyanis csak ivartalanul szaporítható növények oltalmát teszi lehetővé. A CAFC a Chakrabarty ügyre hivatkozva, amelyben a bíróság kimondta, hogy szabadalmazható „minden a nap alatt, amit ember készí­tett” (anything under the sun made by men), most az ivaro­sán szaporított növényeket is szabadalmazhatónak minő­sítette a szabadalmi törvény 101. szakasza alapján. C) A CAFC az Exxon Research & Engineering Co. v. United States ügyben 2001. szeptember 19-én megváltoz­tatta az elsőfokú bíróság döntését, amely érvénytelennek nyilvánított egy Fischer-Tropsch-eljárás tökéletesítésére 13. Kanada 14. Kazahsztán 15. Kína 16. Litvánia 17. Németország 18. Olaszország 19. Oroszország 20. Pakisztán 21. Szabadalmi Együttműködési Szerződés 22. Szingapúr 23. Tajvan vonatkozó szabadalmat. Az ítélet megállapítja, hogy (1) a szabadalom igénypontjában a „lényegileg a kezdeti katalizá­tor-aktivitás megnöveléséhez elegendő ideig” kifejezés a szabadalmi leírás szövege alapján „kellően világos” a növe­kedés mérésével kapcsolatban; (2) nem volt szükséges az időtartam felső határát megadni, bár nagyon hosszú kezelési időtartamok kedvezőtlen eredményhez vezethettek; (3) az alsó határ meghatározható, mert „az igénypontban foglalt korlátozás a tárgy ismeretében kellően pontos kifejezésekkel volt meghatározva”; és (4) nem okoz gondot az eljárás leállí­tása (és így a termék elbontása) az „elegendő időtartam” meghatározása céljából, mert az ilyen elbontással járó vizs­gálatot el lehet elvégezni kis mennyiségű próbákon is. A bíróság ítélete azt is megállapítja, hogy a szabada­lom érvényességének törvényes feltételezéséből indul­nak ki, és védik a feltalálók hozzájárulását a technika fej­lődéséhez akkor is, ha a szabadalmi leírás szövegezése nem ideális. D) A Rheox, Inc. v. Entact, Inc. ügyben a CAFC hely­benhagyta az elsőfokú bíróság döntését, amely szerint nem bitoroltak egy olyan szabadalmat, amely ólommal szennyezett talaj minőségének helyreállítására vonatko­zott kalcium-ortofoszfát alkalmazásával. A „kalcium-or­­tofoszfát” nem volt meghatározva a leírásban. A bíróság ezt a kifejezést úgy értelmezte, hogy egy vegyületcsaládra vonatkozik, kivéve a vegyületcsalád két tagját, nevezete­sen a monokalcium-ortofoszfátot és a TSP néven ismert vegyületet, mert azokat a bejelentő egy végzésre adott vá­laszában törölte az igénypont szövegéből. A bíróság sze­

Next

/
Oldalképek
Tartalom