Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 2. szám - Hírek, események
Ipaijogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 107. évfolyam II. 2002. április HÍREK, ESEMÉNYEK DR. BACHER VILMOS 40 éves a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület - szubjektív visszaemlékezés* Amikor a megtisztelő felkérést kaptam, hogy egyesületünk megalakulásának 40. évfordulójáról közgyűlésünkön megemlékezzek, a meghívó hozzáfűzte: szubjektív visszaemlékezés. Ez utóbbi, úgy érzem, bizonyos mértékig felmentést ad a tematikai kötöttség alól. Egyesületünk munkájához csak 1969-1970-ben csatlakoztam, és így túl kellett lépnem a személyes élményen alapuló visszaemlékezés lehetőségének határain. Ennek felismerésekor felötlött bennem a József és testvéreinek csodálatos bevezető része, ahol Thomas Mann kifejti, hogy mély a múltnak a kútja, talán felmérhetetlen. Minél mélyebbre és tovább hatolunk benne, észleljük, hogy múltunk még feltáratlan, újabb szakaszai vannak hátra. Bármelyik közösség azonban, még ha felméri is, hogy a múlt teljes mélysége mégsem tekinthető át, úgy érzi, hogy megtalált egy olyan pontot, amelyet megnyugvással tekint eredete kezdetének. E gondolat jegyében, figyelemmel arra, hogy ismertem azt a gazdag irodalmat, amely a múlt század első felében jogterületünkön virágzott, megkíséreltem annak feltárását, hogy milyen gazdasági-társadalmi szervezettség is működött az iparjogvédelem területén. Kötelességemnek éreztem azt e 40. jubileum alkalmával, mivel e kérdés vizsgálata a korábbi megemlékezések során még nem vált időszerűvé. Az 1890. évi védjegytörvény és az 1895. évi szabadalmi törvény előkészítését komoly jogirodalmi tevékenység előzte meg, majd 1897-ben, amikor az AIPPI Bécsben megalakult, Magyarország jelentős szerepet játszott a megalakuláskor, és a megalakulást követően az alapítók Budapestre látogattak. Ezt ünnepeltük 1997-ben az AIPPI bécsi VB jubileumi ülése után, az ünnepség budapesti méltó folytatásával. E vizsgálódásaim során megállapítottam, hogy az AIPPI Magyar Csoport működésén túlmenően 1906. november 16-án a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetség helyiségeiben tartott közgyűlésen megtörtént az Iparjogvédelmi Egyesület megalakulása. Szellemi gyökereinket tehát az 1800-as évek végére, szervezeti múltunkat pedig 1906-ra vezethetjük vissza. * A MIÉ 2002. március 27-i közgyűlésén elhangzott előadás szerkesztett változata. Négy év múlva tehát ünnepelhetjük történelmi megalakulásunk 100. évfordulóját. Néhány szemelvény a múltba tekintéshez. A megalakulási okirat egyik passzusa volt: „A nemzeti vagyonosodás jelentős tényezője az ipar, a kereskedelem vérszegénységben szenved, nem tud erőre kapni, mert hiányzik az éltető levegője, a jogbiztonság és jogteljesség az eszmei javak terén. Az Iparjogvédelmi Egyesület feladata lesz, hogy az érdekelteket, mint a jogi és műszaki tudás kiváló tényezőit, egyesítse ennek a nagy célnak a szolgálatába állítva, amely az eszmei javakat a jogrend gyors és erélyes törvényhozási reformok és a modem közszellemtől áthatott törvénykezés útján minél előbb és minél tökéletesebben oltalmába vegye.” Egyesületünk sikeres munkájában hathatós támasza volt az egyesület hivatalos lapja, az Iparjogi Szemle, amely szakcikkeivel és a joggyakorlat közlésével adott tájékoztatást és vívta ki a reformokat. Az egyesület előadásokat, vitaüléseket rendezett, a hatósághoz intézett beterjesztéseket, amelyekről az Iparjogi Szemle beszámolt. Az egyesület már 1907-ben programjává tette a verseny tisztességének oltalmát célzó törvény megvalósítását, és kitartó munkájának sikerét látta az 1923. évi versenytörvény megalkotásában. Jelentős eredményt ért el az addig közigazgatási útra terelt védjegyjogi peres eljárás érdekében és a Szabadalmi Bíróság és Szabadalmi Felsőbíróság előtti eljárás korszerűsítése végett. Az Iparjogi Szemle a Magyar Gyáripar mellékleteként havonta jelent meg, mint az Iparjogvédelmi Egyesület közlönye, mint az eszmei javak, üzleti tisztesség, szabadalom-, védjegy-, minta-, szerzői, név- és cégjog oltalmát szolgáló folyóirat. Ezt tartalmazza a címlapja. Az Iparjogi Szemlének német nyelvű melléklete is volt a külföld tájékoztatására. Az egyesület munkájában a kor legkiválóbb tudósai vettek részt: Schuster Rudolf, a Szabadalmi Felsőbíróság elnöke, Nagy Ferenc, a kereskedelmi és váltójog profesz- szóra, dr. Szászy Schwarz Gusztáv és Beck Salamon, a civilisztika kiváló képviselői. A meghívott előadók között találjuk Kohlért, az eszmei javak tanának iskolateremtőjét.
