Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 2. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 107. évfolyam II. 2002. április Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből Szerzői jogsértés megállapítása A Fővárosi Bíróság megkeresése SZJSZT 20/01 A Fővárosi Bíróság által feltett kérdések: 1. Mit tekint a gyakorlat egy dal esetében remixnek, és mit jelent az ún. remixalbtim? 2. A remixdal készítésénél milyen mértékű az eredeti dal, dalok megváltoztatása, az a mű lényegét érinti-e adott esetben, vagy sem? 3. A perbeli remixdalok esetében (tehát a remixalbumon megjelentetett eredeti, de remixelt daloknál), rövidültek-e a remixdalok az eredetihez képest, vagy sem? 4. A perbeli remixelt dalok esetében torzult-e az eredeti felvételekhez képest az előadók hanganyaga, vagy az egyéb módon történt változtatás eredményezheti-e azt, hogy az együttes a hallgatók körében hátrányos megítélésben vagy véleménynyilvánításban részesülhet. Az eljáró tanács válasza Ad 1. és 2. (összevontan) A remix fogalma A „remix” angol eredetű kifejezés, szó szerinti fordításban „újrakeverés”-t jelent. A remix kifejezést a legszélesebb értelemben ezzel a jelentéssel használják: remixnek neveznek általánosan minden olyan zenetechnológiai eljárást, amelynek során a) egy zeneszám (dal) hangfelvételét vagy annak valamely részletét zenei elemekre bontják, majd b) az egyes zenei elemeken elvégzett szerkesztést (azaz egyes zenei elemek hozzáadását, elvételét, módosítását vagy más megváltoztatását) követően, c) a megszerkesztett elemeket újra összerakják („újrakeverik”) annak érdekében, hogy d) a szerkesztés céljától, jellegétől, módjától és mértékétől függően az eredeti zeneszámnak (dalnak) új ritmust, stílust, hangzást stb. teremtsenek, vagy abból más, zenei eszközökkel kifejezhető új minőséget hozzanak létre. A remix a fenti definícióból következően tehát mindenképpen az eredeti zenei alkotóelemek újraszerkesztésének céljával elvégzett, szándékolt beavatkozást jelent az eredeti zeneszám (dal) integritásába. A beavatkozás jellege, mértéke és eredménye azonban kizárólag a remixet készítő személy céljaitól, illetve a cél megvalósításához használt technikai eszközöktől függ. Szükséges tehát, hogy az eljáró tanács elöljáróban röviden kifejtse a remix fenti a)-d) pontokban említett fogalmi elemeinek fontosabb jellemzőit. A modem stúdiótechnika már évek óta lehetővé teszi, hogy a hangfelvételek elkészítése során a zenét megszólaltató minden egyes hangszeres és vokális előadóművészi teljesítményt külön-külön, önálló felvételi sávokon rögzítsenek. A stúdiótechnika segítségével azután ezeket az önállóan rögzített sávokat, illetve azon belül is a legjobban sikerült felvételrészeket, mindenfajta minőségromlás nélkül, mérnöki pontossággal össze lehet illeszteni („mixelni”), így állítva elő a dal hangfelvételen megjelenő végleges változatát. Ez az eljárás számos nyilvánvaló technikai előnyt jelent a hangfelvételek készítésében. Az egyes zenei sávok önálló kezelése folytán az előadóművészeknek nem kell egy helyen és egy időben jelen lenniük a hangfelvétel elkészítéséhez, hiszen az egyes hangszeres és vokális előadóművészi teljesítményeket akár egymástól eltérő időpontokban, egymástól függetlenül is rögzíteni lehet. Ugyanebből az eljárásból fakadó további előny, hogy az egyes önálló előadóművészi teljesítményeket egymás után többször is rögzíteni lehet, és elég utólag, a végső szerkesztés („mixelés”) során kiválogatni a legjobban sikerült felvételrészeket, összeillesztve azokat más, ugyancsak önállóan rögzített előadóművészi teljesítmények legjobban sikerült részeivel. Egy egyszerű példát említve: ezzel az eljárással minden további nélkül megoldható, hogy egy énekes 16 soros énekéből kiemeljék az első próba során felvett 4 sort, és azt összeillesszék a harmadik próba során felvett további 8 sorral. Az eljárás természetesen tovább is folytatható: az éneket kísérő, önálló sávokon rögzített ritmushangszerek vagy gitárkíséretek legjobban sikerült részeit ezen a módon utólag lehet „hozzákeverni” a már megszerkesztett énekhez, így állítva elő a dal hangfelvételen megjelenő végleges változatát. A digitális technológiának a zenében való megjelenésével az előzőekben említett lehetőségek még inkább kibővültek. A digitális technológia segítségével ugyanis a zene és annak minden egyes alkotóeleme ugyanúgy két értéket („0” és ”1”) felvevő számsorokban vált kifejezhetővé, mint a számítógép által értelmezhető (azaz olvasható, szerkeszthető stb.) bármely más művelet. Ezen az úton a zene - hasonlóan például az egyszerű szövegszerkesztéshez - a legkisebb alkotóeleméig, az egyedi hangig felbonthatóvá, elemekre szedhetővé és újraépíthetővé vált. A modem stúdiótechnika és a digitális technológia összekapcsolása a zenét és annak alkotóelemeit gyakorlatilag korlátlan mértékben manipulálhatóvá teszi. A remix készítésénél éppen az így kínálkozó technikai eszközöket alkalmazzák, egyfajta zenei „építőkockaként” hasznosítva a zeneszám (dal) hangfelvételének eredeti elemeit (például az egy-egy hangszeres vagy vokális előadóművészi
